Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1898

106 Nyugtalankodás. 6. Igazolatlan mulasztás. 7. Verekedés. 8. Szivarozás. 9. Kuglizás, kártyázás. 10. Lopás. 11. Testi sértés. 12. Czivakodás. 13. Gyakori óramulasztás. 14. Ácsorgás az utczán, különösen a késő esti órákban. 15. A füzetek és tankönyvek tisztátalan tartása, ezeknek vagy egyéb taneszközöknek otthon felejtése. 16. A vallási kötelességek elmulasztása. 17. Járó és fekvő betegek száma. Ezek után felkéri elnöklő igazgató a tanárokat, hogy az őrködést és az ezzel járó kötelességeket pontosan tartsák be, a tanórák között is, midőn az ifjúság a termekből kivonul. Az A) Bi és II. osztályok főnökei legalább az első két hónapban osztályaikat, kiváló figyelemben részesítsék; vasár- és ünnepnapokon, körmeneteken, és az ifjúság nyilvános föllépése, vagy kivonulása alkalmával minden osztályfőnök kisérje saját osztályát, régi, de megdönthetetlen elv, hogy, a hol az ifjúság, ott legyen a tanári kar is. Egyetértés uralkodjék nem csak a tanítási elvekben, hanem a rend- és fegyelemtartásban is. Csak így fog sikerülni visszatartani a veszedelmes áramlatot, elfojtani a felbukkanó lidércztüzeket, és elűzni ama kísérteteket, melyek intézetünk jó szellemét fenyegetik. Ifjuságunk azonban a mult tanévben nemcsak erkölcsi, hanem szorgalmi tekintetben is sülyedt. Az igazgató nem azt akarja, hogy a tanári kar csak a kedvező perczentek feltüntése végett classificáljon, vagy intézetünk egy könnyen átgázolandó vizhez hasonlítson ; a magyar ifjút komoly munkára, fáradozásra, önmegadásra, az élet nehéz küzdelmeire kell előkészíteni és szoktatni, már az iskolában; — de arra kéri a tanári kart s annak minden egyes tagját, hogy a tanítási időnek minden perczét a legnagyobb lelkiismeretességgel használják fel, a mire nagy szükség van, akár az alsó osztálybeli sem rendhez, sem fegyelemhez nem szoktatott tanulóknál, akár a népes cursusoknál, akár pedig a felső osztályokban, a hol minden tanuló érettségit legalább akar tenni. Nem folytatja tovább a csak intézetünk jó hírnevének és rendünk becsületének fentartását czélzó intéseit és tanácsait, mert meg van győződve, hogy mindnyájan érezzük, hogy a küszöbön álló tanév folyamán mind erkölcsi, mind tanulmányi tekintetben nehezebb feladatok várnak reánk, mint máskor; mert teljesen meg van nyugtatva, hogy a tanári karnak minden egyes tagja minden alkalmat meg fog ragadni, hogy az ifjúság szivéhez és értelméhez férkőzzék, hogy lelkének lengését figyelemmel fogja kisérni az intézet falain belül és kívül; teljesen bízik abban, hogy az isteni gondviselés által számunkra kijelölt terhes, de nemes feladatot a leglelkiismeretesebben fogjuk teljesíteni, és teljes testi és szellemi erőnkkel törekedni fogunk megfelelni a haza által belénk helyezett és a követésre méltó elődeink által kiérdemlett bizalomnak. A szerencsés siker eléréséhez kéri az Istent, hogy adjon a tanári karnak erőt és egészséget, maga számára pedig kéri a tanár testület jóindulatát és gyámolitását. Ezután elnök ugy a jelen, mint az egész tanév folyamán tartandó tanácskozmányok jegyzőkönyveinek vezetésére Incze István tanárt szólította fel, ki a megbízást el is fogadta.