Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 21 — Ezen barázdát világosan láthatni egészen fiatal és még egyenes fogakon; amint a fogak annyira megnyúltak, hogy a fog görbülni kezd, a barázda szélei a középen jobban-jobban közelednek egymáshoz, végre összeérnek és össze is nőnek, mi által a zárt csatorna jön létre, mely fön szélesebb nyílással kezdődik, a fog hegye előtt pedig ovális nyílással szájadzik. Az összenövés helyén keletkezik a felületen is látható ismeretes varrat. Hogy általában mily gyorsan fejlődhetnek a Kigyók méregfogai, érdekes adatokat szolgáltat Lenz, melyeket a keresztes viperákone tett megfigyeléseiből és tapasztalataiból állított össze. 0 ti db. vis lős nőstényt hasított fel; mindazon fiataloknak, melyekről biztosan lehetett következtetni, hogy 4—(> nap alatt a világra jöttek volna, még teljesen hiányzottak úgy a méregfogaik, mint a tömörek; ellenben mindazok a fiatalok, melyek annyira fejlettek voltak, hogy alapos föltevés szerint 1—2 nap alatt megszülettek volna, el voltak már látva teljesen kifejlett fogakkkal, nevezetesen a méregfogak már teljesek, kemények és merevek voltak. A marás. Mint már említve volt, a tökéletes méregfogak a felső állcsont mélyedéseiben, az úgynevezett foggödrökben ülnek, mögöttük pedig egy bőrnemű. képleten a tartalékfogak. A méregfogak nyugalom állapotában vízszintesen feküsznek hátra fektetve a foghüvelyben; Iia a kígyó ily állapotban kinyitja a száját, a fogakból mitsem láthatni egyebet, csak a foghüvelyt, mint a felső állcsonton nyugvó vöröses daganatot. Ily módon a kiálló méregfogak nincsenek útjában a záruló alsó állcsontoknak. A méregfogak fölegyenesítése nem okvetetlen következménye a szájkinyitásnak, csak akkor, ha az állat marni akar. Visszafektetett méregfogakkal akkor nyitja föl a kígyó a száját, ha pl. a táplálékát akarja elnyelni, vagy az elnyeltct ki akarja köpni, vagy néha akkor is, ha fájdalmat érez. Ha a mérges kígyó marni akar, fölnyitja a száját, a méregfogak kiegyenesednek úgy, hogy a méregfog csatornájának nyílása a mirigy kivezető csatornájának szájához illeszkedik. S ez által mintegy „készenlétbe" helyezkedik. A fogak fölegyenesítése a száj üreget alkotó csontok és izmok közreműködése által történik. A száj kinyitásakor a négyszög előre tolatik, a szárnycsont előrésze pedig a mozgatható felső állcsontra gyakorol nyomást, mi által a felső állcsont nyugalmi helyzetéből kimozdíttatik olv helyzetbe, hogy a fogak függélyes állásba jutnak. A felegyenesítést ezen felül egy izom (sphenopterygoideus) is elősegíti, mely a koponya alapjától ered és az arcus pterygoideus hátsó részéhez tapad és arra nyomást gyakorol, mely aztán a szárnycsont által