Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1888

5 több gyönyört okoz. Szóval, nem csodálkozhatunk Linné fölött, midőn elmerülve a természet vizsgálatában Mózeshez hasonlitá magát, midőn nem ugyan közvetlen, de művében látni vélte az Istent. És ha most hasznos időtöltést akarsz magadnak szerezni, kövess. Mielőtt a virágok társulásának törvényeiről beszélnénk, szükséges valamit mondani magáról a virágról, s azon elvekről, melyek tekintetbevételével meg tudjuk határozni, van-e valamely virágos ág szemlélésekor dolgunk társulással, vagy nincs. I. A magasabb rendű növényeknél a virág az a szerv, mely egy fontos életfeladatnak, a növény faji életének fentartására szolgál. Milyen részekből áll a virág, arra legjobban megfelel egy virág maga. Vegyünk például kezünkbe egy szegfűt, azok a szines levelek hasogatott szélekkel szirmoknak, ezek tövében összenőtt zöld levelekből álló képződmény pedig kehelynek neveztetik. A szirmokon belül 10 vékony szálat látunk végükön bunkókkal, melyek a porzók, s ezeken belül két vastagabb és hosszabb bunkó nélküli képződményt ismerünk fel, ezek a bibeszárak, melyek a kehelybe betakart maghonnal vannak összeköttetésben. Ha most mindezekhez hozzá veszszük, hogy együttesen a növény ágainak megvékonyodott részén az úgynevezett virágszáron foglalnak helyet, előttünk áll a virág. Megjegyezzük még, hogy az itt felsorolt részek nincsenek minden esetben kifejlődve, hogy főképen a termő és porzók jelenléte fontos, s hogy ha hiányos is a virág, mi a kapcsolódásnál általában mint virággal foglalkozunk velők. Ha most a virágok fejlődési menetét veszszük, azt találjuk, hogy azok részeinek fejlődése az ágak és levelekéivel megegyezők. A porzók, a termők, szirom- és kehelylevelek, levél képletek, a virágszár pedig szár képlet. Valamint vannak növények, melyek egyetlen szárral birnak, s ezen száron különböző szabály szerint vannak a levelek elhelyezve, s amint vannak növények elágazó szárral, ugy a virágok is lehetnek magánosan állók, és többed-magukkal különböző módon összetettek. Tovább mehetünk. Azok a szabályok, melyek a növény szárának elágazásánál, és a levelek elrendeződésénél érvényesek, a virágok kapcsolódásánál is fel találhatók. Tévedés volna azt hinni, hogy ha egy növényen több virág jön elő, már azok mindjárt kapcsoltak, vagyis egymással szoros viszonyban állók, meghatározott törvény