Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

— 25 — A finn, az ugor. a török, a mongol és a mandzsu nyelvek egy tőből fakadtak, melyet ural-altájlnak, vagy turáninak nevez­nek. Hogy meddig voltak együtt, az túl van tudásunk körén; de sokáig kellett együtt lenniök, mert sok idő kellett a közös ural-altáji eltörölhetetlen bélyeg kifejlődésére. Elsőben a finn-ugor ágnak kellett a többi háromtól elsza­kadnia. Mert a finn és ugor nyelvek egymáshoz jobban hasonlí­tanak, és a török, a mongol és a mandzsu nyelvek sok tekin­tetben nagyon eltérnek tőlök; mig egymás között ezek is inkább hasonlatosak. ITj szakadás volt az, midőn a finnek elváltak az ugoroktól, s nyelveik külön-külön kezdtek fejlődni. Ezen. valamint az előbbi szakadás azomban nem volt mindjárt teljes. Törökök, ugorok és finnek még olykor érintkeztek egymással; esetleg határos földiiek is voltak. Ennélfogva nyelveik egymásból kölcsönösen átvettek egyes szavakat, sőt képzőket is. A magyar nyelv az ugor csoportba tartozik, különösen (a föntemlitett sajátságokon kiviil) az ige tárgyas ragozása miatt kell oda sorolnunk. Végre megoszlottak az egyes nyelvcsoportok, és támadtak az egyes nyelvek és népek. Ezt a kórt sem tudjuk meghatározni. Ekkor lett a magyar nép és nyelv. Hazai nyelvünk leginkább a vogulhoz hasonlít, azért nevezik a vogult a mi nyelvünk testvér­nyelvének is. A török népek között a csuvasokkal kellett a magyar nép­nek érintkezésben lenni, mert török szavaink csuoasos alakúak. Sőt Hunfalvy szerint a csuvasok egyik ága, a kazarok, a ma­gyarokba beleolvadtak. A nyelvi bizonyítékok után Hunfalvy a történeti bizonyítéko­kat is vallatja a magyarok eredetére és őshazájára nézve. Ezek is igazolják azon eredményeket, melyeket a nyelvi bizonyítékok­ból levont. A magyarok őshazája a magyar krónika szerint ts az alsó Irtis és Tobol mellékein (Jugria) volt. Ott azomban a magyarok nem származtak a voguloktól, annál kevésbbé a fin­nektől, haftem mindkettejükkel együtt közös törzsből származtak, mint egyediség a többi egyediségek között. A törökökön kivül a magyar nemzet igen sokat érintkezett a szláv és német népekkel, minek eredménye az a sok szláv és német szó nyelvünkben. Ezek Hunfalvy nagy művének eredményei, lehetőleg össze­vonva. Megkísértem ezen eredmények nyomán összeállítani az ural-altáji rokonság családfáját, puszta szemléltetés végett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom