Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1899

59 Taenia nana. (Sieboid.) T. aegyptiaca (Bilh.) Diptacanthus nanus. (YVeinl.) Hymerolepisnana. (Blanch.) Csak néhány éve annak, hogy újonnan megerősítést nyert ama állítás, hogy valóban létezik egy harmadik taenia, mely nem más, mint a már hosszabb idő óta ismeretes taenia nana (Sieb.) Ez legelőször Bilharz által lett fölfödözve Kairóban 1851-ben, ki azt egy agygyuladásban elhalt fiu belében találta számtalan példányban, melyek szabad szemmel nézve fehér czérnadarabkákhoz hasonlítottak. Grassi, a hírneves olasz parazitolog, 1879-ben észlelte a szóban levő férget egy majlandi leány ürülékében, de csak tojások alakjában. A harmadik előfordulási hely Belgrád, a hol 1885-ben egy hét éves pácziensből körülbelül 250 példány hajtatott el és melyek Leuckart által a kérdéses férgeknek deklaráltattak. A negyedik, a legnevezetesebb eset, 1877 óta datálódik, mely évben két katániai fiatal embertől a kuszo és ham alának sikertelen alkalmazása után a filix mas-nak aetherikus oldatával több ezer példány fejekkel együtt elhajtatott. Ugyancsak Grassi az 1887. évi junius hóban irja, hogy ujabban 14 ilyen előfordulási esetet jegyzett föl és hogy a szóban lévő galandféreg egy emberben 40—50 —4000—5000 példányban is előfordulhat. Klinikai tekintetben a taenia nanáról is az áll, a mi más emberi galand férgekről. Így egy 4 éves leány számtalan példányt rejtett magában, a nélkül, hogy kártékony hatása érezhető lett volna. És ismeretesek ismét esetek, melyekben a hatás félreismerhetlen volt, mely közönségesen nagy fájdalommal járó hasmenés alakjában szokott föllépni, fölváltva kemény székeléssel. De hogy az idegrendszer is megtámadtatik, ezt bizonyítja nemcsak az egyptomi, de még számos eset is. A szóban levő taenia leghosszabb példányai csak 2 cm. tesznek ki, a legtöbb 15 mm. hosszú. A majdnem gömbölyű fej átmérője 0,33 mm. Az igen hatalmas és mint egy keztyűuj ki és behúzható ormány 0,1 mm. hosszú és 0'088 mm. széles; betüremlett állapotban egy homokorához hasonlít. A horgok száma 24—28; a hátulsó gyökérnyujtvány sokkal vékonyabb és hosszabb, mint a mellső. A horog maga sarlóalaku és hegyes. A 0,09 mm. átmérővel hiró négy szivóka közül minden egyes igen izmos és igen nagy mozgási önállósággal bir; a rostellum a szivókákkal együtt képes a scolextől el is válni. Ilyen csonka példányok igen gyakoriak. A fej ül a 0'13 mm. széles nyakon. A proglottisok a fej mögött csak 0,6 mm. távolságban különböztethetők meg ; számuk 190—190. Az 50-ik Ízületnél kezdődik az ivarszervek fejlődése, melyek a 90—160-ik-nál már teljes működésben vannak. Ilyen izületekben a vesicula seminalis már duzzadt a nagymennyiségű ondótól. Midőn a nőstény ivarszervek már kifejlettek, akkor ismét a