Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-02-16 / 7. szám
Nagykálié «s Vidéke február lt. Ütnek, s ni aem veit egyébb, mint- váréi kellői kelepén állt egy betelne» épttéazeti sienpentból is in- p»sáai éptlit — trésén ; kegy es at éptlet ee álljon üresen elért helyeitek bele elme betegeket; est hitték, kegy ezeknek, szegényeknek ez is jó leit; e azt hitték, hegy a városnak le jé lest. — Felesleges mondanom nilfen tegyen tévedtek. — S ennek a tévedésnek eze# és ezer kisebb nagyabb kellemetlenséggel járé kévét ketüéeye népenként juttatja eszébe úgy e városbelieknek, mint az inté net lakéinak ennek ez állapéinak is e tarthatatlanságát. Ne* ekarek a szakérté szerepében feltűnni, de úgy gondelem, hogy ke ez ez épilet nem jé elmegyógyintézetnek, megfeleli átalakítással jé leket, ka ne* is tökéletesen, egy kétépis kelének. — Az a gondolat lebeg ugyanis »lőttem, hegy mint kőzintez- ■ény ée speciálisan Nagykálló szem- pentjábél előnyösebb egy főgimnázium, «int egy almegyégyintéeet bírása. — Apáig ezenban e mai viszenyek kézéit egy főgimnáziumnak felépítése, épen enuák vendkivüli nagy ára miatt két- gégéi, sédig egy mai meglevő épületiek tiegfelelé átalakítása nem ütköztette elyan nagy akadályokba. Hegy abban az esetben, ha a két kérdésnek ilyenforma megoldására itá nynló tervesgetések a megvalósulás Médiumába lépnek, mi lesz ez el megy ó- gyiuténettel, a város szempontjából nem fentes, hegy elveszti-e est, mig az intézet elsieerbajt a bategek érdeke, azt kívánja, kegy egy elmegyógyintézet lpketdleg közeli kapcsolatban álljon egy jél felsaerelt kórházzal is. — Mint hallatszik, ebben az irányban történtek iá érdeklődések úgy Nyíregyházáról, «tint ftebreeenből, s a fenti két kérdésnek ilyen irányú megoldása mindkét intézmény, e a város szempontjából is szerencsés s előnyős volna, kár onettben, hegy városunk vesető férfiéi nem nagy agitálást fejtenek ki @b»eo an irányban. I. főbíró és törvénybiró választás. Városunkban a lemondás folytán üresedésbe jött főbírói is törvénybirói állás folyó hó 12-én délelőtt töltetett be. A választás a legnagyobb rendben folyt le. Főbírói állásra egyedül ifj. Toka Sándor pályázott, kit a képviselőtestület egyhangú jelölése alapján a közönség egyhangú közfelkiáltással főbíróul választott, Törvénybirói állásra ketten pályáztak; Kerekes Gyula és PaUticz Gyula. Kerekest a képviselőtestület egyhangúlag, Palatíczot pedig szótöbbséggel jelölte törvénybirónak, s mivel a választok névszerinti szavazást kérték, Irinyi Szabolcs tb. főszolgabíró a névszerinti szavazást elrendelte.Kerekes Gyűl* 50 szavazatul Palatitz Gyula 5 szavazatával szemben, tehát 45 szótöbbséggel, tőr- vénybiróul választatott meg ifj. Toka Sándor évtizedeken át volt már elöljárója városunknak, előbb mint tanácsos, majd közgyám, törvénybiró, legutóbb mint főbíró állott annak élén, s mindég a közbizalom egyhangú megnyilatkozása alapján. Most a forradalom szülte ingadozó hangulat az ő személyével szemben most is szilárd, tiszteletteljes és egyhangú veit, mi ezt évtizedes, becsületes és hasznos közmunkássága gyümölcsének tekintjük, s lelkesítőnek, erőtadónak neki a jövőre. Kerekes Gyula uj ember az elöljárók között. Egy hónap óta működik ott, mim helyettes törvénybiró. most már mint megválasztott törvénybiró foglalta el azt a helyet. Kerekes Gyula komoly, higgadt, értelmes egyénisége, nagy élettapasztalata biztató jel arra. hogy benne véresünk közönsége alkalmas férfiút ültetett a törvénybirói székbe. Ezek tudatában mi is örömmel látjuk és üdvözöljük ífj. Toka Sándort, mint főbírót, Kerekes Gyulát mint törvénytárét városunk elöljárósága élén. Nemzetőrein!» mulatsága. A zsúfoltság elkerülése céljából, m*§- hivó felmutatása mellett történt jegyváltás dacára ic, — vendégszám és anyagi siker tekintetében méltán állítható nemzetőreink folyó hó 8-én tartott mulatsága az elsők közzé, sőt erkölcsi tekintetben azok elén biztosit helyet magának. A szociáldemokrata párt javára közreT á r c a. üf jyinilcsfib téli ipelása. A helybeli gazdakörben előadta : Füredi Iliké Sándor kertészeti főintéző, t* II. Síik •lőre