Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1879

rakozásának nemcsak fényesen megfelelt, de azok reményét messze túlhaladta. A bölcsészet- és a mennyiségtani tudományokban oly váratlan előmenetelt tett, hogy környezetét csodálkozásra ragadta. Ez vala oka, hogy az Olaszföldön idegen létére a C o 11 e g i u m n a z arenum-ban a bölcsészet és a mennyiségtan előadásával bízatott meg. Hallgatói csakhamar roppant számra növekedtek, neve ünnepeltté lett, s őt a szerény szerzetest, Róma kitűnőségei a tisztelet minden nemével elhalmozták. S mivel nagy eszével ritka jellem és szerzetesi erények párosultak, a Barberini berezegek könyvtáruk őrévé s az ifjú herczegek oktatójává választák. Négy évet töltött Bajthay a berezegi udvarban, felhasználván a ritka könyvtár szellem-kincseit, / ekkel szorgalmas méhként megrakodva fogadta magyar rendfőhaza hívását. Mielőtt azonban a haza földjére lépett volna, két évi engedélyt nyert elöljáróitól, hogy Francziaország és Belgium tudományos főintézeteit meglátogathassa. Itt szerzé meg kora jeleseinek barátságát s mielőtt még honában ismerték volna, már nevét a külföldön tisztelet környezé. Pestre érkezvén, a bölcsészetből nyilvános előadásokat tartott, Magyarországon eddig nem ismert eredménynyel, melyekben sokoldalú képzettségét s előadási képességét ragyogtatá. Ezek az előadások voltak azok, melyeken az aristotelesi rendszer tartliatlanságát kimutatá. Követői számosan akadtak; bölcsészeti irányát hangoztatták a tantermek falai között, s a tespedésre kárhoztatott bölcsészet-tudomány rövid idő alatt virágzásnak indult a hazában. Bajthay neve ismertté lett Magyarországon is, s a koronás királynő, Mária T e r é z i a, gyermeke, a később II. József császár mellé történet-tanítóvá rendelé, mely kitüntetésnek teljes megelégedéssel felelvén meg, érdemei jutalmául bárói rangra s az erdélyi püspöki székre emeltetett.*) Amit a bölcsészet állásáról említettünk, ugyanazt mondhatjuk a természettudományok kezeléséről is. Hátra van még, hogy szóba hozzuk a többi tudományok állapotát. De minő véleményt nyilváníthatnánk ezek mellett, hanem ha azt, a mit már a bölcsészetnek Bajthay előtti állásárólemlítettünk. Egyedül a latin nyelv előadása látszott némi kivételt tenni, mely ugy tűnik fel, mintha az egész kor tudományosságát magába ölelte volna. Ezt sem szabad azonban szószerinti értelemben vennünk; mivel a tudományok újra ébredése előtt gymnasiumainkban a latin nyelv jobbára mesterkélt s virágos szólásmódban és Írásban állott; a földrajz és a hazai történet, a mythologia, római régiségtan, chronologia és egyéb tudományágak tanítását csak is a kegyes-tanítórend iskoláiban találjuk, hová azokat Körver János, piarista rendfőnök, hozta be, kinek utasítása és *) Bajthay életrajzát 1. bővebben a M>gyar Lexikon II. k. 524 1 Sz. Somogyi Ede.