Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)

1917-06-17 / 24. szám

t Mftgyfcáíló és Vidék« ÍÖÍ7. juníüs 17. lényhez hezzómenni. A lányok tanu­lása ezárt fontos először. Fontos még műveltségi szempontból is. Szükségte­len magyaráznom, hogy minden idők­ben értékesebb volt a müveit nő. A viszonyok ezt ma különösen megköve­telik. Kedves Hölgyeim! és ti kedves leánygyermekek ! számotokra kedvező szelek fújnak. A vitorlát ki kell feszí­teni. Az egész világon hatalmasan fej­lődik & nőemancipáció. A nőké a jövő s a nőknek van jövője. Akadály ? Hát hogyne volna aka­dály. A legelső akadály az, hogy még nincsen a véretekben az eddig csak férfiak által végzett munka. A legjobb is köZUléték még nem halad szilárdan, biztosan ingadozás nélkül. És ez ter­mészetes. Az áttekintés, öntudatosság, határoaettság rr.ajd generációk múltán megjön. De akkor meglesz biztosan. Mert e vonások nincsenek nemhez kötve Ez nem a férfiak kiváltsága. Hegy egyebet ne mondjak, kérem a hölgyeket: hunyják be szemüket és sorakost&ssák lelki szemeik előtt férfi­ismerőseiket. És akkor erre a problé­mára megtalálják & megfejtést. — A kezdet nehézsége nem akadály. Akadály volna még maga a férfi. Igen sok férfi nem látja szívesen a küz­dőtéren a nőt. Tegyük azonban hozzá, hogy csak a mi édes szép hazánkban, dicső Magyarhonban. Bocsánat, kábe­lomban a honszerelem nem engedi, hogy e téren hazánk egyedül kullogjon az utolsó sorban. Vannak még osztályos­sal, ahol a nőt háttérbe szorítják, is­merjük csak el: azulukafferek-, a pá­puák s az eszkimóknál, A magyar férfi féltékenyen néz az előretörő nőre. És as igy felvetődött konkurenciát nem azzal akarja leküzdeni, hogy többet dolgozik, hanem nem akarja maga mellé engedni a nőt. A magyar férfi udvarias, a nővel szemben, előzékeny. Nyugodt lélekkel vágom a magyar férfi arcába, hogy Azzal megkezdte körútját a járás- birén és a két elbírón. Mikor abba a szobába ért, hol Szerencsés körmölgetett, tapintatosan ki akarta őt kerülni. De az Írnok elébe állt. Piros bugyelárisát kihúzta. — Oh nem, nem kérem. . . Kos­suth apánk az ilyenekért is küzdött, mint jó magam. Az igaz, hogy félig- meddig jegyajándéknak szántam . . . ne, de a jegyesem tudom, nem harag­szik mag érte. S azzal mind a hatvanhét koronát •daazámolta a hüledsző jegyző kalap­jába. Kollegái csak néztek, néztsk . . . Az ablaküvegen beragyogó nap­sugár elyan meghatóan lengte körül • z írnok homlokát, mintha más, ragyo­gó fény venné, fonná körül fürtéit. Igen! más fény. A névtelen félistenek glóriája. Honák iótsif. ez csak talmi udvariasság. Kényelmes és hazug. Udvariasak vagyunk a nő­höz, mindaddig, mig kérünk tőlük, mi­helyt adni kell, megszűnünk azzá lenni. Hol és mikor kell több gyöngédség, udvariasság, támogatás, jóakarat, mint ott és akkor, amikor a gyöngéd nő az öltözőszobából kilép a viharos életbe és még gyönge, bizonytalan léptekkel, de szilárd akarattal indul nagy útjára. Ne csak akkor biztassuk a nőt, mikor arra kérjük, hogy ránk mosolyogjon, ne csak akkor nyújtsunk neki segédke­zet, mikor ballépést akar tenni. Legyünk ott mellette akkor is,, mikor helyzetén javítani akar és még akkor is, ha ez az akarat esetleg rovásunkra megy. De ha mi magunk is fokozottabb mér­tékben, alaposabban dolgozunk, a nő, mint munkatárs nem veszedelmet, de hasznot fog jelenteni. Megnyugtathatom a hölgyeket, hogy a férfi többé már nem komoly akadály. A nő tanulásának meggyőző­désből útjába senki nem áll. Hiszen még az a férfi is, aki mondjuk ellene volna a nő továbbtanulásának, ha hely­zete megkívánná, azzal cáfolna rá ön­magára, hogy saját lányát taníttatná, annak kezébe diplomát juttatna, jövő­jét biztosítani. Sok mindent szeretnék még mon­dani, de ekkor nem volna sem vége, sem hossza. Csak arra emlékeztetem a nőt, hogyha a legelső nehézség, aka­dály elcaüggeszi, elriasztja, azzal csak igazat ad annak a férfinak, aki azt