Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1891

14 állítsuk ferdén a körlapot, akkor az az átmérő, mely a felvett tengelyre merőleges, legjobban kimozdul helyéből, tehát a rajzban legrövidebbnek fog látszani. A többiek mind kisebb szög alatt hajolnak el a vízszintestől, tehát mind hosszabbaknak tűnnek fel. A körlap kerülete a képen is görbe vonal, de nem kör, hanem ellipsis vagyis kerülék. Az ellipsis olyan görbe vonal, melynek egy leghosszabb és legrövidebb tengelye van, melyek egymásra merőlegesek, a többiek hosszúságra nézve mind e kettő között állanak. A főtengelyben két olyan pont van. melyektől a kerület bármely pontjához vont egyenesek együtt véve a főtengelylyel egyenlő hosszúságú vonalat adnak. E pontok a gyújtó pontok. Ha a körlapot a már föntebb emiitett módon vízszintes helyzetből merőlegesbe hozzuk, akkor a vetítés után a kör kerülete egy egyenes vonalnak fog látszani. Az 5-ik ábrán egy ferdén, a 6-ikon pedig merőlegesen állított körlap és annak vetülete látható. Ismervén a délkörök és párhuzamos-körök helyzetét, könnyen megérthetjük, miért fogunk a fokhálózat rajzolásainál egyenes-, kör- és ellipsis vonalakat kapni. Legtöbb gondot okoz nekünk azon vetületek készítése, melyekben ellipsisek vannak, azért nem lesz fölösleges itt az ellipsis rajzolási módjáról valamit szólani. Ha ismerjük az ellipsis legnagyobb és legkisebb tengelyét, következőkép járunk el. Meghuzzuk a nagy tengelyt s annak felezési pontjára a kis tengelyt merőlegesen állítjuk, ugy hogy felezési pontjaik össze essenek s ily módon egy nagy kört készíthetünk melynek átmérője a nagy tengely, s egy vele egyközepü kisebb kört, melynek a kistengely lesz az átmérője. (Lásd 7. ábra.) Ha most mind a két kört ugyanannyi egyenlő részre osztjuk fel, s a két szomszédos körnegyednek átellenes osztási pontjait összekapcsoljuk, a hol a kisebb körben húzott s meghosszabbított egyenesek a nagy köréit metszik, ott lesznek azok a pontok, melyeken az ellipsisnek át