Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1877

— 19 — Valamely lielyén 0 áll, ehhez érve, az ezzel való szorzást ehnellőzzlik s a szorzandóban két helyet vágván el. a szorzó következő számjegyével folytatjuk a szorzást. 3.) 8-356573X75-3059682 legyen rövidített szorzás által meghatározandó. 8-356573 75-3059682 58496011 4178287 250697 4178 752 50 e „ 0 , 6 29-29981.... H-— —-0-00003, a szorozmány tehát a tizezredrészekig pontosan: 629-2996 .... A fölvett példában, midőn a szorzó „8" számjegyéhez jutottmik, a szorzandónak valamennyi számjegye elhagyatott; azonban 8 és 8-ból eredő szorozmányt (64) még meg kellett határoznunk s az ebből származó javítmány képezi a hatodik részlet-szorozmányt. 9. Két közelítő érték teljesen kifejtett szor o z ni á n y á n a k hiba- h a t á r a e-gy e n 1 ő azon két szór o zm ány összegével, melyeket nyerünk, ha a szorzandó h i b a - h a t á r á t a s z o r z ó v a 1. a szorzóét pedig a s z o r z a ndóval s z or oz z ii k. Jelöljön ugyanis A és /> két tizedes törtet, a és h legyenek ezeknek közelítő értékei, a s illetőleg £ a megfelelő hiba-határok, akkor a—x -í A < a a h—t + p Szorzás által nyerjük: a b—

a b—a £ -f- " AB — a b -f- x h -f- ag -f- xp, vagy ha e szorozmányokban az részt, mint. a többihez viszonyítva elenyészőleg kicsiny mennyiséget, elhanyagoljuk, lesz: a b—(

a 6 -j- a (j) < A B a 6-f-(» b -f a p), vagyis az ab szorozmánynak hiba-határa, H •=_+_ («?» + «,'0Megjegyzendő, hogy a hiba-határ kiszámításánál csak annak legmagasabb rendű jelentős számjegyének vagy számjegyeinek meghatározására szorítkozunk, miért is kiszámításánál a rövidített szorzást használjuk. o*