Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1888
17 (monochásium) nevezzük. 1) Az egyszerűeknek tekintett villás virágzatoknál tehát pleo-, di- és monochasiumot, többszörös-, kettősés egyvillásakat különböztetünk meg. Pteochasium 2) vagy több villás elnevezés alatt olyan virágzatot értünk, melynél a virágtengely három, vagy több melléktengelyre bomlik, melyek közül csak a közepén álló szünteti be a fejlődést, a többiek ismét hasonló módon megoszlanak. Az Euphorbiának különböző fajtái alkalmasak arra, hogy a pheochasiumnak változékonyságát észleljük rajtok. Néha azt látjuk, hogy elcsenevészedvén a középső sarj, oly külsőt tüntetnek fel, mintha az egy fürtös typushoz tartozó alak, talán egy ernyő volna, még a virágok is egy sikba érnek fel. Ugyancsak itt látjuk, hogy az ágak száma a felső elágazási fokban megkevesbedhetik, ugy hogy még dichasiumba is átmegy. A fürtös typushoz való ily nemű közeledés érlelte meg némely tudósban a gondolatot, hogy tulajdonképen a villásvirágzatok fürtöseknek is tekinthetők. Magyarázatát a fürtösektől való eltérésnek ugy lehetne adni, hogy itt a melléktengelyek egyenlő értékűek, sőt fejlettebbek lesznek, mint a főtengely. 3) A dichasiv.m vagy kettes villa a Cerastiumból kiindulva, könnyen definiálható, 4) A dichasium oly villás virágzat, melynél a végén álló virággal bezárt virágszár két oldalt álló fedőlevél tövéből két melléksarjat bocsát, melyek ismét másod, harmad vagy »n>-ed fokban hasonló módan ágaznak el. Ez a villás typusnak legszabályosabb alakja, mint a fürtösnek a fürt, innen a dichasiumot tulajdonképeni villának is lehetne nevezni. Valamint a pleochasium dichasiumba, ugy a dichasium a monochasiumba mehet át. Megtörténik ugyanis néha, hogy az egyik előlevél terméketlen marad, vagy az előlevél maga. s vele együtt a sarj is elenyészik, ilyenkor csak két ág szemlélhető, melyek közül az egyik tovább ágazik, a másik pedig megszünteti a fejlődést A mov<>chmium b) alsóbb rendű virágzatba való átmenetet nem tüntethet fel, alakváltozása azonban gazdag, mely a fejlődésre képes sarjnak eredeti helye, és virágállásának sikja szerint különböző lehet. Érdekes az, hogy ezen virágzatalaknál ismét fölötte nagy hasonlóság tűnik fel a fürtös typushoz A fürtös typust jellemző főtengely, a közös alap (monopodium) itt lát') V. ö. Schenk id. ni 6S9. 1. 2) L. 5. Alira. V. ö. Eichl. id. in. I. 115 1. 4) A fi. az. vázlatos rajz világos képet nj'iijt az elágazásról. '-) h. 7—10. ábr. 1
