Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 3. szám

t Nagykálló és Vidéke 912. január kó IÖ —i —r • HlWWIWWnmilWMffl). JN mrnmm—huh ... _ —— * Ékszerek, órák, arany és ezüst neműek, alkalmi ajándéktárgyak nagy választékban,legolcsóbban Sándor Rezső Elsőrangú skszerssznél NYÍREGYHÁZA, VáoshiH. 3. sz. Telefon sz. 252. Óra-és ékszer javítások, vésések. Telefon sz.252. zésére. Egy nemesebb, testedző élve­zettel lenne több. A szabad lycaeumból. A szabad lycaeum hétfői előadá­sán felolvastak Braun Ádám és Páll Gyula főgimn. tanárok. Braun Ádárr. tanár felolvasásának r tárgya az északkeleti felföld volt, az a része hazánknak, hová a főgimná­zium e tanévi ifjúsági kirándulása irá­nyulni fog. A tudós felolvasó sorra vette e változatos természeti szépsé­gekben kiváló terület kiemelkedő pont­jait s szakszerűen ismertette az ottani nép életmódját, az egyes helyek tör­ténetét, a geológiai alakulatokat stb. A szép előadást megfelelő vetített ké­pek kisérték, fokozva szemléletességét. Páll Gyula tanár folytatta előadá­sát Edisonról. Már az első rész, mely Edison életpályájáról szólt, felkeltette érdeklődésünket a folytatás iránt. Tanár úr az érdeklődést teljesen kielégítette. Nagy szaktudással fejtegette a szikra telegraf, az izzólámpa, a phonograf szerkezetét s ismertette azt a nehéz utat, melyet Edison megtett, mielőtt zseniális találmányaihoz eljutott. Mindkét előadás az első szótól az utolsóig érdekfeszitő, tanulságos, min­denki által érthető volt. Közönség, sajnos, most is igen kis számmal je­lent meg. Egy eb keservei. A mennyországba ugyan, a nép bölcsessége szerint, nem hallatszik ilyes­mi, de a hálószobákba igen és ennél­fogva az egyik főbb ucCa lakói múlt hajnalban,talán mikor épen azt álmod­ták, kogy az égben vannak, egyértel­műen konstatálhatták, amit különben sok egyéb jelből is lehet következtet­ni, hogy Nagykálló nincs a menyor­szágban. Ugyanekkor azonban föl is ébredhetett bennük a vágy, hogy bár inkább ott volna, mert akkor ez a ret­tentő és hátborzongató kutyaugatás, ami őket felriasztotta, nem hallatszott Volna. Ügy áll tudniillik a dolog, hogy ee borzasztó volt, ez a kutyaugatás, A kutyák — úgy rémlett belülről — népgyűlést tartanak az emberi nem ellen és annak egy tagját, akinek jaj­gatása a csaholás közé vegyült — ráncigálják, de később kisült, hogy a jajgatást is egy kutya produkálta, amelynek a kerítés lécei közé szorult nyakát a felébredt emberek szabadítot­tak ki. Munkatársunk kérdést intézett a szenzáció középpontjává vált ebhez és az kijelentette, hogy az eset nem véletlen volt, hanem öngyilkossági kí­sérletet akart elkövetni, mert elkeserí­tették a nagykállói kutyaviszonyok. Először is — mondá — nagy a kon­kurencia, holott oly kevés a meg- ugatnivaló. Ember alig jár az utcán, legfeljebb éjjeliőr, de az nem ugatási alany, hanem inkább konkurens. De azonkívül itt van a többi valóságos konkurrens, az ebek nagy falkája, melynek semmi dolga és mind ugat. így minden érvényesülés ki van zár­va, semmi tere nincs az ambíciónak. A hatóság ellen is volt szava. Meg keil engedni egyrészt, hogy a villany lámpákat a hatóság eloltatja és ezzel a kutyák teljes elismerését érdemli meg, mert a romantika, a hold melletti uga­tás már banális, a modern ebnek sötét­ben esik csak jól ugatni, másrészt azonban adót nem fizettet, de ellen­őrzési jogát s nem gyakorolja, és ezál­tal