Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 7 — inot tartalmazó csövek még jobban eltértek eredeti alakjuktól, mert gyakran összenyomottak, ellapultak, többé-kevésbbé szögletesek, ki- és befelé kanyargó öblösödések után lassankint összefutok és végül a közös kivezető csatornát képezik. j\lég szembeötlőbben láthatni a karélyos beosztást a Pelias berus L. méregniirigyeinél, hol a karélyok a mirigy hosszúsági tengelyével párhuzamosan haladnak. Ezen mirigy-alakoknál a karélyok a csövek rovására annyira kifejlettek, hogy ez utóbbiakat alig lehet többé csöveknek nevezni. A csövek rövidek, kiszélesedtek és inkább hosszúkás hólyagocskákhoz vagy zacskókhoz hasonlítanak. Ezért mondják Brandt és Ratzeburg, hogy ..a viperák méregmirigyei úgy tűnnek föl, mintha számos zacskóból volnának összetéve épen úgy, mint a toboz- és más hasonló mirigyek." A B. Mayer azonban ezeknél is fentartja a csöves berendezés alapalakját, de azon alábbszállítással, hogy ezeknél a csöves szerkezet ha nem is észlelhető oly feltűnő módon, mint az előbbi fajoknál, vagy mint például a Oausus- és Callophis-fajoknál, de már a mirigy keresztmetszetének megpillantása is elégséges arra, hogy meggyőződést szerezzünk a mirigy csöves alap-szerkezetéről; mert világosan láthatni, hogy a karélyokra különült mirigy-állománynak ezen karélyokon belül csöves berendezése van, és ha egy cső mélyébe tekintünk, láthatjuk a vele közlekedésben álló másik cső emelkedő falazatát. A mérget elválasztó parenchym, a csöveket kitöltő tulajdonképeni mirigyállomány üvegtiszta, egymás mellett fekvő, itt-ott egymást kölcsönösen ellapított sejtes elemekből áll; ezen sejtek kötszövettől körülvett és hajcsövekkel gazdagon ellátott szemcsés complexumokká egyesülnek; továbbá apró-, élesen körvonalozott magvacskáktól vannak körülvéve, vagy azokkal borítva melyek molekuláris mozgást mutanak, és melyek még a kiürített váladékban is nagy számmal találhatók. A kiválóan csöves szerkezetnek egyik feltűnő modiíicatioja a Caums rhombeatus Wrujl. méregmirigye, mely még nagysága, rendkívüli hosszúsága és elhelyezése által is különbözik a többi méregmirigyeiktől. Ezen mirigy rendkívüli hosszúságánál fogva nem csak a fejben foglal helyet, mint a többi mirigyek, hanem a nyakszirtben végig húzódva a törzsbe is annyira hátranyúlik, hogy gyakran a mirigy hosszúsága a test hosszúságának egyhatod részével egyenlő; közvetlenül a bőr alatt az izomzatba van beágyazva. A hosszúra nyúlt alaknak és különös elhelyezésnek természetes következménye, hogy a méregváladéknak a mirigyből történendő kiszorítására nem elégséges maga a halántékizom, hanem még egy más szervnek is közre kell működnie,