Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1892
35 tanusit, mint valami király vagy hóditó fejedelem s nem mint Róma fővezére. Hadi tényei vakitó nymbussal veszik körül személyét és leereszkedő nyájassága a nép bálványává teszi. O korántsem tartozott azok sorába, a kik egyidőre kizökkentik a világot rendes kerékvágásából vakmerően belekapaszkodva a sors kerekébe, mig általa össze nem zúzatnak. A körülmények, a nép és a szerencse tette nagygyá; ezek nélkül soha sem tudott volna emelkedni. Tehetséges hadvezér volt, de messze elmaradt Sándor, Caesar és Hannibál nagyságától. Lelkesedése és önbizalma félig valódi ügyességén, félig hitén alapult. Tudott lelkesedni és lelkesíteni. Fellépése biztos és nyájas, az első bátorságot öntött katonái keblébe, az utóbbi megnyerte ragaszkodásukat. Volt benne épen elég ábrándozás a szivek felmelegítésére és elég számítás annak fölismerésére, a mit a józan ész követel s meg arra, hogy számításaiból a rosszat se hagyja ki; nem eléggé naiv, hogy a népnek az ő isteni sugalmazásáról gondolt hitében osztozzék, sem eléggé egyszerű, hogy azt eloszlossa. Csendben mégis arról volt meggyőződve, hogy ő az istenek kegyének választottja — szóval valódi próféta természet volt. Szavatartó, fenkölt gondolkozású, nagyságában ugy bizott, hogy sem az irigységre, sem a hízelgésre nem hallgatott. Sima, görög nyájasságával megtudta nyerni az asszonyok, a nép, szövetségesek sőt ellenfelei kegyét is. Nemesen büszke és független gondolkozású. Kitűnő katona és ügyes diplomata, anélkül, hogy egyszersmind tulajdona lett volna az elsőnek zord nyersesége, az utóbbinak száraz és ravasz hidegsége. A sors különös kegyeltje. Inkább a körülmények és a szerencse, mint saját kelleme és képessége tette nagygyá, még az ő ellenfele Hannibál maga teremti a körülményeket, nagyságát önmagának köszöni. Intézkedéseiben önkényes, ő soha sem tudta beleélni magát abba, hogy a köztársaság törvényei reá is vonatkoznak. Kora balgatag előítéletein felül tudott emelkedni s azokat a körülmények kívánalma szerint majd kigúnyolta, majd fölhasználta, szóval mint Cantu Caesar mondja, egyike volt azon férfiaknak, kiknek népszerűsége és példája egy egészen szabad várost képes