feoosájtásáva! rátérek ttéstaai «étemre, a már meglevő gyü- ttéleafák téli és kora tavaszi gondozásira. ▲ legtöbbször eszébe se jvat a MtHpal# gazdának, hogy a gyűwiteefa k látás lass a trágyáiéiért. Igen sze- ■orm látvány, ahogy o város utcáin végig MOgyink, a gyümölcsfák alá legtöbbet éré falumat él mésitörme- lékot, ti «tea közepére éohva látni, «fcfipitt, hogy ezt a házi kertjökbon tovl fák alá használnák fel. Azután, |C mir flftost tartsak, ktlfaose* a hízó sertés trágyája megbecsülhetetlen & gyümölcsfa alá. Ép ilyen jé at állati és emberi vizelet; de legtöbbet ér az árayéksséki, a tyuk és galambtrá- gy& e célra Különösen a legjobb mi- trágyával felér az ©lyan tyuktrágya, amely fahamuval van kezelve, t. i. * kihűlt fahamut a tyukste éjjeli tanyája, ütöja alá hintjük, Így a ham« e kiváló jó trágya minden értékes részét konzerválja. Nem hallgathatom el azonban, hogy a trágyázást helyesen végezzük. Helyesen pedig úgy eszközöljük azt, ha a trágyát nem a fa tövére,hanem a fa koronájának a csurgójára s attól kijjebb fél méternyire, gyűrű alakban hintjük el és jé mélyen (10 c/m-nyire) ásózzák aet le a fölébe. Különösen nagy hiba az a közhit, hogy a fa alatt gyepnek kot! lenni. Elszornyedtek a földmives iskolához járó azon munkások, akikkel a lakásom körül levő gyümflosfák alját felmUködő műkedvelők, nsmxetőralak pénztár» javára közkívánatra megismételtek a Páholy cimü 3 feivonásos bohózatot. Ennek a darabnak tökéletesebb előadása helyest e Mulatságot ax tűsök élére. A szereplő műkedvelők az első előadásnál kivívott sikereiket, a darab második előadásával nemcsak bis- toaitották, de miad usessB# tul«z árnyalták s különösen értékét adj# e. kritikánknak az, hogy viszhargja az előadáson resztvettek saivéből, leikéből kelt dicsérő megnyilatkozásoknak. Ezek érintetlensége mellett cask azt említjük fel, hogy Csépán Jenő és Kovács Lajos igazi ezinésztehetségek, s darabban természetes mozgással párosult Mimikájuk alig-alig kíván siamni valót, ■ es mit- sem von ie a játékukból, mivel kÖstudeMá- su i a gyakorlat tesz mesterré. A darab «autUli gördülikenyebbséfét, egybevágóbfeságát. aszereplők korhübb-maaak- ját Húszak György ámbiciós rendezésének tudjuk be. Az előadás után uralkodó a kivilágos kivirradatig tartott csapongó Jókedvet pedig Balázs Feri szívhez szóló, lelkét magával ragadó vonójának javára Jegyezzük fel. $ postákért! tolvajok kézrekerSltik. Legközelebbi lapszámunkban hirt síitánk arról, hogy Marján Ferencs post a kerti kasíélyszerti lakásába betörtek, s onnan több férfi és női öltözetet, fehérneműt, ékszerekéi és készpénzt elloptak. Járáaőrmestcrünk föltevése helyes volt. A károsított család távo;i rokonára, ki Já»z- berényben lakik, irányiíotfa a gyanút, s r»eg- figyeléaer® járőrt küldött oda. Az eijárá-i e;!rtr koronázta. Gál Titka Lajost és folaeí-iiát ;. kiküldött járőr letartóztatta, mivel nekik Marján Ferencznak egy pár uj csizmáját, egy nadrágát, Marján Fereacz- ' néssk egy z*\y- kötőjét, 2 t&9m» blúzát | és ersr^i sr.' v?" .sCvei «egtaláitáfc á többi s’ioyoíi tárgy ik t&egkentáse eél- [ jából Já*nWenyben & nyomozás tovább j folyik:. 1 kapál síi a csilit se gyüj»| ben termelik, petéig a sziliéi is gyi- molcs ca*rj*. Akinek gyepbe» és muií- kálatlan földben vasnak gy Srailcifái s nem teremnek. ngy a «aint szeretné, ás* sa fel csak tél folyamán és többször kapálja meg azí nyáron is, meglátja, hogy miiyen háias lesz érte mi»* do» fája ! Erre igen szép példát tadok felhozni, a sg©mszéi Nyíregyházán Pálffy György fogházfeiégyeloaek egy szomszéd gyümölcsöst, amelyet — mert soha sem termett szájáét tevl gyümölcsét —■ a tulajdonéi; ©lesén bérbe adta. Pálffy a fék alját Isszel felásatta és tél folyamán azt wtcaí <Ss házi szeméttel megherdatta. Akik látták megmosolyogták ; de a következő évben oly gazdag terméssel lett jutalmazva a munkája, hegy az így nyert jövedelemből egy 4 holdas telket szerezhetett. (Folyt, köv, J ■yy*r őf T »> «£$ Tgy M Jl* .Jk, „í'í- tV c:1-’ . Á „ r. JCsgy Srodslmi siker. Haugh Béla j főgim»8.ziun unk -.gajrgatójának «Kel* • vés never« cimö történelmi regényét
