Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

— 35 — kevesebb mint 60 lövést sütött ki a bajorokra. Az ágyuk dörgése oly erős volt. hogy löbb mérföldnyire elhallatszott a megróni ült Bajorországban. Az először átment finnek ijesztő módon fogytak. De csak a mikor készen volt a sáncz, csak akkor néztek körül a megmaradtak és látták, hogy felerészben sincsenek már meg; százuk véresen hever a földön, a többit a folyó nyelte el. Ebben a pillanatban a király a fiatal, de vitéz Wrangelnek megparancsolta, hogy azok segítségére siessen. A finnek, a kik magukon kívül voltak földieik vitézsége, és azoknak sorsa miatti nyughatatlanságuk miatt, zajosan kívántak a tűzbe vezettetni. Wrangel egy pillanat alatl más .">00 finntől látta magát körülvéve; a kikkel lelkesen rontott át az ingadozó deszkákon. Az először átjutók hangos hurrázással üdvözölték földieiket. A vitéz Bernliard berezeg, a, ki éppen ugy mint a király, előszeretettel viseltetett a finnek iránt, kérte ezt. hogy egy csapatot szintén átvezethessen, és kapott is rá engedélyt. Egy csapat finn lovas kíséretében nemsokára gázlót talált a folyón, szerencsésen átúsztatott s vakmerő bátorsággal rontott az ellenség hátvédének. A bajorok, a kik csak a hidra ügyeltek, a legnagyobb mértékben meg voltak lepetve. túlnyomó többségük daczára is zavarba jöttek, és csak gyöngén védelmezték magukat. Bernhard berezeg kisded csapata rettentőn gazdálkodott a megszakadt sorok között, s mielőtt az ellenség meglepetéséből magához .jött, keresztül vágta magát a híd végénél levő finnekhez. K miatt a vakmerő, mindenen. áttörteid vitézség miatt kapták a finnek ezen időben azt, a félelmes nevet: Haekapeliter, attól a szótól: „hakka. paiille.a mi annyit tesz: üsd, vágd! Ezzel bátoritották egymást az ellenség megtámadásrra.« Igy Topelius. Ifj. Szinnyri pedig azl mondja, hogy a katholikiis egyházakban uj sori toldottak be a litániába, s országszerte mondották a templomokban: .Ahorribili Haccapelitarmn agmine libera nos Domine." (A haccapeliták rettentő seregétől ments meg uram minket !)

6) Hogy hadvezérek is születnek a finnek között, azt eléggé kitünteti a híres Horn Gusztáv, ki rendesen svédként szerepel a történelemben, pedig született finn volt. De bár a harezi dicsőség szép birtok; s bár a bar ez legtöbször szükséges valamely nemzet palladiumának, becsületének fentarlására és megmentésére: mégis manap nem harczi babérjaik után ítéljük meg a nemzeteket, hanem valami sokkal embeAz ezer tó országa, 112—113. 1. 2*