Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1898

57 gendő is volt annak megállapítására, hogy ez azonos a Cobboldfélével. Csak a vezetékfalak g yuladása, kitágulása és megkeményedése tulajdoníttatik a szóban lévő mételynek, a májat nem támadta meg. Hossza Yio angol m. sz. A bőrben van cutic. szőr és tüske; a száji szivóka nagyobb mint a hasi; a bél hosszú és nem ágazik el; hosszú az uterus is, mely a test mellső részében számtalan hurkot képez ; a szikmirigyek nagyon hátra nyúlnak; más ivarrészek nem említtetnek; az oldali kiválasztó csatornák a test hátulsó harmadában egyesülnek. 6. Distoma heterophyes. Bilh. 1851-ben Kairóban, egy fiu belében, Bilharz által fedeztetett föl. Egy másik esetben, hasonló körülmények között, több száz darab találtatott. Nagyon valószínűnek tartatik, hogy ezen vörös pettyekhez hasonló féreg Egyptomoan bizonyos vizi emlősök, madarak, továbbá halak és kétéltüeknek közönséges élősdije, és keleten gyakori is lehet. Fejiődése és élettörténete nem ismeretes, de a fejmirigyekről bátran lehet következtetni, hogy tüskés cercariából fejlődik, mely rovarokban, ezek álczáiban és a puhányokban fejlődik. Ritka előfordulását talán rövid élete magyarázza, vagy hogy további terjedése bizonyos inficziálási föltételektől függ. Hossza 1 — 1 '5 mm.,—sz., 0.7 mm., — hosszúkás, tojásalaku, hátul kiszélesedett; a test mellső részében van sok tüske; a száji szivóka kicsiny, a hasi nagy és a has oldalán van; az oesoph. hosszú; a bélszárak nagyon hátrafelé nyúlnak, de nem ágaznak el; a kiválasztó edényrendszerből csak a nagy összehuzékony hólyag említtetik; ezek előtt helyet foglal a két gömbalaku spermarium, melyek előtt van ismét a középen a kisebb ovarium; a test hátulsó harmadában vannak a kis szikmirigyek; az uterus tekervényes; a hasi szivóka mögötti por. gen. tüskék veszik körül; a tojások 0.026 mm. h. és 0.015 mm. sz., és vöröses sziniiek. 7. Distoma ophthalmobium. Dies. Négy példányban csak egyetlen egyszer találtatott egy öt hónapos és vakon született gyermek szemében, a lencse körül, betokozó félben lévő állapotban. Alakjuk nagyon emlékeztet a dist. lanc-ra. Ivarérett egy sem volt, a szivókák föltünőleg nagyoknak mondatnak. 8. Distoma sinense. Cobb. (D. spatulatum. Leuck.) Első fölfödözője I. F. P. Connel, angol tanár, ki azt 1874-bcn egy chinai ember májában 50 példányban találta. Későbben Calcutából még számtalan példány birtokába jutottak, melyeknek számát Cobbold pontos vizsgálatai nyomán megszaporította, ugy, hogy jelenleg tudjuk, hogy a szóban lévő métely, Chinában és Japánban, a kuliknál oly gyakran előforduló májbetegség leggyakoribb oka. Az inficziált ember, daczára a nagy nyomásnak a gyomor tájékán, mindig nagyon éhes. A komoly betegségi tünemények a bő táplálkozás mellett csak hat év múlva mutatkoznak. Gyomorhurut, véres székelés, és vizi betegség lépnek föl, melyek a betegnek erejét teljesen kimerítik. Ilyenkor a máj, mely különben szinét nem veszti,