Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

— 10 — odább nem tolatnék a test belsejébe. — Azonban ennek ép az ellenkezőjéről győződhetünk meg, ha pl a Stylonichiák táplálkozási folyamatát kísérjük figyelemmel. Ezen állatkánál ugyanis igen szépen látható az, hogy az elnyelt s egészen isoláltan álló testecskék miként vándorolnak a test kéreg-parenchymája mellett circulationalis irályban, a nélkül, hogy egyik testecske a másikat tolná; mindebből tehát az következik, hogy a belső pépnemű állománytól — a belsőparenchymától — a contractilitást megtagadnunk nem szabad. Továbbá ugyanezt bizonyítja pl. a Yorticellák táplálkozási folyamatánál észlelhető e nembeli működés is; mert akkor is, midőn testök - - illetve a peristom körüli serték és csillók — teljes nyugvásban vannak: a centrumból kifelé — tehát a kü'ső-, vagyis kéreg-parenchyma és cuticula contractilitásának kizárásával — bizonyos megemészthetlen részecskék, a nélkül, hogy más hasonnemüek által tolatnának, mindinkább előre nyomulnak, mig végre azou nyíláshoz érnek, honnét a szabadba üríttetnek ki; ennélfogva tehát minden kétséget kizárva, el kell ismernünk azt, hogy a belső-parenchyma is bír telejesen önálló s független contractionalis és expansionalis tulajdonsággal. A cuticula és a belső-parenchyma vegyi összetételének kipuhatolása céljából reagentiákhoz kell nyúlnunk. Ezek alkalmazása által meggyőződhetünk arról, hogy a cuticularis rétegen belől levő egész tartalom homonom egységből áll, még pedig proteinféléből. Ha ugyanis jód-tincturával reagálunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a míg csak az imént is vígan száguldó individium rögtön élettelenül terűi cl szemeink előtt s testének legnagyobb része, illetve az egész belső-parenchyma aranysárga színt nyer; míg ellenben a cuticula egészen föstetlen marad. Ha pedig telített cukoroldatba merítjük a vizsgálandó állatkát, pl. a Vorticellát, akkor azt tapasztaljuk, hogy csakhamar igen nagy mértékben összezsugorodik az; ha azonban egy csöpp concentrált kénsavat adunk az előbbi oldathoz, akkor az állatka teste annyira földuzzad, hogy eredeti térfogatát jóval túlhaladja; s ebben az esetben a belső-parenchyma intensív rózsa-vörös színt mutat, mig ellenben a cuticula most is változatlan színű marad. S ha csupán csak concentrált kénsavval reagálunk, akkor a cuticula igen gyorsan földuzzad, míg végre teljesen föloldódik. E néhány reagens alkalmazása is eléggé meggyőzhet bennünket arról, hogy a cuticula oly anyagok vegyi összetételéből áll, mely anyagok a cellulose és chitin állományú vegyületekkel közeli rokonságban vannak ; míg ellenben a cuticulán kívül fönmaradt többi képződmény, vagyis az összes parenchyma protein vegyi összetételű állomány.