Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

s™*" «"•*» 3. Fam. Ophrydina. E. Lagenophrys. St., Co'turuia. E., Vaginicola. R, Ophiydium. E. 4. Fam. Vorticellina. E. Opercularia. E., Epistilis. E., Zoothamnium. E., Carchesium. E., Vorticella. E., Scyphidia. Lacb., Gerda. Clap. Lacii., Astylozoon. Engelni. 5. Fam. Urceolarina. St. Urceolaria. St., Trichodina. E., Trichodinopsis Clap. Lach. 6. Fam. Gyrocordia. St. Gyrocorys. St. 7. Fam. Cyclodinea. St. Urocentrum. E., Didinium. St., Mesodinium. St. 8. Fam. Tintinnodea. Clap. Lach. Tintinnus. E., Tintinnopsis. St. 9. Fam. Halíerina. Clap. Lacii. Halteria. Duj., Strombidium. Clap. Lach. Ez lenne a fejlettség magasabb fokán álló, s ez ideig ismert Infusoriáknak rend, család és genusok szerint való osztályozása. Itt kell még megemlékeznünk a csillóhártyákról (membranae undulantes), továbbá a Vorticellák stylusában előforduló spirális képződményekről is, hogy igy a mozgást eszközlő minden készülékről némi tudomással bírhassunk. Stein a csillóhártyakat, vagyis a cuticula azon üvegtiszta, s hártyaszerű folytatásait, melyek az Infusoriák egyes fajainál előfordulnak ; s melyeket az állatka, tetszés szerint, majd összeráncol, majd pedig kifeszít, s így hullámzó mozgásba hozhat, Siebold nyomán

1

0) nevezte el „hullámzó hártyáknak" (undulurinde Membranen). E hártyák, mint már fönebb is említettük, leggyakrabban a peristom körül fordulnak elő; teljesen analóg képződmények a csillószőrökkei, s így rendeltetésük ezeknek is a zsákmány megragadása, illetve a víz örvényzése által, a szájnyílásba hozatalában keresendő. Stein ") szerint legkifejlettebb hullámzó hártyával a Pleuronema {Duj.) genusnál találkozunk. A nevezett állatnál ugyanis a fejnek megfelelő testrésztől, a hasi-oldalon egy vájulat húzódik a test hátsó végének körülbelül V

4-ig, a hol egyszersmind a szájnyílás is található. A hártya kifeszített állapotában a test szélességének felével fölér, s több-kevesebb hullámzó ráncot mutat. — Hibásan ismerték e hártyát Dujardin és Perty, nem különben maga Ehrenberg is, ki így írja azt le: „sehr lange merkwürdige Mundwimpern, die einer wellenartig bewegten Membrán gleichen." 1

2) A Vorticellák stylusában előforduló spirálszerű sávolatnak izomszerű voltát Stein, többször idézett műve I. r. 54. lapján hatá,

0) y. Siebold: Ueber undulirende Membranen " — Zeitschrift für wissenschaftl. Zoologie. 1850. Band. II. pg. 356—64. ") Stein : id. m. 73 1. Ehrenberg: Die Infusionsthiere. pg. 352.