Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-02-11 / 6. szám
2 február 11. «kokból. Grey hangsúlyossá, hogy a háború után itt 1*8* a nagy békeévó- szövatsognek a* ideje! Miért nem azonnal — kérdi Bethmann Holweg ? Bathman-Holwag nem félne, ha már most megállapítanék : kik voltak a be- kerítők ? Mily céljai „voltak a bekerítő politikának ? Ki akar más államoktól területeket «erezni ? Anglia víziója a«, hogy az antanté hatalmak és a neutra- lisok békeévé-saövetsege erősít#« majd mag a vágyva várt területi rablásokat. Majd ha hatalmukba kerítették Konstantinápolyi, Kisázsiát, Trieftet, Triontet, Galleilát, Bukovinát, Erdélyt, Horvát- Szlavoneraságet, Bonniét, Dalmatiát ós Elfasá-Letharingilt. fisok Anglia visíói aserint az állandó béka feltételei volnának. Ez egy új angol világrend, melyei a népek szövetsége támogat, ot t nemes angol idea. Ac I felfogása sse- rint a semlegeseknek a háború idején hallgatmok kell és as angol világűrt* lom minden erőssakosságát a tengere* ken békésen eltűrni. A háború után pedig, a mikor Anglia beverte a fejűn* két és akarat« sierlnt (gasgatja as egész világot, akkor csatlakossinak a semlegesek az új angol világrend bis* tosítására. Angliában a a táp essmék vannak mindig előtérben a világpolitika cselekvő terén. A „bekerítő politika* szülőföldje is Anglia volt. Anglia híres leszerelési indítványa, melylyel az emberiség nagy megmentjének hírnevét szőrözte meg, mit akart elérni ? Azt, hogy a Német-birodalmat lefegyverezze. Lehetetlenné tegye tengerparti védelmét. Anglia is tanult a világháborúból, mert a régi módszer csődöt mondott, Anglia is kénytelen volt a Német-birodalomnak annyiszor «saruéra hányt militáris államot megalkotni, behozta az általános védkötelezettslget. A központi hatalmak csak védelmi háborút folytattak. Ezért mendotta Bethmann-Holweg, hegy Németország minden kísérletet, mely a békeasövetseg helyes kialakulására vezetne, ssívesan támogat. Elengedhetetlen feltétel azonban, hogy az entente államai mondjanak le a hódítási törekvésekről, melyek végett a mostani ka- tastrophiba döntötték a világnak csaknem minden lakott területét. Anglia pedig ne tiporja össze a tenger szabadságát, hanem azt inkább biztosítsa úgy, hogy, minden eultumemzetnek «sábad útja legyen a tenger. Egyöntetű nemzetközi jogszabályok nélkül egyenesen iliUioriusaá válik minden békeszövetség, békebirásko- das és állandó közvetítő intézmény. A háború hysteriája Után győzedelmesen fog kibontakozni a nemzetközi megér* tea gondolata. Ennek á megértésnek éltető levegőjében minden nemzet nem seniimentalismusból, nem ideológiából, hanem a leggyakorlatibb érdekből törekedni fog oly intézményeket teremteni, melyek emberileg lehetővé teszik annak a szörnyű ember és vagyonpusz- títésnak megakadályozását, melynek áldozatai sújtanak ma minden államot. Az örök béke lehetőségében hinni nem lehet, de r'emélni lehet, hogy eljutunk odáig, midőn a bákeóvás állandó intézményeit szaporíthatjuk és méluthetjük. Eljutunk odáig, hogy az államok kozott keletkező sok oly nagy összeütközés, melyet eddig csak háborúval, vagyon- pusztítással és embertírtással gondol täte elintézhetőnek, a jog légkörében érvényesülő állandó intézmények segélyével elveszti a sienvedslyességnek, a gyűlöletnek, as elkeseredettségnek azt a jellegét, mely a nemzetközt társadalmakat egymás öldöklésére ösztönözte. Étinek az eszménynek szolgálatúban kell állani mindenkinek a legnagyobb állam- firfiutól az utolsó polgárig A birodalmi kancellár 1010 nov. 9 iki beszédében önnek önérzetesen ás férfiasén adott kifejesást «képen : ,Jft sohasem elmúltunk titkot ama kételyeinkből, hogy a háború nem- letköii »tervezésekkel, mint például döntő bi- világokkal tartóton biztosítható. A probléma elméleti r éltével itt »fr» akarok foglalkotni. De gyakorlatilag moit él a békében állóit kell foglalnunk « kérdéiri vonatkozóan. Ha háború alatt él annal: befejezőn után, amikor a világ főijei tudatéra jui annak a borzaeztó puistitámak, a mélyít a háború vérben éi vagyonban okozott, akkor aa egén emberitigen egy háltál fog végighangsani, hogy történjenek békéi megállapodások é< megegyeeétek, a melyek, amennyire at emberi erőtől telik, meg- akadályozzák egy ily óriási kataitropha vits- szaUrítését. Ez a kiáltát oly erőt, oly jogos less, hogy eredményre kell vezetnie. Németor- ország minden kísérletet, a mely a gyakorlati megoldásra törekszik, becsületesen fog vizsgálni és közreműködni annak lehető megvalósításán, annyival is inkább, ha a háború, mint ez bizakodóan elvárjuk, oly politikai állapotokat f g létrehozni, a melyek az összes nemzetek, kicsinyek és nagyok, Szabad fcjlödáét lehetővé teszik, E mellett a jog és szabadfejlődés elvét nemcsak a szárazföldre, hanem a tengerekre nézve is érvényre k lljuttatni.