Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-01-19 / 3. szám

XXI évfolyam. MagykaAlá« 1919. január 19. 3. mém HETILAP Még @gyes©r a „Szegényház“ ériekében. Irt« : Börőmbei Péter reform, lelkész-««pere«. Miután a hibám és béke ügyén így a provincziá» sesemit sem Ionéit- kötünk, maradj«nk csak saját szűk kö- rinkban, akarom mondani a »Sutén?* hát<r. léteiitésének kérdésénél; még vi­lágosabban «iáivá, a kösségi szagé- nyak, a rokkantak, a hadi özvegyek és árvák gyámolitása kérdésének fejte­getésénél asonban bocsánat! nőm akarok ón a szegények számára azonnal fé­nyes palotát épitani, mint egy névte­len levélíró atyámfia a szememre veti, mondván *«tt van a vaudnál a szép épület fi ttrosea áií, seaki hasznát nem vasai ; tessék ©da helyezni a tehetet­len szegényeket, re álljon üresen ! Vagy ott van a Szesz fő »de ; vagy a gazdálkodó iskolában is akad egy Uras sióba stb ; mind alkalmatosak velzá- •ak a «igények számára !«r Dehát — mondom — én palotát építtetni nem akarok s ezek a besaéáek tréfának megjárják ; de az ínséges, a mezítelen, az- éhező, a didergő, a házról-házta já­ró szegények, nyomorultak s újabban a rokkantak, a hadi őzvegyek ós ár­vák sorsának megszivielése, felkarolá­sa s ezeknek számbavétele, több ko­molyságét, szeretőtől és áldozatot ki­vető! ! Követel főleg tőlünk, a kik ítt- kon s ha gondok és aggodalmak ki­lőtt is ; do mégii bátorságban voltunk ; alt ogyossk köiöttink és P«*S szá­mosai nagy vágyom is tottok szert; ai édes apát, a kenyérkor««!*. .„ vesz­tett irvák pedig kőfülöttttnk ékeinek, fizlak és nyomoroglak, épen azért ; ■tort a kenyérkor«»! t harctéren esett of, idegen féld hantjai takarják hideg tetemest! Bánatos, fájdalmas, szomorú tények ezek én édes névtelen atyámfia ! Az őszi úrvacsora osztás elmara- 1 dásának ügyét ne zavarjuk ide ; mivel az a presbitérium elé tartozik Nos ! kát a szegényflgy ! . . Én j egyelőre csak azt sacretném a azt i óhajtom, hogy ezekben a nehéz idők­ké», szedjük össze és tartsuk számén a szegényeket, a rokkantakat és hadi árvákat és valami mádon segélyezzük, gyámelitsuk őket még pedig rendsze­rűén, állandóan, legalább a téli hóna­pokban ; s iá úgy, hogy egyszer adlak nekiek valamit, azután senki sem törődik többé vélik ; majd azu­tán boldogabb időben hátat is építhe­tünk nekiek / Pedig ez nem is olyan uj és nem is olyan kivihetetlen dolog ! Az alap­vető gondolatot ott találjuk már a bib­liában, A debreeeni szegénykét, ispt tdly eredete visszanyerik Mária Téré tia koráig. Sárospatakén is már az él diákkoromban, ezelőtt vagy 50—60 év vei már szinte volt ispotály, szegély hál, ahol a város akkori szegény« meghizédtafe; melegetthont, élelmei miiholyct találtak. Itt nálunk Nagjrká! lábai is, Keresztesi Deák János az & országos novű nagy alapító, aki töbl százezrot hagyott kulturális és hama litzrius célokra, 1830. junius 20-diká Pastes kelt végrendeletében a ma péiitink szériát ezer koronát hagyott i í »káliéi szegények számára, oly véggel ! hogy ennek ötig kamatját minden esz 1 teliében János napján, vagyis karé ciony harmadik napján a hely cenmti nitíe elöljárósága a keresztesi Deá János alamizsnája gyanánt, a várói szegények között kíessza. És ea - tudomásom szerint — évrél-évre mi nap is megtörténik. Továbbá b. e. ügyvéd Nagy Já nesné, — szül. Kiserbáa Sára saint Nhgykállóbban 1397. máj. 27-én kei végrendeletében a szegény iskolás gyér mekek és a nagykállói szegények ti síére is alapítványt tett (ingatlanain! Vi* részét;) aenban miután a vagyai vétel, tehát gyarapítás utján edésaáj terheli, az idl szerint a jövedelmi ennek a törlesztése emészti fel, s esa későbben lesz rendeltetésére fordíthat«-m T á r ca> A PAPRIKA (CAPSICUM ANNUUM L.) Irta; Szabó Mihály, m. fSldmiv*«- iskoteí igazgató, Nagykáílő. (Folytatás ás vege.,) Ápolása a kiültetett palántáknak a többszöri kapálás (3—6), esetleges Öntőiéi, majd végül mérsékelt töitöge- tésből áll. A kapálásokra vonatkozólag azt mondhatjuk, hogy mindannyiszor kapálnunk keli a sorközöket, ahány­szor Csak azt a gyomirtás:, avagy a talaj nedvessé megőrzése, a cserepe­sedé — főkiMűiét megtömődóse kí­vánatosnak nu'aíja. Virágzásig a töl* tögetészek is mag keli történnie. Nagy szárazság esetén — lehető­leg bolgár árasztasi rendszerrel — ön­töztök. Miután azonban különösen a lisztériésre alkalmat fajták a tok ned­vességet termékük romlandóságában torolják meg, csakis akkor és annyi­szor szabad öntöznünk, amikor és ahányszor a szárazság azt feltétlenül ellirja. Arra kell tehát ügyelnünk, hegy az ültetést kővetlleg jól öntözzünk, hogy z palánták megfegamzanak. Ké­sőbb. a virágzás kezdetéig csak akkor, ha egyébként kisülne a növény. Vi­rágzás alatt és aztan a huso« tsrmá- süek hozamát és minőségét nagyon emelheti a bő öntözés ; ae őríendő faj­táknál azonban mérsékelnünk keli ez eljárásunkat, mart a termés mennyisé­gének növekedésével arányosan emel­kedik annak feldolgozási és eltarthatá- si nehézsége is, ize pedig hü édes lesz. Nedves időjárás, vagy sok öntö­zés következményeként fellépő utóvi­rágzás, sarjuterméa mérséklése céljá­ból a virágok lecsipése jó hatással van az anyatersaés csövei kifejlődésére. A termés törése kézzel történik, ideje azonban a felhasználtatás miként­jétől fögg. Ha zölden értékesítjük, úgy a eöld bogyók kesernyés ftiizük elve­szítése után azonnal törhetők és pe* dig az érés és szükséglet szerint akár naponta is. Ha azonban teljesei érett termést, avagy ennek lisetjét óhajtjuk, agy meg kell várnunk a szept,—októ­ber havi piros heéredést. Az érett termést füzérekbe (1 fü­zér 5—6 na. hossza és kb. 8 —10 kg. súlya) fazvén, utóerés és száradás cél­jából száraz, szoiiős helyen (pl. házak széles eressel alatt a fal mellett) ru- dakra aggatják. Később pedig, amikor az utóérés ss természetes száradás be­következett, a hibátlan bogyók húsa és magvából mesterséges (kemencék, száritó helyiségek vagy aszaló gépek­ben) szárítás és elő törés után köve­ken az I-ső ©szt. paprika lisztet, a fol­tos, hibás termésből a Il-ik oszt,, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom