Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881
szervekből áll: addig az Infusoriák testének constructiójában valóságos szöveteket nem találunk. — Mindazonáltal testök alaptömegét alkotó massát, Stein 5) „Körperparenchyni"-nek nevezi, mely teljesen homogén, átlátszó és hyalin tiszta anyag, a szerfelett finom molekula testecskék majd világosabb, majd sötétebb halmazából áll. A molekulák azonban oly sajátsággal bírnak, hogy a legerősebb nagyítás, vagy az alkalmazott különféle reagensek hatása által sem mutatják még csak nyomát sem annak, mintha azok határozott és bizonyos forma szerint gruppirozott elemek volnának, tehát a szó szoros értelmében amorphok. Noha az Infusoriák teste — ellentétben a tökéletesebb, vagy jobban mondva összetettebb szervezetű állatok testi szervezetével — soha sem mutat oly structurát, mely sejtek complexéből van fölépülve ; de mindazonáltal az „egy sejtértékére " még sem degradálható az; azért az eddig szokásban levő s széltében hangoztatott definitio, „az Infusoriák egy sejtértékű, alsóbb fokon álló szervezetek" stb. nem egyéb semmit mondó frázisnál, — Mert már a fejlettség magasabb fokán álló Infusoriák „test-parenchy májában" oly morphologiai differentiálódások jőnek létre, melyeket az egyszerű sejtek bármelyikénél is hiába kéresüpk; továbbá a complicatiónak oly fokára emelkedhetnek, melyre egyetlen egy sejt sem juthat soha. A fönebb említett s valóságos paradoxonnak látszó állítások mibenlétét, talán ezen analógia világíthatná meg; míg ugyanis az összetettebb szervezetű lényeknél a test-parenchymáját a sejtek alkotják, addig az Infusoriáknál az amorphnak látszó „test-parenchymát azon homogén molekulák teszik, melyeket eddig még chemice szétbontani nem sikerült. Ezen „test-parenchymája" kívülről vékonyabb vagy vastagabb burokkal van körülvéve; e burkot — alkat nélkül való léte miatt — Stein, Chon nyomán „ cuticula "-nak nevezi E cuticulának nevezett vékonyabb vagy vastagabb burkon belül fekszik az u. n. „testparenchymája," A cuticula milyensége nagy befolyással bír az állatka testalkatának állandósága vagy pedig változékonysága tekintetében; mert minél vékonyabb a cuticula, annál finemabb szemcséjű, illetve állományú az általa körített belső tartalom is, s igy annál könnyebben változtathatja az állatka testének formáját; vagyis annál könnyebben húzódhatik össze, vagy terjedhet ki a test hossztengelye irányában. Míg ellenben a vastagabb cuticula az állatka e nembeli mozgását lehetetlenné teszi, ugy, hogy az egyszer fölvett typicus formáját a test absolute meg nem változtathatja. *) Stein: Der Organisraus der Infusionsthiere. I. Abth Leipzig 1859. pg. 55.
