Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1888
14 virágzat a már ismertetett fürtből leszármaztatatható olyképen, hogy az egyes oldalágak között amúgy sem minden esetben egyenlő közökről felteszszük, miszerint azok annyira megrövidülnek, hogy végkép eltűnnek. Harmadik alakja a fürtös virágzatnak a füzér (spica 1)Ha az uton-utfélen előforduló utilapu (Plantago) virágzatát nézzük, azt látjuk rajta, hogy az el nem ágazó virágszáron nagyszámú virág van, de már nem úgy, mint a Butomusnál, hanem inkább fürtszerüleg különböző magasságban eredve. A különbség azonban a fürt és ezen virágzat között az, hogy ennél a melléktengelyek enyésznek el, ugy hogy a halvány, hártyanemü, tehát igénytelen kehely- és sziromlevelekkel biró virágok szorosan a főtengelyhez vannak illesztve egy fedőlevél tövében. Hogy a füzér a fürtből származik az oldalágak megrövidülése által, mutatják ezt a nálunk közönséges orchisfélék, melyek közül némelyiknél fürt, másiknál füzér észlelhető. A fürtök is mindig rövid kocsánúak, s ami a virágokat látszólag távol helyezi a főgerincztől, az inkább a csavarodott termő, mely a melléktengelynek folytatása. Ha a füzérnek itt leirt typikus alakjától eltérő képződést találunk, gyakran külön névvel jelöljük, ez azonban nem mondja azt, hogy itt a füzért jellemző vonások közül csak egy is eltűnt volna. Ha például a zabnak (Avena sativa) virágzatát nézzük,-) azt látjuk, hogy a lehajló ágakon csüngő egynek lászó szaporodási szervek egy-egy füzérkét alkotnak, a különbség csak abban rejlik, hogy a nem virágrészek nagy, a virágrészek csekély számban jönnek elő. Bontsunk fel egyet Négy száraz levél képletet találunk, melyek közül kettő kivül áll, s ezek előleveleknek, kettő belül, ezek fedőleveleknek vehetők; az ezek után következő két pikkelyszerü levél lepelnek mondható, melyeken belül vannak a porzók és a kétágú tollas bibe. Elemeztetjük ilyen képen a kalászokat is. Eás növényeink legnagyobb része a barkásak csoportjába tartozik, melyek közül a nyír, tölgy, mogyoró, fűz stb. félék közönségesen ismertek. Ezeknek vált ivaru virágaik közül a porzósak a füzérnek egy nemét, az ugy nevezett barkát alkotják. A barkákban a nem virágrészek nagy mértékben képződnek ki, s ezen nagyszámú fedőlemezek mögött kicsiny virágok ülnek. Eő jellege a barkának az, hogy a kehely- és csészelevelek hiányoznak, s helyöket ') L. 3. ábr. '') A füvek és félfüvek fiizérkéi már összetettek, itt azonban az összehasonlítás kedveért irjuk le.
