Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885
23 — den állat nyálában — a madarakét sem véve ki, — ha inger eltelnek, van bizonyos fokú tulajdonsága a méregnek." Es ez csakugyan így van: minden nyál bizonyos tekintetben méreg, és minden állati méreg eredetére nézve nyál; mert ha tekintetbe veszszük, hogy a méregmirigyek a nyálat elválasztó mirigyekkel teljesen azonos képződmények, váladékaik azonosságáról is könynyen meggyőződhetünk. A kigyók mérge még eddig csak kevéssé van tanulmányozva és azért csak külső tulajdonságait és hatásait ismerjük a szervezetre ; de az, hogy mi tulajdonképen a méregben a vért és szervezetet szétromboló és ez által a halált előidéző anyag, még eddig ismeretlen. Kutatások, megfigyelések, vizsgálatok történnek folytonosan újabb időben is, melyek közül már nem egy fontos eredményeket képes felmutatni. így pl. igen érdekes tapasztalatokat tett a csörgőkigyó mérgéről dr. Lacerda Rio Janciroban, melyeknek alapján a csörgőkigyó mérgének hatását baktériumok fejlődésével hozza kapcsolatba. „Kutatásaiból kitűnik, hogy a csörgőkigyó mérge, vagyis nyálmirigyének a váladéka igen apró testecskéket tartalmaz, melyeken a baktériumokkal való rokonság mutatkozik. Chloroformmal elbódított fiatal, erős csörgőkigyó mérgét egészen tiszta üveglapra cseppentette és nagyító alatt vizsgálta. Szálakban gazdag, sűrű folyadék volt az. egyes megvastagodó szálakkal, melyekből spórák kerültek ki; a spórák nagyobbodva, mindannyian egy-egy vékony, gyorsan növekedő kis csövecskét hajtottak. Rövid idő múlva a csövecske elvált és űj magot képezett. Lacerda megvizsgálta a csörgő kigyók marásától elhalt állatok vérét és azt találta, hogy a vértestecskéken egyes fényes pontok látszottak, melyek gyorsan nagyobbodtak és a vértestecskéken nevezetes változást idéztek elő. A vértestecskék ugyanis alaktalan gyurmává olvadtak össze, mely a véredényeken nem keringhetett. Ez a megfertőzött vér egészséges állatok vérébe fecskendezve ezeket szintén rövid idő múlva megölte."* A méreg külső tulajdonságai. Maga a méreg nyálhoz hasonló, átlátszó, küllönböző színű folyadék, a Vipera mérge pl. sárgás, a Crotalusé zöldes, de vannak mérges kigyók, melyeknek váladéka színtelen; fajsúlyrá a víznél nehezebb, mert abban alászáll; vizzel már lassú zavarásnál is összekeveredik; vizben és viznemű folyadékokban oldható, alkoholban azonban oldhatatlan ; a kék lakmuszt vörösre festi, tehát sav természetű. Fontana a Vipera mérgéről azt állítja, hogy sem a lakmuszt, melyet saját színe által kissé * Természettudományi Közlöny 17. köt.