Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-01-19 / 3. szám
XXI évfolyam. MagykaAlá« 1919. január 19. 3. mém HETILAP Még @gyes©r a „Szegényház“ ériekében. Irt« : Börőmbei Péter reform, lelkész-««pere«. Miután a hibám és béke ügyén így a provincziá» sesemit sem Ionéit- kötünk, maradj«nk csak saját szűk kö- rinkban, akarom mondani a »Sutén?* hát<r. léteiitésének kérdésénél; még világosabban «iáivá, a kösségi szagé- nyak, a rokkantak, a hadi özvegyek és árvák gyámolitása kérdésének fejtegetésénél asonban bocsánat! nőm akarok ón a szegények számára azonnal fényes palotát épitani, mint egy névtelen levélíró atyámfia a szememre veti, mondván *«tt van a vaudnál a szép épület fi ttrosea áií, seaki hasznát nem vasai ; tessék ©da helyezni a tehetetlen szegényeket, re álljon üresen ! Vagy ott van a Szesz fő »de ; vagy a gazdálkodó iskolában is akad egy Uras sióba stb ; mind alkalmatosak velzá- •ak a «igények számára !«r Dehát — mondom — én palotát építtetni nem akarok s ezek a besaéáek tréfának megjárják ; de az ínséges, a mezítelen, az- éhező, a didergő, a házról-házta járó szegények, nyomorultak s újabban a rokkantak, a hadi őzvegyek ós árvák sorsának megszivielése, felkarolása s ezeknek számbavétele, több komolyságét, szeretőtől és áldozatot kivető! ! Követel főleg tőlünk, a kik ítt- kon s ha gondok és aggodalmak kilőtt is ; do mégii bátorságban voltunk ; alt ogyossk köiöttink és P«*S számosai nagy vágyom is tottok szert; ai édes apát, a kenyérkor««!*. .„ vesztett irvák pedig kőfülöttttnk ékeinek, fizlak és nyomoroglak, épen azért ; ■tort a kenyérkor«»! t harctéren esett of, idegen féld hantjai takarják hideg tetemest! Bánatos, fájdalmas, szomorú tények ezek én édes névtelen atyámfia ! Az őszi úrvacsora osztás elmara- 1 dásának ügyét ne zavarjuk ide ; mivel az a presbitérium elé tartozik Nos ! kát a szegényflgy ! . . Én j egyelőre csak azt sacretném a azt i óhajtom, hogy ezekben a nehéz időkké», szedjük össze és tartsuk számén a szegényeket, a rokkantakat és hadi árvákat és valami mádon segélyezzük, gyámelitsuk őket még pedig rendszerűén, állandóan, legalább a téli hónapokban ; s iá úgy, hogy egyszer adlak nekiek valamit, azután senki sem törődik többé vélik ; majd azután boldogabb időben hátat is építhetünk nekiek / Pedig ez nem is olyan uj és nem is olyan kivihetetlen dolog ! Az alapvető gondolatot ott találjuk már a bibliában, A debreeeni szegénykét, ispt tdly eredete visszanyerik Mária Téré tia koráig. Sárospatakén is már az él diákkoromban, ezelőtt vagy 50—60 év vei már szinte volt ispotály, szegély hál, ahol a város akkori szegény« meghizédtafe; melegetthont, élelmei miiholyct találtak. Itt nálunk Nagjrká! lábai is, Keresztesi Deák János az & országos novű nagy alapító, aki töbl százezrot hagyott kulturális és hama litzrius célokra, 1830. junius 20-diká Pastes kelt végrendeletében a ma péiitink szériát ezer koronát hagyott i í »káliéi szegények számára, oly véggel ! hogy ennek ötig kamatját minden esz 1 teliében János napján, vagyis karé ciony harmadik napján a hely cenmti nitíe elöljárósága a keresztesi Deá János alamizsnája gyanánt, a várói szegények között kíessza. És ea - tudomásom szerint — évrél-évre mi nap is megtörténik. Továbbá b. e. ügyvéd Nagy Já nesné, — szül. Kiserbáa Sára saint Nhgykállóbban 1397. máj. 27-én kei végrendeletében a szegény iskolás gyér mekek és a nagykállói szegények ti síére is alapítványt tett (ingatlanain! Vi* részét;) aenban miután a vagyai vétel, tehát gyarapítás utján edésaáj terheli, az idl szerint a jövedelmi ennek a törlesztése emészti fel, s esa későbben lesz rendeltetésére fordíthat«-m T á r ca> A PAPRIKA (CAPSICUM ANNUUM L.) Irta; Szabó Mihály, m. fSldmiv*«- iskoteí igazgató, Nagykáílő. (Folytatás ás vege.,) Ápolása a kiültetett palántáknak a többszöri kapálás (3—6), esetleges Öntőiéi, majd végül mérsékelt töitöge- tésből áll. A kapálásokra vonatkozólag azt mondhatjuk, hogy mindannyiszor kapálnunk keli a sorközöket, ahányszor Csak azt a gyomirtás:, avagy a talaj nedvessé megőrzése, a cserepesedé — főkiMűiét megtömődóse kívánatosnak nu'aíja. Virágzásig a töl* tögetészek is mag keli történnie. Nagy szárazság esetén — lehetőleg bolgár árasztasi rendszerrel — öntöztök. Miután azonban különösen a lisztériésre alkalmat fajták a tok nedvességet termékük romlandóságában torolják meg, csakis akkor és annyiszor szabad öntöznünk, amikor és ahányszor a szárazság azt feltétlenül ellirja. Arra kell tehát ügyelnünk, hegy az ültetést kővetlleg jól öntözzünk, hogy z palánták megfegamzanak. Később. a virágzás kezdetéig csak akkor, ha egyébként kisülne a növény. Virágzás alatt és aztan a huso« tsrmá- süek hozamát és minőségét nagyon emelheti a bő öntözés ; ae őríendő fajtáknál azonban mérsékelnünk keli ez eljárásunkat, mart a termés mennyiségének növekedésével arányosan emelkedik annak feldolgozási és eltarthatá- si nehézsége is, ize pedig hü édes lesz. Nedves időjárás, vagy sok öntözés következményeként fellépő utóvirágzás, sarjuterméa mérséklése céljából a virágok lecsipése jó hatással van az anyatersaés csövei kifejlődésére. A termés törése kézzel történik, ideje azonban a felhasználtatás mikéntjétől fögg. Ha zölden értékesítjük, úgy a eöld bogyók kesernyés ftiizük elveszítése után azonnal törhetők és pe* dig az érés és szükséglet szerint akár naponta is. Ha azonban teljesei érett termést, avagy ennek lisetjét óhajtjuk, agy meg kell várnunk a szept,—október havi piros heéredést. Az érett termést füzérekbe (1 füzér 5—6 na. hossza és kb. 8 —10 kg. súlya) fazvén, utóerés és száradás céljából száraz, szoiiős helyen (pl. házak széles eressel alatt a fal mellett) ru- dakra aggatják. Később pedig, amikor az utóérés ss természetes száradás bekövetkezett, a hibátlan bogyók húsa és magvából mesterséges (kemencék, száritó helyiségek vagy aszaló gépekben) szárítás és elő törés után köveken az I-ső ©szt. paprika lisztet, a foltos, hibás termésből a Il-ik oszt,, a
