Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1879

alapítványi összeghez járult még egy 300D öl területű kert s mintegy hat szekér szénát termo rét, ez utóbbi Szt.-Miklós határában. Hogy azonban a gymnasium a szerződési évben mindjárt meg nem nyílhatott, oka vala a veszprémi püspöknek, Koller Ignácz11 a k, ellenkezése, ki nem mintha a kegyesrendiek kanizsai letelepülésének nem örvendett volna, hanem mivel, mint később maga bevallotta, az alapítvány csekélysége miatt nem látta a szerzetes tanárok megélhetésének kellő biztosítékát. És valóban a körültekintő főpap jól előre látta, hogy az alapítvány összeg kamatja 5 —G egyén eltartására elégtelen, melyhez még az is hozzájárult, hogy sem szerzetes lak, sem tanodai épület, sem az isteni szolgálat végzésére templom nem létezett; miért is az egész iigy ekkor függőben maradt. Végre 17G5-ik év folytában, miután Zala vinegye azon épületét, melyet közköltségen katonatisztek szálló-helyéül emeltetett, tanári lakásul átengedte, a püspöki jóváhagyás kierőszakoltatott* Hiányzott azonban még az intézeti helyiség, melyen az idő előhaladottsága miatt akként segítettek, hogy a megye által épített katonai laktanya, mely a szerzetes lakul átengedett épülettel szemben feküdt, a tanuló ifjak számára berendeztetett. Hogy pedig a megye e készséges ajánlatáért némikép kárpótolva legyen, az alapító családja magát évi 500 vfrt fizetésre kötelezte. A templom, melyet N.-Kanizsa városa Nepomuki szt. János tiszteletére emeltetett, szerződésszerüleg szintén a kegyestanítórendieket illeti, de minthogy Koller püspök a hozzá kötendő kedvezményeket megtagadta, tényleg a város birtokában maradt, csupán csak használata tartatott fenn minden teher nélkül. Eként a nélkülözhetlenek előteremtése után megnyittatott a nagy-kanizsai nagy-gymnasium a kegyes - tanitórendieknek e hazában törvényes letelepülésük után félszázad múlva 1765 ben. Valóban örvendetesen kezdődött meg az ujoncz tanintézet élete. Mindjárt u. i. megnyitásának első évében oly számos tanuló sereglett össze, hogy száma a 390-et meghaladta. Nem lesz talán érdektelen ide iktatnunk azon férfiak nevét, kik a nagy-kanizsai gymnasium viszontagságteljes életét megkezdeni vállalkoztak. Az első igazgató Csankai Jób vala, ki praefectus néven az uj intézetet hét éven keresztül ernyedetlen buzgósággal kormányozta; a tanári személyzetet képezték J a r o s László, költészet- és szónoklat-tanár, Franz Bertalan és Dományi Márk (inagisterek) a nyelvtani osztályok vezetői, kiknek tanítási ügyességök és humánus bánásmódjuk az ifjúságnak épen úgy, mint az érdekelt szülőknek osztatlan szeretetét teljes mértékben kiérdemelték. *) Ab Execllentissimo Dioecesaneo non tam obtentus, quam extorsus consensus est, mondja a Krónikás.