“ A birodalmi kancellár «.tavai a német politikának rendkívül fontol új utakat jelölnek ki. Uj határkövet jeleni es a német- és világtörténelemben, Pált 6yul&. Hegyes hagyomány. A múlt héten elhalt B. *. Benedek Amália 200 koronát hagyományozott a nagykállói refm. egyház részére. Ez a tény is igazolja, hegy a meg- dicsŐült s as ő akaratának, végrendelkezésének végrehajtói élénken érzik még ma is: mivel tartoznak a nagynevű ősnek, Keresztesi Deák Jánosnak, akitől a nkállói Deák-Szondy-Be- nedek családok ma is itt előtagjai leszármaztak. Annak a keresztesi Deák Jánosnak, aki 1830-ban Baján és Budapesten kelt végrendeletében a debreceni, sárospataki, pápai ref. főiskoláknál alapítványokat, ösztöndíjé kát létesített a szegény, de szorgalmas tanulók gyémelitására; a ki a váci siketnéma intézetnél is alapítványt tett a családjában esetleg előforduló szerencsétlenek gyógyítására ; a ki Nagykállóban a szegények nyomorának enyhítésére is 400 pengő forintott hagyományozott, hogy annak kamatai minden évben János napján, a helybeli szegények között kio.sztass.anak. A nkállói i«f egyháznak a/ínte 420 fiot hagyott az els>ő tanító — Rektor, iguzgaioianito — jutalmazására. Ezenkívül a csaltad tagjai a múlt század 30 as éveiben, a nagy alapító halala után, mint az akkor meg elő egyik mseik C9aladt*g beszélte, Bájáról a hol a nagy alapitónak nagy vagyona, Baján és Pesten házai stb. voltak — a szó azores értelmében zsákkal és ssekérkassal hoxták a sok vagyont, ezüstöt, aranyat stb, melyből aztan itthon, Nkállóban birtokokat vásároltak ás úri módon éltek. De másként is gondolkodott családja (entartása s emeléséről; nagy alapot létesített oly módon, hogy a m családi alapítvány“ címen hagyományozott, mai érték szerint 25000 huszonötezer koronát oly véggel, hogy a 25000 korona 5°/* — kamata — a 6-dik percent a manipuláns ke- selőt illetvén, — félévenként a családbeli (Deák-Sxondi-Benedek) tanuló fiuk között kiosxtassék, hogy — a végrendelet szavai szerint — ha a család vagyonban, tekintélyben alább szállana is, mindig legyen a famíliában olyan tanuló fiú, a ki a családot emelje, jó hirét-n«* vét fentartsa. Talán nem «értjük meg Benedek Sándor ur a közigazgatási bíróság másodelnökét ós a főrendiház tagját, veit államtitkár és testvérét Dr. Benedek János országgyűlési képviselőt, ha dícsekedéssel felemlítjük, hogy ők is ezen a c-alac!i alapítványon növekedtek és e*en a réven emelkedtek tisztás es maga* állásaikba. De rajtuk kívül is volt és van Istennek hála! még ma is a c-aládnak ügyvéd, orvos, bitó bírósági tisztviselő stb. tagjai, kik fényt hoztak a famíliára s hasznos tagjai lettek az allamnak, a hazának, egy- háanak, polgári és egyházi társadalomnak ! Fény nevökr®! Áldás életűkre! A b. e. Benedek Málika szellemének pedig üdv és dicsőség az örökkévalóságban. G. P. HÍREK. Elhalasztott gyűlés, a kaszinói közgyűlés határozatképességéhez »I alapszabályok szerint a kaszinói tagok egyharmadrészének kell j«l«n Unni. Vasárnap a tagok egyharmadréeae nem jelent meg, sót az elnökhelyettes elei- nők sem volt jelen, mivel hivatali elfoglaltsága miatt elutazott a váróéból. Herkovica Sándor korelnök elnöklete alatt kimondotta a gyűléa, mivel a tagok az alapszabály szerint magkivént számban nem jelentek meg, a gyulái nem határozatképes s a közgyűlés határnapjául újabb idő tüzatik ki. Ä kaszinói közgyűlés ma est« 6 órakor lesz a kaszinó helyiségében. Ez a közgyűlés — az alapszabályok értelmében — a tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. TisziviselökertskNyiregyházán. Nyíregyháza város képviselőtestület« ti*
