Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

— 30 — csoport, melynek nyelve is külön fejlődött és ebből lett a lapp nyelv. A megmaradt északi rész aztán először két részre oszlott, aztán az egyik rész ismét két felé, s igy három nyelv és három nép támadt: a zürjén-votják (testvérnyelvek), vogul-osztják (test­vérnyelvek) és a magyar. A déli ugor sem maradt együtt; az először elszakadt részből lett a finn nép és nyelv; később a megmaradt rész ismét kétfelé válva, elé állt a mordvin és cse­remisz nép és nyelv. 2 5) Mint láthatni, Budenz nyelvelágazás-elmélete jórészt külöm­bözik a Hunfalvyétól. Végleges, biztos, egyöntetű eredményt ily kérdésben soha sem is várhatni. Mert egyrészt a magyar nyelv­nek, s még sokkal inkább a rokon nyelveknek csekély, illetőleg semmi irodalmi multjok nincs: pedig ez lenne a legbiztosabb kulcs a nyelv múltjához. Másrészt a pusztán beszéllt nyelvek két-három emberöltőn át rendkívül megváltozván, a velők való összehasonlítás igen nehéz, kényes és tévutakra vezérlő. S végre oly nyelvtörzs is, a minő az árja, melynél például csak a görög nyelvnek is több mint háromezer éves irodalmi emlé­kei vannak, s a melyben a rokonság sokkal szembeötlőbb alak­jaival találkozunk, mint az ural-altáji nyelvekben : mondom, az árja nyelvtörzs valóságát is kétségbe vonták. S bár nincs okunk hinni, hogy valaha e kétségeskedés bizonyossággá lesz, mégis éppen e skepsis bizonyítja azt, hogy mily ingadozó és sikamlós az összehasonlító nyelvészet talaja. Budenz, mint emlitém, megállapította az ugor nyelvek elága­zását, és azok között a közelebbi, vagy távolabbi rokonságot; megállapította a magyar nyelvben előforduló közös ugor gyököket (1000 gyök); megállapította az ugor nyelvekben előforduló közös alaktani sajátságokat. Tanait több mint 10 évig hirdette az egye­temen, s számos tanítványt növelt, kik tanitmányait az országban • szerte vitték. Körülötte egész raj támadt, mely nagy buzgósággal munkálkodék az általa megkezdett irányban. Budenz háborí­tatlanul folytatta munkásságát 1882-ig. Ekkor állt.elő Vámbery Ármin, a világhírű orientalista, »A magyar nemzet eredete* czimü ethnographiai tanulmányával, mely­ben csaknem mindazt, mit Hunfalvy és Budenz épített, halomra igyekszik dönteni. Szerinte a magyar nyelves nép javarészben török; nyeltünk kétlunmadrésze, török: a magyarok idetelepedésök alkal­mával államilag, társadalmilag és vallásilag túlnyomó részben tö­rökök voltak,' 2 6) , s) A Bnderz összehasonlító szótárán kiviil 1. „Dudetiz-Albiim" (az életrajzi ada­Idkiá nézve); az ugor nyelvek elágazását 1. Szhwi/eim'l „Az ezer tó országa", 492. 1. Bmlehz különösen itt értékesíthető munkája nem jutott kezemhez. "') L. mondott művét 141. és 181. lapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom