Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-01-05 / 1. szám
XXI. érgolf&üL MaffkáUé, 1919. január 5. 1. mkm W&im&s&mí árak: Eijésn éten W honom; fSSfart » korona, n&efflt&H évre 2‘80 kor. MyUT&s bumm éra $$ fffiér. ÍCiadiíla-ctuliíjísoaos : sarkaby József. Msgjeim mmém vasárnap. SserimMoHfamg és kwd&mátií: Sarberity Jáagtf kfrvfmywmMjii, és papérkvreskMts M&yfkMó. Régi esztendőt temetve s visszaemlékezve annak keserűségeire, bajaira, az uj év elébe mindig bízó reménykedéssel néznek az emberek. Az 5 évet temetjük raa mi is, Magyarok. Vele temetjük az idegen érdekekért magyaros hűséggel, de irtózatos áldozatokkal viselt és végül borzalmasan elvesztett háborút is. S szemünk, mely még könnyes a háború áldozatai és a háború utáni összaom- lás miatt, a könnyek fátyolén át is bi- zóan, reménykedve, vágyódással néz a jövőbe. Milyen lesz ez a jövő, a magyarság, Magyarorsaág jövője, ki tudná azt megmondani ? Kétség 'és remériy/ fájdalom és bizakodás vegyes érzetei töltik be lelkünket. Temessünk el mindent, az ezeréves muhat, melyben megbünhödtäk a jövendőt is, a múlt rengeteg keser-yét, küzdelmeit, szenvedéseit ? Temessük el minden vágyunkat, temessük el az ezredéves múltra felépített jévő legszebb álmait is ? 1 A nemzet felett végigsüvölt egy rettenetes forgatag, mely ma még néni engedi tisztán látni a jövő képeit. De szabad e elcsüggedniük, szabad e fe ladnunk minden reményt, elveszteni hitűnket egy szebb,- boldogabb, mert igazságosabb és megelégedettefeb társadalmi renden alapul© uj Magyarország megszervezése iránt ? ! Nem ezerszer nem ! Ezer esztendőnek változékony időszakai alatt ez az ország, ez a »emsét megért már rendkívüli időket és a rendkívüli idők keserűségei, elnyomatásai sem tudlak bennünket teljesen ösz- szetörni, tönkretenni, mindig uj siet támadt a romok©», izzott a hó alatt is a szabadság szeretete a lelkesedés, a vágy, mely kedvezőbb viszonyok bekövetkeztekor újra felemelte ezt a nemzetet, újra összekovácsolta ezt az országot. Hinni kell ma is egy szebb, egy boldogabb jayffien bízni magi.ßg.ypV, de töretlen erőnkben 1 Hirdetnünk r és ereznünk keli/, hogy mi nem akarunk, nekünk nem szabad meghalni, . ennek a nemzetnek, ennek a? országnak élni kell ! De a hit és a bizalom nem elég. Eddig is azért vert bennünket az átok, mert a dotagtalan, & henyélő,. a bibor- ágyban született, a selyempárnákon nevelkedett emberek, a tehetségtelenek és tunyák' a nagy ivók és nagy verekedők, a pf&ffeezkedók voltak a vezéreink. Az uj világban, mely a munkát teszi meg egyedüli értékül,, csak az boldogulhat, aki dolgozik. Aki dolgozik, az feeesUletes-, emberi elbánást, emberi jogokat érdemel. . A dolgozó munkások és delgozé polgárok milliói eddig ebben az ország ba» a lenézettek, a «egalázettak voltak : ma már látjuk, csak esek a milliók menthetik meg szorgos és nehéz munkával mindazt, amit Héhány ezer dologtalan, néhány ezer kizsákmányoló here már majdnem teljesen veszendőbe vitt. Dolgozzunk, beesüljlk meg a dolgozókat, vessük meg a herét, a tétlenkedik s akkor, de csakis akkor menthetjük meg ezt ai országot. Ma meg ködös a jövő, meg marcangolnak bennünket a múltak bűnei, puszlulófélben, szertsssakitva az ország s már szinte iátjuk, hogy a 6irt, hol nemzet sülyed e), mint veszik már Körül a- TifadozoY’ akik'még be nem várják a teljes elmúlást, de a ködök fátyplán, át halvány fény, a megmenté», az uj élet 'fénye' is dereng. Mesz- sziről, ismeretlen vidékről' jő a fény, vöröses színe áthat a szürke kődön s mind?erősebben'közeleg felénk, hogy nemsokára diadalmasan- bevilágítsa az egész .égboltozatot ... Él fekete műit, ködös .jeles : ferdítsük szemünket a jövő diadalmas vörös fénye felé.- .* Bizzunk és dolgozsunk s az 5 év keserű szenvedései után az újév meg fogja/hóim a mi megváltásunkat is. Dr. Flasch László. T á r c a. i » temetünk minies tagját•több és szakszerűbb tudásra kényszeríti a mezőgazdaság.- konyha és gyű- mSlcsfcertészet terén a forradalom által teremtett uj élet, különösen azért, mert igazságtalanul megnyirbált, országunk megmaradt területén csakis ezek magas színvonalra emelésével biztosíthatjuk nemzetünk boldogságát, fennmaradását. E célt szolgálják mai tárca rovatunk kővetkező sorai : A PAPRIKA (CAPSICUM ANNUUM L) Irta: Szabó Mihály, m. • fölámives- (iskolai igaagató, Nagyi? álló. A paprika — magyar-bors — a csucsor félék növényesaládjába tartozik S igy a burgonya, dohány, paradicsom közeli rokona. Eredetileg Amerikából került Európába Kolambus Kristóf idejében (1492 — 6. év közölt) ; hozzánk később, valószínűleg Törökországon keresztül. ízletes, húsos, zöld, vagy már pirosra érett cső — bogyó *— terméséért termelik, mely úgyis mint ©nállé eledel nyersen, esetleg ecetben, vagy másként elkészítve, de úgyis mint más eledelek melléklete, Ízelítője, vagy lisztté őrölve, mint legnevezetesebb fűszerünk kerül forgalomba, alkalmazásba. Elsőrendű kiviteli cikk! Sokféle fajtáj a-válfaja leghelyesebben 2 csoportba sorozható : az édes és erős termásüekébe. Termelési helyek szerint pedig világhírű a szegedi, jónevü az innen származó bajai, a ka- laesavidéki — liszt őrlésre is alkalmas —, továbbá a torontói és d csmegyei húsos, nagy zöld testtel bíró csakis zöld állapotban használt »szervián« étkezési paprika. Magkereskedőkttéi általában a zölden élvezett konyhakerti féleségek magvai árusitatnak. Ezek közül nevezetes az óriás édes, az elefánt ormány, a bíbornak, a király, a fehér óriás, a cayennci, a chilei paprika stb A szántóföldön termelt, lisztőriés re alkalmas paprika faj iák az egyes vi dékek különlegességeit képezvén, (pl szegedi rózsa) magvaik is ©tt szerez hetek be legkönnyebben. Taláj-éghajlat. A paprika leginkább 'a közép-kötött televényes vályog, vagy az erőteljes homokos földeket kedveli;, meleg ágálj alatt díszük, Bár talaj és légköri nedvesség kívánalma a zöld állapotban! élvezésre szánt' húsos faj iáknak .jóval nagyobY/- mint a ! liszt-®rlésre alkalmas keményebb hii- ! velyáaké, mégis a tűi sok nedvességet j azok sem szeretik; - • Elő/tetsméa v,. talaj mi velős, trágyázás. — Szántóföld „ termelésnél kalászosok, kerti mivetésnél leveles nővéHETILÁ P
