Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-09-07 / 36. szám
«zeptembar 7. 3 renyomulásárél oly aggasztó hirek érkeztek, hogy ez a tableau nagyan va- lószinünek látszott. Már a kora reggelen az üde szellő érintésével suhant végig a várható esemény hire az egész városon, az arcok felderültek, kedvező táviratok szaladtak szét a vidékre, ahol mindenütt nyomban el is kergették a helyi direktóriumokat, régi vezérek tértek vissza a hatalmi állásokba. Ez történt Szolnokon is. Különösen egy előkelő vármegyei família három tagja, a Sevcsik-üuk, buzgélkodtak a régi rend visszaállításán. Az egyik levesik-flu • fehér őrségiét is alakított. Íz volt az első alkalom a * fehér <r szónak ellenforradalmi értelemben való használatára. A fekete péntek estéjén bekövetkezett a nem várt fordulat. A Kun Béla fanatizmusának és terrorizmusának közvetlen hatása alatt álló „ötszázas tanács“ kimondta a fegyveres ellenállást s evvel újabb életelixirt öntött a magyarországi bolsevizmus pisikos vér- edényeibe. Már másnap megindultak Szamuely hadseregének a Lenin-fiuk- nak vérengző osztagai a vidékre, hogy mint büntető expedíciók az ellenforradalmat leverjék s a «bünösr-öket megbüntessék. Amit Szolnokon müveitek, az iszonyú. A pontos részietek any- nyira szétágazók és sötétek, hogy azokat ma sem lehet egységesen látni, itt a közel jövőben magejtendő vizsgálat lesz hivatva a világosság szövét- nekét meggyujtani. Annyi azonban bizonyos, hogy Szolnok törzslakossága kézül na körülbelül 150 ember hiányzik, akiknek javarészét a Lenin-fiuk tették el láb áléi. Szamuely és a Lenin-fiuk érkezésének hírére a három Sevesikidek még volt annyi ideje, hogy lovon átmenekülhetett a tiszai hídon. Nem akart azonban elmenekülni öreg édesanyjuk, aki bízott abban, hogy öregségére, tö- rődöttségóre való tekintettel a Lenin- fiuk nem bántják. Csalódott. A tiszteletreméltó matrenát 25 botra ítélték s az ítéletet végre le hajtották. Bevonulásuk közben a Lenin-fiuk elmentek egy dúsgazdag harmincnyole- éves szeszgyáros, háza mellett. Erre a házra két lézengő vörös katona ráfogta, hogy az ablakán kétszer kilőttek. A dolog cseppet sem volt valószínű, mert az óvatos gyáros a háza és családja épségére fölöttébb vigyázott. A Lenin-fiuk azonban nem vizsgálták a valószínűséget, hanem berontottak a házba, elfogták a pincéjében tartózkodó gyárost s előbb a pincében félholtra verték, azután felhurcolták az udvarra és családja szemeláttára puskatussal, karddal, bottal, cövekkel, fejszével addig ütötték, tépték, szaggatták, amíg teste a szó szoros értelmében darabokra nem roncsolódott. Llgyanaznap egy padláson elfogták a gyáros bátyját s egyik Szápáry gróffal együtt, akit kocsiskosztumban ismertek fel, letartóztatták, majd a gyárost odacipelték öccse holtteste mellé. .Vidéke — Nézd ! — mondták — te is igy jársz, ahogy az öcséd. Egy álló hétig minden óimén s minden vad nélkül gyötörték, ütötték a szerencsétlent, órárél-órára kivégzéssel fenyegették, végül egy hét múltán a fáiig őrült embert Szamuely állítólag Guth Antal közbenjárására szabadon bocsátotta. Nem ez lett a sorsa Szápáry grófnak, akit Pestre szállítottak. Egy nappal utóbb a Lenin-fiuk megtudták, hegy a .»fekete péntekben Hajdú és Érdy ügyvédek, mindkettő tartalékos tiszt, felvarták a esillagjukat. Mind a kettőt főbe lőtték. Túlságosan megrendítő volna minden egyes kivégzést leírni. Bíróságok előtt s a sajtéban lesz még erről szó. De folytak a kivégzések n/ipról-napra. A pusztítás változatossága kedvéért utóbb nemcsak emberéletben, hanem anyagi értékekben is hallatlan rombolást müveitek. Nem szólunk az allstes majorságállemányról, a boltokról, raktárakról, éléskamrákról és bútorokról, de tönkretettek olyat is, amiből a tanácsköztársaságnak is határozott kára volt. így például teljesen megsemmisítették Kúry Albert vármegyei alispánnak 1600 magyar antikvitásból állé ne- vsxetes könyvtárát. Napek múltán egy nemeslelkü bibliofilnak sikerült öt kötetet félig épen kikaparni a szomorú romhalmazból. Ennyit lehetett megmenteni, nem többet. Ezt az öt kötelet Kűry alispánnak vissza is adta. A vérengzés nem szűnt meg később sem, mikor már arra ok nem is volt. Julius 23-án este hét érakor a vörös hadsereg agy százada bevonult a Szelnokhez közeleső Blaskovieh-tanyá- ra. Ugyanakkor érkezett meg oda más iránybél egy 26 éves tartalékos főhadnagy, Lédecy Pál, ismert jó gazda, akinek keze alatt a gazdasági cselédek mindegyike 1—2 hold földet szerzett. Lédecynek első dolga volt, hogy bement a kastélyba Blaskoviesaét üdvözölni. Nem tudni, kinek a parancsára, kát katona utána ment, kihozta, megkötözte, aztán se szó, se beszéd, egy szérű mögé vitte s agyonlőtte. Hogy miért ? Még Szamuely sem tudná megmondani, mert ennél az esetnél ő véletlenül nem volt jelen. Egy nappal utóbb Puszta-Pó felé menet az egyik vörös ezred törzskara az utszélen egy holttestet talált. Kora 45—50 éves, arca egy vér, kezén az elmúlás kék foltjai. Mellette a földbe tűzve magas tábla ezzel a {elírással : Burzsuj volt! Vörös katona, ha erre miséz, köpd ie! A törzskar tisztjei arra járó emberektől megkérdezték, ki a halott. Valaki tudta. Egy közeli uradalom intézője. A szolnokiak és a környékbeliek még tömérdek ilyen esetet tudnak. Ma már nem elfojtott suttogással, árulótól félve beszélnek az elkövetett gyilkosságokról. Ma már felszabadultak a lelkek, az emberek mernek ismét őrölni, fi frieUrich-kormány helyzete erősebb. Szeged, szept. 3. a Friedrieh- kormány, amely a néprétegek millióira támaszkodik, nap mint nap, erős kritikában részesül a sajtó egyrészéről. A kormányról épen ezért a legkülönfélébb hirek terjedtek el, amelyeket azonban jól informált helyről szerzett információk épen nem erősítették meg. Ugyanezen helyről szerzett informá- niók szerint a kormány helyzete erősebb. fi magyar kormány az álhirek ellen. A Friedrich-kormány lapja, a Reggeli Újság tele va üdvözlő táviratokkal, az antant misszióhoz is tömérdek távirat megy a falukról a kormány érdekében. A kormány a Reggeli Újságban helyénvalónak látja, hogy a róla elterjedt álhirek ellen védekezzék. — A tisztelt exelvtársak — írja a kormány lapja — ma azt hirdetik, hogy Gorton tábornok katonai diktatúrája következik holnap : hogy letartóztatják a kormány tagjait, a Rotschild csoport nevében megtagadják a hitelt Magyar- országtól, majd kijelentik, hogy az entente ismét életbe léptette a blokádot. A piacon (!) úriemberek terjesztik a hirt, hogy a postatakarékpénztár pénzeit lebélyegsik s hogy a napokban ránkszabadul az éhínség. E nevetséges és ostoba híreket nem tartanók érdemesnek megcáfolni, ha nem volna mögöttük gonosz szándék : ártani a kormányzat elvének Kénytelenek vagyunk tehát kijelenteni, hogy a rémhírek nem felelnek meg a valóságnak. A blekád hírekre vonatkozóan csak egyet jegy- zünk meg : az elmúlt éjjel megérkezett a második amerikai zsirszáilitmány és a kiosztás elkezdődött. Hivatalos közlés szerint a többi élelmiszerszállit- mány is útnak indult. Elfogták a szabolcsvármegyeí direktórium tagjait. Mint a lapok jelentik a budapesti rendőrség, mely erős kézzel folytatja az ország feldúlóinak összefogdosását, kézre kerítette a szabolesmegyei direktórium tagjait: Kazimir Károlyt, Schmied Mihályt és Simonsist susztert. — Minden bűn eléri büntetését. Jíirek Budapestről. A Reggeli Hirek legújabb száma hosszú tudósítást közöl arról hogy nem igaz az, mintha a magyar szent koronát a kommunisták eladták vagy elzálogosították volna, mert a korona élni és a jövőbe is nézni. Árverési hirdetmény médositésa. Popper Ignácz képviseletében — Mondschein Jenő debreceni bor- kereskedő ellen közzétett és túloldalon közölt Árverési hirdetmény az állami közjegyző elfoglaltsága miatt akként módosul, hogy az árverés 1919. szeptember hé IS-éi délútán 4 érakor Jíagykálléban, Szotyori Jifagy Sándor állami közjegyző irodájában fog megtartatni. A közzétett feltételek egyébként érvényben maradnak.
