Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1898

56 Japánban egész családok és falvak vannak inficialva ezen métely által, sőt az idegen, jómódú emberek sincsenek kiméivé. Formosa szigetén a lakosságnak 15%-a szenved ezen betegségben. A 8—10 mm. h. és 4—6 mm. sz. féreg Jjarnavörös szinü, a sarkok felé kissé megnyúlt, de legömbölyödött; a test felületét pikkelyalaku tüskék takarják ; a két szivóka igénytelen ; az oesoph. rövid; a bélszárak lefutása hullámzatos és befelé kitüremléses; a pórus exer. vezet egy széles, háti edénybe, gazdag elágazással; a por. génit, a száji szivóka mögött van, a középvonaltól balra; a szikmirigyek hatalmasak; a sperm. és a karélyos ovarium háti helyzetűek ; a duct. ejac. széles, de cirrhus es cirrh. tömlő hiány­zanak ; a középvonaltól balra, az ovariummal szemben, van a te­kintélyes béjjmirigy ; a közös és tömlőbe átmenő szikmirigy-veze­tékkel összeköttetésbe lép a Laurer-féle csatorna. A tojásokból a csillás álczák csak vizben bújnak ki. 4. Distoma crassum. (Busk). D. Rathousii (Poir). Első fölfedezője Busk, angol tanár, 1834-ben, ki azt egy ke­let indiai matróz duodenumában, 14 példányban találta. Ismertetését azonban legelőször adta Cobbald, 1859-ben, a Linnean Society év­könyveiben. — Egy másik előfordulási eset 1873-ból származik, és egy Londonba visszatért hittéritőre és nejére vonatkozik. Ezek ugyanis, Cobbold följegyzései szerint, négy évig Chinában tartóz­kodtak, a hol közönségesen salátával, osztrigával és halakkal táp­lálkoztak, de minden káros hatás nélkül. Midőn azonban 1872-ben már az ország belsejében fekvő Ningpó vidékére jutottak, betegségi tünetek kíséretében, és a véres excr.-ban mételyek mutatkoztak mind a kettőnél. Londonba való visszatérésük után Cobbold az európai antihelminthikákkál nem volt képes a még mindig mutatkozó méte­lyekre hatni, de a chinai tejkura hét példányt hajtott ki belőlök. Egyébiránt a családhoz tartozó leányka sem volt ment a szóban lévő mételytől, mely valószínűleg keleten gyakori is lehet, csak­hogy az itt elte-jedt parazitákról még igen keveset tudunk. Az utolsó párisi kiállításon szerepelt ilyen collectio igen primitív volt, tehát keleten ilynemű tanulmánynak tágas tere van még. A szóban lévő métely 4—8'5 cm. h. és 2 cm. sz., tojásalaku testének mellső része kissé tompított; a két szivóka közel van egy­máshoz ; a bélszárak nem ágaznak el; az oeseph. rövid; a por. gen. kissé balra fekszik; csak egy (?) spermarium említtetik; az uterus hurokszerüleg, különösen elül terjed el, a szikmirigyek ellen­ben hátul vannak, a hol a kiválasztó főedénytörzs is látható. Ezen leirás, valamint a tojások nagysága, dist. lanc.-ra is emlékeztet. 5. Distoma conjunctum. Cobb. Ezen kis mételyt először Cobbold találta 1858-ban egy ame­rikai rókában — canis fulvusban, melyben gyakori; tizenegy évvel későbben Levvis bukkant rá az indiai pariah-kutyák epevezetékében. Itt igen gyakori. Mc. Connel, angol tanár, 1874-ben már mint emberi parazitát mutatja be. Egy másik ilyen előfordulási eset említtetik 1876-ban. Az epevezetékekben talált körülbelül 100 példány ele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom