Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-10-05 / 40. szám

Ca—mat: Subloaotancat Hoyflrtean Vaslle. Ara 40 fillér« XXL tvf«% Nagyfcálló, 1819. október 6. 40. szá Megjeien minden vasárnap. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sarkad/ József könyvnyomdája és papirkereskedése Nagykálló. Előfizetési díj, hirde­tés, pénz ide küldendő. Hirdetések dija előre fizetendő. Myilt-tér tort i-80 fill. II AGYÉ ÁLLÓ ÉS VIDÉKE Előfizetési ára házhoz hordva: egész évre 20 korona, félévre 1Ö korona, negyedévre 5 korona, — Egyes szám ára 40 fillér. — Eljegyzést vagy esküvői köz­leménynek dija 20 korona. — Gyűjtés vagy felülfieetéeell Mfe- § § lésének som 80 fillér, f f Laptulajdonos : Sarkady Elemér. Felelős szerkesztő: Sarkady József. Főszerkesztő : Szentgyörgyi József. pit akar a keresztény magyarság ? Hasiakban miaden roaa. És a romok felett varjak k&rogáta, sötétet assrető bag­lyok kahog&aa fosztja msg a lelkekst az uj élst reményétől. E világot féireveaeté ba- golyhukogás a magyar faj lelke mélyén év­századok óta »unnyadó, mindig elnyomott élniakarás felébredésére támadt. Minden leg­csekélyebb társadalmi msgmoadulásban zsidó üldözést, pogromhirdstást és más aljas, sötét szándékot látnak. Az egész országban észlel­hető mcgmezdnlás egyetlen rugója az esemé­nyek tanulságainak józan levonása, célja pe­dig apáink évszázados bilnsinsk heiyrepótláat, minden népet megillető élniakarás jogos érvé­nyesítése. Értsük meg hát egymást 1 Nem hirdetünk zsidóüldösést, nem szervezünk pegromot, nem jelszavunk, hogy üsd a «sí­dét, sőt ünnepélyesen kijelentjük, hogy el­ítélünk, megvetünk minden ilyen barbár törekvést es bejelentjük, hogy ha valaki ellenük ily irányú tetlegességre vetemed­nék, vagy pl. a november elseji navarokat megismételné minden jó érzésű polgárral védelmükre kelünk, mint ahogyan a körül­mények korlátái között védelmükre keltünk akkor is. Rágalom tehát minden ssidóttldS- ■és további hirdetéae ! Már most mit akarunk mi ? Akarjuk, hogy a magyar faj felhagyva ac utóbbi év­tizedek áUiboralinmusával, mely miadeakihec jó volt, esak •■magához nem, saját fajtá­jának loidogitására egyesítse minden erejét. Akarjuk, hogy as a maradék magyarság enámarányának megfelelően foglalja el eb­ben as orsságban minden téren a vezető •zoropet. Azt akarjuk, hogy as a tehetséges magyar gyermek, ha még oly soegény is, kinevelődjék, s szóktól lehessenek orvosok, ügyvédek, birák ép úgy, mint kereskedők, bankárok, iparosok stb. Ast akarjuk, hogy an a földet művelő magyar legyen az el­ső, ahol földeladásról, vagy bérbeadásról van n«d. Azt akarjuk, hogy a kölcsönre szoruló magyar ns legyen bankok rabszolgájává. Akarjuk, hogy a magyar nép terményéből, ipari produktumából ne a közvetítők élvez­zék a nagyobb hasznot, hanem akik meg- dolgoanak érts, hogy igy megbeesüljttk a munkát én munkást egyaránt. Ezt megengedi minden józan »libe­rálisam*.* Ebben nincs ziidóüldözós, ebben a programban nincs pogrom. Megélhetnek mellettünk a zsidók is, hiszen m az országos teljes jogot adott «sí­dé polgárainak. Előttük szabad az érvénye­sülés minden útja. Mi azonban ki akarjuk egyenlíteni azt az igasságtalan eltolódást, amely e jogok nyomán a keresztény ma­gyarság rovására támadt ; de sokeaorosan aláhuiva hangsúlyozzuk, hogy nem forra­dalmi uten, nem vér árán, hanem a legter­mészetesebb ránevdés utján. Erre pedig szükség van, mart a zsidóság az árvényesü­lés minden útja helyati esak épea egynéhány­ra veti magit hozzá olyan arányban, mely veszélyeoteti mágyarságunk gazdasági és minden irányú érdekeit. Amíg a neiáóság arányssáma a napszámosok, gyári munká­sok, kubikosok, vasúti őrök, vagy féktzők, gazdasági eselédsk, béresek, dohányosok kö- ■ött tértté, addig például az 1909 évi atatiss- tika szerint Magyarországon, ahol tinsseranayi katholikus magyar él, mint zsidó, a tízszer annyiból lett 1248 kath. mellett 2321 zsidó orvos, az 1458 kath. mellett 1538 zsidóügyvéd ée igy tevább. Amig 100,000 kath. lakosra esik könépiskolai tanuló 337, reformátusra 377, lutheránusra 469, addig ugyanannyi zsidóra 1785 tanuló esik. Amig egystemeinktn ugyan­csak 100,000 kath. lakosra esik 57 egyetemi hallgató, a ref.-ra 68, a luther-re 75, a rsi- dóra esik é20. Gazdasági téran sem állunk másképen Pi. a statisztikai adatok szerint már 1913-ban a xiagyar termőföld 27'5 százalékát a zsi­dóság bírja, hoiett sx ormlf Iskolainak mindössze 4-9 százalékát teszik. Ha Ilyen adatsorok nyomán a keresz­tény magyarság belátja bűnét és olyan csi­hol szsfvszktdik ebben az orazágban, hogy • ssámarányai szerint át méltán megillető szellemi és gazdasági hegemóniát m agá- snk biztosítsa, ennsk megítélését nyugodtan bizsuk az agési világ ítéletére. Ez nem sö­tét barbár szándék, msrt ennek a célja az igazi kultúra, hamisítatlan haladás és nsm mond vassínéit, hanam raális népboldogitás. Ez nem antiszemitizmus, sz nsm fehér ter­ror, m jogos, sőt kötelssségszerü nemzetvé­delem. Ezt akarjuk mi! Pesti hírek. A kermány helyzete. Szept. 28-án jelent meg újból a Pásti Hirlap, mely alkalommal felkeresték Fried­rich István miniszterelnököt, hegy megtud­ják véleményét a politikai helyzetről s a kormány magatartásáról. Nyilatkozatinak a cenzúra által átengedett részeit az alábbiak­ban ismertetjük : ... A kormány biztositolta, hogy a vörös bolsevizmus helyébe nem jött a fehér bolsevizmus. Megakadályozott minden pog­romot, rendet teremtett mindenfelé. A libe­rális pártokkal a tárgyalások állandóan foly­nak, de hogy a liberális pártok egymásközt nem tudnak megállapodni, arról én nem te­hetek. így tehát kénytelen volt a kormány az egyes miniszteri tárcákat pártoaktvüli li­berális szakembereknek felajánlani. Termé­szetesen én örülnék a legjobban, ha a bu­dapesti liberális pártok tömörülnének éz a kormány munkájában is részt vennének. Zsidóüldözés nincsen. Pogrom nem volt és nem lesz. Gondoskodó arról, hogy a kommunizmus után felmerült tömegszenve- délyek kitörésre ne kerüljenek. A kormány bebizonyította, hogy nagyon is helyesen cse­lekedett, amikor eleinte csakis a keresztény blokkra támaszkodott, mert csak igy lehetett a másik bolsevizmust, a fehér bolsevizmust megakadályozni. De itt is ép úgy természe­tes as is, hogy a kormány a liberális-pártok­kal legnagyobb erővel együtt halad a kon­szolidáció munkájában. Miért jöttünk mi n keresztény Magyarország jelszavával ? Álért, mert a destruktiv, nemzetközi, vallásellenie irányzat után más jelszóval Magyarországon a konszolidációhoz hozzáfogni nsm lshststt. Erről a kérdésről beszéltem én sek tekinté­lyes zsidóval és mindegyik nagyon helye­selte a kormánynak ezt az állásfoglalását. A földbirtok reform. A kormány tudatában van annak, hogy a jövő politikájának egyik legsúlyosabb problémája a földreform helyss megoldás«. Bubinak Gyula földmivelésügyi minister nyi­latkozott egyik fővárosi lap munkatársa Slőtt, s kijelentette, hogy a földreform tervezettel már készan van, s majd az összeillő parla­ment síé fogja terjeszteni. Kijelenti, hogy ely i agymérvü földosztásba semmi sestrs rom mehetünk b«le; amilyent Búza Barna tervezett. Hiszen erre több mint 10 milliárd- ra lett volna ezükség. Ugyan honnan tudta volna ast Búza előteremteni s még inkább, honnan tudnék előkeriteni ezt mai deeolált- ságunkban mi ? Tagadhatatlan, htgy óriási a földéhség, da koráatsam oly általánoa, mint ahogy azt Károlyiék politikai okokbóí feltüntették. Vigyázaunk kell, hogy etek ai kapjon és csak annyit, aki és mennyit meg is tud jól művelni. Ilsősorban is fslssztís slá kerülnek a kötött birtokok. Igénybavtsszük a háborít alatt s háború óta szerzett birtokokat. Jelen­tékeny földterületeket nyer az állam azáltal, hogy vagyonadó elmén meglehetős területe­ket fog elvenni tulajdonosuktól, a nagybir­tok felesatását elősegíti a progresszív jőve delem adó is. Oly nagy lesz a nagyobb bir­tokoknál ez az adó, hogy a tulajnonos szinte kénytelen lese tulajdonát megvételre felaján­lani az államnak. A reform végrehajtását szövetkezetekre fogja bízni. Az Országos Központi Hitetszövetkezet fogja a psresllá- eásokat és a hitelműveleteket lebonyolítani. Ott ahol nines ily szövetkezet felállitatja azt. Hazajönnek olaszországi foglyaink. Szspt. 27-én létrejött a végleges mege­gyezés az Olaszországban lévő hadifoglyok hazaszállítására vonatkozólag. Október elején indul meg a rendszeres szállítás, naponta agy vonat jön ezer- ezerötszás emberrel, a vonatok száma később szaporodni fog. Az oroszországi foglyok hazaszállítása érdeké­ben te folyamatban vannak a tárgyalások. Angol tőke a Hangyában. Budapesten egy angol péaeesoport tár­gyalásikat felytat a Hangyával. A snövetke- aet nagyobb angel kölcsönt fog kapói, ami­vel szemben kötelezettséget vállal, hegy Magyarországon angol árucikkeket, elsősor­ban iparcikkeké; fog forgalomba hozni. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom