Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1892
11 nütt volt előállítható, a hol fa és viz létezett. A rómaiak könnyű szerrel rövid három hó alatt meglehetős 200 három, és 100 öt emeletes hadihajót építettek és Duilius consul vezérlete alatt Mylae hegyfoknál a karthagói flottát megverték. Hozzá járultak még e consultól feltalált csapóhidak, melyek az ellenséges hajókra átdobva a tengeren valóságos szárazföldi csatákat tettek lehetségessé, s igy a rómaiak kitűnő gyalogságukat a vizén is érvényesítették. Még egy fontos különbséget kell említenünk a két állam politikája között a hadvezér és a sereg büntetését illetőleg. A karthagóiak, keleti despoták módjára a hadsereg minden hibájáért a hadvezért büntették; elveszett csata után a vesztes hadvezért keresztre feszitették. E körülménynek két fontos következménye volt: a vezér tekintélyének aláásása s a hadsereg benne helyezett tekintélyének csökkenése, másrészt a hadsereg zabolátlanságának emelése, büntethetetlenségének érzetében minél többször legyőzetett, annál követelőbbé és szemtelenebbé lett. A rómaiak egészen ellenkezőleg jártak el; a hadvezért nem büntették, de annál súlyosabban a hadsereget. A büntetés megszabása és végrehajtása tökéletesen a hadvezértől függött, mi a hadvezér tekintélyét és a sereg buzgalmát rendkívül emelte. A római hadvezér a megfutott légiókat megtizedelte s ugy vitte az ellenség ellen, hogy hadi becsületükön ejtett csorbát kiköszörüljék. Ez az eljárás tekintve az akkori stratégiát, sokkal észszerűbb és igazságosabb volt, mint a karthagóiaké; akkortájt ugyanis inkább a személyes bátorság döntötte el a csatákat, mint a hadvezér tervei és kiszámított s megállapított taktikája s igy a veszteségért méltán a hadsereget lehetett okozni és büntetni, ma midőn a személyes bátorság semmi s a hadvezér terve és ügyessége minden, a karthagóiak eljárása volna helyesebb. A két állam hadereje közötti párhuzamból végeredményül constatálhatjuk, hogy a második pún háború kitörésekor körülbelül egyforma hadierő fölött rendelkeztek ; Rómának tán jobb volt a hadserege, Karthagónak ügyesebbek a hadvezérei; Róma fekvő jószágokban, Karthágó pénzben volt gazdagabb.