Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1892

8 lőségre vonhatók ; a suffetek tisztán az állam politikai ügyeit kezelik, mig a háborút tetteikért felelős hadvezérek vezetik. A római hivatalok és állami méltóságok nyitvák minden kiváló képesség előtt; Karthágóban féltékenyen őrködnek, hogy csak a gazdagok és előkelő családok tagjai jussanak oda. A római tanácsban bizott a nép, mert tudták, hogy kiváló egyének a tagjai ; a karthágóiban nem, mert elzárta magát tőle. Az ősi szokások és törvények uralkodtak Rómában, s a nép eltűrte, hogy a senatus vezesse a kormány ügyeit, Karthagóban, hol a visszaélések napirenden voltak, mindent maga akart elintézni. A római tanács, mely jutalmazta az erényt és büntette a gonoszságot, elősegítette a kiváló képességek kifejlődését és alkalmat nyújtott, hogy érvényesítsék magokat, a féltékeny és uralomhoz ragaszkodó karthagói aristokratia szárnyát szegte, útját vágta. így történt, hogy Rómában minden időben voltak nagyelmék, Karthágóban csak a Barkasokat látjuk kiemelkedni testvéreik közül Karthágóban örökké két párt küzd egymással, egyik a békét, másik a háborút óhajtja s igy történik, hogy a béke soha sem volt teljes s a háborút sem lehetett egész erélylyel folytatni. Ezen békepárt akadékoskodásai- és gyámkodásának a következménye, hogy minden háborút csak félig végeztek be s békét akarván élvezni, folytonos háborúban éltek, a mennyiben a tökéletesen le nem győzött ellenség támadásai folytonosan megujultak. Ezen béke párt tette tönkre Hamilkár és Hannibál bámulatos győzelmeit és döntötte végveszélybe Karthágót. Montesquien mindenért, a mi rossz és baj csak megtörtént az első és a második pún háborúban, a karthágói kormány teszi felelőssé.') Lényeges különbséget tapasztalunk a két állam hadi ereje s különösen hadviselése között. A római szegénységben s nehéz munkában nevelkedve és hasonló edződő ') On ne pent quére attribuer qu' a un mauvais gouvernement es qui arriva daus tonte la querre, que leur tit le premeier Scipion: leur ville et leurs armées mémes étaient affamées eíc.