az ide nem valók részére is hozzá­férhetővé teszi a kutyaugatási pályát, nem gondolva meg, hogy ezzel saját intézményeinek egyikét — az éjjeli- őrséget — dezavuálja. *Ilyen körülmények között — folytatta az eb — nem lehet csodálni, ha mi ebek nem húzzuk ki életünket normálisan a kuvaszi kor legvégsőbb határig, hanem idejekorán megveszünk, ami a köz szempontjából is mérlege­lendő, mert nem lehet tudni, hogy az amúgy is megterhelt községi költség- vetés terhére nem lesz e szükséges egy megfelelő kutya elmegyógyintézetet felállítani. Vau!<r Eddig tartott az in- tervju, mert ekkor elszomorító jelenet következett. A meginterjúvolt háziállat ugyanis, nyilván a kiállott testi és lelki szenvedések hatása alatt az elmondot­tak szomorú igazolásául megveszett és dühös csaholás után távozni készülő munkatársunknak lábikrájába harapott. Az esetnek különös következményei ninesenek, de mivel munkatársunk az­óta azt hiszi, hogy a vázolt állapoto­kon az illetékes tényezők azonnal se­gíteni fognak óvatosság kedvéért fel- küldtttk a budapesti Pasteur-intézetbe. Főgimnáziumunk internáíusa ügyében. Köztudomású, hogy dr. Mezőssy Béla Öméltóságának nagybecsű közbenjárására a Nyirvizszabályozó Társulat a tulajdonát tévő nyiiegyházi értékes házát a nagykállói in- ternátusunknak ajándékozta. Ezen jelentő­séggel bitó tény aztán nagyban elősegíti a már szűknek bizonyult és sok tekintetben átalakításokra szoruló internátusunknak igen nagy költséget és sok kiadást igénylő át. alakítását és kibővítését. Az ajándékként kapott ajtók, ablakok s egyébb építési anyagok valóban [nagy ér­téket képviselnek s kétségtelen, hogy ezek­nek rendelkezésünkre való bocsájtása mel­lett hamarább fog megoldatni az internátus kibővítésének kérdése is, amely kérdésben leszögezni kívánjuk azon tényt, miként nem csak nagyjaink dolgoznak, fáradnak önzet­lenül, lelkesülve a legbecsesebb intézmé­nyünk a gimnáziumunk fundamentomát ké­pező internátusunk ügyének végleges meg­oldásában, — de lelkesedve'vállalkozott maga a gazdaközönségünk is egyetlen felkérésre ebben az erőss hidegben a kapott nagy ér­tékű anyagoknak Nyíregyházáról való haza­szállítására. Haza szállítottuk tehát a kapott anya­gokat a gazdaközönség jósága folytán in­gyen, mert a gazdaközönség is belátta azt, hogy mily nagy szükség van a városunk fejlődését is előmozdítani hivatott internátus kibővítésére, ő is áldozni kívánt ezen köz­ügyben ! Ezen nagybecsű támogatásával a gaz­daközönség megmutatta, hogy értékelni tudja a haladást és szívesen kozza meg az áldo­zatot a maga részéről is, ha azt a közérdek úgy kívánja. A gazdaközönségünk köréből a követ­kezők vettek részt a fuvarozásokban : Ifj Á. Borsy István, Toldy József, Vágó Lajos, V. Borsy Sándor, M. Tóth József, BereGzky György, Varga Sándor, G. Forró Sándor, Török András, Somogyi József. B. Kiss András, Torma János, Szondv Mihály, Baum Ignác, Lőrinczy András, Borsy István, Varga János, Varga András, Benedikt Ár­min, Adám Péter, Ifj. Marján János, M. Borsy János, Czimmer András, Bernáth Sándor. Borsy lnne, Á. Borsy József, id. Á. Borsy István, Nagy Jenő, Toka Károly tanácsos. Akiknek ez utón is ős,zinte köszöne- tünket fejezzük ki, amiért kérésünkre szíve­sek voltak fuvarozásukkal az internátusunk ügyét támogatni. Kagykálló, 1913. január 17. Bórea Ferencz, Seres József, főbírói főjegyző,

Next

/
Oldalképek
Tartalom