Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1877

A fölvett példában az osztandó két első számjegye (15) osztva az osztó első számjegyével, adja a hányados első számjegyét. Az osztandó két első számjegyének helyi értéke százas, az osztó első számjegyéé tízes; minthogy 100: 10—-10, a hányados első számjegyének helyi értéke tizes, s azért a hányados második számjegye után kitettük a tizedes pontot. Miután az osztandó utolsó számjegyét (1) leírtuk, a hányadost meghatároztuk- s az osztási maradékot, képeztük, ehhez nem irtunk zérust, hanem az osztó legalsóbb rendű számjegyét (8) elhagytuk,— az egymás után elhagyott számjegyek, mint a szorzásnál, a föléjük tett pont által vannak megjelölve, — az ily módon rövidített osztónál osztottuk a. maradékot; az eredményül nyert hányados (1) képezi a hányados harmadik számjegyét. — A megfelelő részlet-szorozmány ugy képeztetett, mint a rövidített szorzásnál, t, i. az utolsó részletes hányadossal (1) szoroztuk az osztó elhagyott számjegyét, s tekintettel az ezen szorzásból nyert eredményre, az 1X7536 szorozmányát 1-gyel javítottuk. A maradék meghatározása után elhagytuk az osztó következő számjegyét, a 6-ot s. i. t, összehasonlítás kedveért keressük meg a hányadost a negyedik tizedes helyig közönséges uton: 1596-641 : 75-368 = 21 1846 150736 89281 75368 íjmaÜT 75

368 637620 602944 346760 301472 452880 452208 (Í72 Ha eredményünket összehasonlítjuk a megelőzővel, látjuk, hogy a rövidített osztás által nyert hányados teljesen megegyez a közönséges osztás által nyert hányadossal; e teljes megegyezés ugyan esetleges, azonban mint alább látni fogjuk, a két hányados legfölebb az utolsó számjegyben térhet el egymástól. 13. A rövidített osztás által nyert hányados hiba-határa kisebb azon hányadosnál, melyet nyerünk, ha a tekintet nélkül előj elére vett maradékhoz a rövidített részlet-szorozmányok számának 3