Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884
_ 22 — szerkeszti, mely az ő irányának kizárólagos közlönye. Ennek első kötetében a tárgyas igeragozásról, a másodikban a mordvin nyelvről értekezik. 1858-ban azt irja, hogy a magyar nyelő jobban különbözik a finntől, mint a töröktől , 3) Exen az állásponton meg is marad jó sokáig. 1859. márcz. 31. az akadémiában »Egy vogul mondat czimii székfoglalóval lép föl, melyhez grammatikai bevezetést, fordítást és szótárt csatol. Ez a vogul (teremtés-) monda az első vogul közlemény az európai irodalomban. I 4) Hunfalvy vezérneve mellett lassan-lassan ujak (manap nagyon ismertek) is tűnnek föl: Fábián István, Riedl Szende, Imre Sándor, Kuun Géza grRibáry Ferencz sat. 1859-től Budenz nevével is találkozunk Ilynemű munkálkodás mellett Hunfalvynak harczot is kelle folytatnia, különösen Czuczor Gergely ellen. A nagy költő poétái természetét nyelvészkedésébén sem tagadta meg, s a magyar nyelvet önmaga által akarja megmagyarázni. Állítja, hogy a hetük és gyökük jelentésére nézve a legtöbbször a magyar nyelvből magából is tisztába jöhetünk. S ilyen eszméket hirdet a többi között: i e közelséget, « <> távolságot jelent (messze!); i könnyű, kicsi, hirtelen mozgási jelent (indul, lassan vagy gyorsan!); o gömbölyűt teszen (gond, óv!); ö gömbölyűt és r forgót jeleni (kő, rom!); r emelkedést, magasodást, növést, tehát fölfelé mozgást jelent (marad, emelkedik!); r metszést, vágást rontást jelent (metsz, vág!); sat. Az ily eszmék a gondolkodók előtt álmokul ismerszenek föl. 1 5) Czuczor mellett Mátyás Flórián: »A magyar nyelv linnitési törekvések ellen« (érthetetlen) czimü munkával igyekezett Hunfalvy irányának gátat vetni. 1 0) Sőt akadtak olyanok, kik azt hivék, hogy Hunfalvy, a habsburgi (!) diplomaták cseleire és csábításaira és elfojtva magában a nemzeti érzést, hirdeti a finn atyafiságot. I 7) Általános érdeklődés és nagy viták kapcsolódnak Hunfalvy munkálkodásának első éveihez, mi egyúttal azt jelenti, hogy ;t nyelvészeti buzgólkodás nálunk rendkívüli dimensiókat öltött. Hunfalvy szakadatlanul folytatta működését. A kivívott eredmények nem elégítették ki és kétségeseknek tetszettek előtte. A legalaposabban fogott tehát Reguly hagyatékának tanulmányozásához, melynek eredménye »A vogul föld és nép« czimü nagy műve (1864), mely »Magyarország ethnographiájá«-val főműve. Szükséges, hogy e művet bővebben megismerjük, mert ez az ugor nyelvészetnek egyik codexe. ") L. Uj Magyar Museum 1858. II. 3. és kk. I. „A lapp nyelv" sat. (<J. 1.) H) V. ö. Die ungarische Spracliwissenschaft, 101. 1. Új Magyar Museum. 1854. I. 157—272. 11. ") Új Magyar Museum. ") Ugor, vagy török-tatár eredetű-e a magyar nemzet? (Hunfalvy P.), 5. 1.