mondja, hogy a szellemi munka nem a nőnek való, vissza tehát a konyhába. MISEK. Kinevezés. Schöffer József a nagykéllói m. kir. adóhivatal nemrégen kinevezett adó- tárnoka, a napokban megérkezett és állását elfoglalta. A fögíranáziun? Értesítő könyve meg­jelent. A gyöngyösi tűzkárosultak részére a nagykálloi ált. ipartsstület érdemes elnöke : id. Bereczky József gyűjtő-ivet bocsáj- tott ki pénzgyűjtés miatt, melynek elég szép eredménye lett ; befolyt 121 kor. 20 fillér, mely összeg elklildetett a gyöngyösi ipar­testület elnöke címére kiosztás végett. Halálozás. Kalikia Tamás kir. járásbi- róségi hivatalszolga f. hó 15-én váratlanul elhunyt. Kötelességét negyedszázadon át tel­jesítette buzgalommal és becsülettel. Nemcsak barátai és fellebbvalói sajnálják örök távozá­sát, de nagyszámú családja is siratja a jó férjet és dondos atyát. Példás élet után le­gyen nyugalma csendes. Mindet? tanító kap családi pótlékot. Jankovich Béla kultuszminiszter leira­tot intézet Wilt György dr. királyi tan- j felügyelőhöz, akit fölhívott hogy ter­jesszen elébe kimutatást az összes köz­ségi és felekezeti tanitók és tanítónők, valamint óvónők családjáról, abból a célból, hogy ezsk részére rendszeres családi pótlékot utalványozhasson. A nem állami tanítóknak és óvónőknek ezgei régi óhajtása teljesedik be, ameny* nyiben javadalmazásuk nagyjában egyen lőve lesz ezáltal az állami tanerők ja­vadalmazásával. Uj törvényszéki biró. A nyíregy­házi kir. törvényszék egyik érdemes, kiváló szorgalmú jegyzőjét léptette elő a napokban a király, aki Kelemen Gá­bor nyíregyházi törvényszéki jegyzőt ugyanezen törvényszékhez bíróvá ne­vezte ki. Szerdán megnyílt a sóstói fürdő. A városnak most már sikerült a sós­tói fürdő üzeméhei szükséges szenet biztosítani és igy csütörtökön, e hó 7-én megnyílt a Sóstón a fürdő. Megüresedett jegyzői állás. Deme Andor dr. tiszalöki h. főszolgabíró pá­lyázatott hirdet a Tiszalök községben lemondás folytán megüresedett adóügyi jegyzői állásra. Az állás 2000 korona törzsfizetéssel és mellékjavadalmakkal van dijazva. A pályázati kérvényeket junius 22-ig kell benyújtani a tiszalöki főszolgabírói hivatalhoz, mig a válasz­tást junius 25-én ejtik meg. Tiszalök községházánál. Péter és Pál napi ©rszáges gyűj­tés. A Magyar Vöröskereszt-Egylet igazgatósága Péter és Pál napi orszá­gos gyűjtés rendezésére felkérté a vá­rosok polgármestereit. AgysngáíQÍt huszár. Budaházy La­jos 35 éves 15. huszárt e hó 3-án meglátogatta felesége, s midőn erről tudomást vett a szerencsétlen katona, nagy örömmel sietett a kaszárnyából a város felé. A vasúti átjárónál azon­ban egy tolató vonat zárta el az utat. A türelmetlen Budaházy nem várta meg, mig szabad lesz a pálya, hanem föl­ugrott az egyik kocsira, hogy a túlsó oldalra jusson azonban oly szerencsét­lenül, hogy megcsúszott, aa ütközőbe belevágta a fejét, majd a mozgó kere­kek közé esett, melyek teljesen azét- dArabolták a szegény katonát. Felesé­ge csak a hideg hullával találkozhatott >gy­A megmartdt harangokat is elvi­szik. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az egyházi főhatóságokhoz in­tézett leiratban kijelenti, hogy a had­seregnek fémekben való való nagy szükséglete miatt elkerülhetetlen, hogy a harangoknak eddig még meghagyott része is a hazafias cél szolgálatába ál­líttassák. Az igénybevétel alól csupán azok a harangok lesznek mentesek, amelyek történelmi, vagy művészi be- csüek s igy mint műemlékek föltétlenül meghagyandó. — E rendelet szerint azon harangokat Is rekvirálja tehát a hatóság, amelyeket meghagyott sok to­ronyban az első rekviráláskor tüzjel- zési célból. Betörés Kisvárdán. Az elmúlt na­pokban Rosenblüth Simon kisvárdai nagykereskedő üzletében vakmerő be­törést követtek el. A betörő a padlá­son át mászott be a*z áruraktárba, ahonnan az üzlethelyiségbe jutott. Itt mindenek «lőtt t kézipénztárt nyitotta

Next

/
Oldalképek
Tartalom