Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-22 / 25. szám
«•* » K*\» \ % 2 Nagykálló ,5 Vidéke _____________________________________junius 22. nw iwwwiiw luiwnwpMui—wiiiHtisawpr gÉMMBHHBHMBBMMBMHHBMHBi t Ékszerek, órák, arany és ezüst neműek, alkalmi ajándéktárgyak nagv választékban,legolcsóbban Sándor R©ZSŐ elsőrangú Qkszsrésznél NYÍREGYHÁZA, Yárosház-a. 3. sz. T®l®fon az. 252. Óra- és ékszer javítások, vésések. Telefon sz. 252. lésen Kauzsay Tibor gazdasági felügyelő, Nánássy Aurél tanító, szövetségi titkár vezetése alatt, Bujról 20, Őrösről 11, Nyirpazonyból 3 kisgazda jelent meg. Nagykálló képviseletéről semmi sem hallatszik. Tolvaj báró. —- Perényi Lajos újabb bűne. — Emlékszik még mindenki arra az esetre, amikor báró Perényi Lajos czipészsegéd egy tavaszi éjszakán lelőtte a kedvesét Fáczán Erzsébetet, egy napszámos ember leányát. A gyilkos báró azután a nyíregyházai kir. ügyészség fogházának lakója lett s csak nemrégibben töltötte ki az esküdtszék által reá mért büntetését. Azóta hol Kisvárdán, hol a szomszédos vidéki városokban tartózkodott mesterségével foglalkozva. Újabban ismét a bűn útjára tévedt. E hó egyik éjjelén Wilka Jaroszláv kisvárdai fogtechinkus biciklin ment egy bérkocsis lakására, hogy azt másnap reggelre a maga számára megrendelje. Arra a rövid időre, mig az udvarra bement a biciklijét a kapuban hagyta. Épen arra vitt el az útja br. Perényi Lajosnak, Oláh Ferenc nevű kömivessegéd barátjával, akik meglátva a gazdátlan kerékpárt, nem gondolkoztak sokat, hanem elkarikáztak vele és másnap már el is adták Nyíregyházán egy komi vés válalkozónak 50 koronáért, maguk pedig a kapót pénzen Debrecenbe szöktek. A tulajdonos feljelentése alapján a kisvárdai rendőrség kinyomozta a tetteseket, akiket megbüntetés végett feljelentettek a kir. ügyészségnek. Ne háborgass. . . . Ne háborgass édes, ne izgasd a lelked Nem szerelhetsz, ha hozzám vonzódik is szived, Elválaszt a sorsunk, de még mindent lehet Isten akarata, hogy a szivünk szeret. Azt mondod, szenvedel; óh nekem elhigyjed Csak az Isten tudja, mennyi könny hull érted, Fáj a lelkemnek, hogy kint okoztam neked De, hogy ne szenvedjél imádkozom érted. Itt a búcsú perce Isten legyen veled Én szivembe zárom arcod és szerelmed. Ami óhajtásod, lehet, hogy eléred Ha az Isten szeret úgy éngem mint téged. DOLORES. Szép tavaszi napon. . . . Szép tavaszi napon az esti homályban Találkoztam vele csendes kis utcákban Azóta bus vagyok, rabja lett a lelkem Nincs szó kimondani, mit szenved a szivem. Te édes szenvedés, ne hagyjál el engem Érette szenvedni is gyönyört nyújt nekem Nem örök az élet__elmullik majd minden A's ir csendes ölén majd nem fáj semmi sem. — DOLORES. HÍREK. Nagy nyári mulatság Nyíregyházán. Amint értesülünk Nyíregyházán junius 29 én a Sóstón nagyszabású s nagy sikerűnek ígérkező nyári mnlatságot rendez a Nyíregyházi Kereskedő Ifjak Egylete. Egész délután este 9 óráig egy kiválló zenekar térzenét ad ; ez az idő a pompás újonnan épült Sóstó elragadóan szép kiállítású, kellemes parkjában és a vendéglő helyiség ter- raszán a legélvezetesebb szórakozást nyújtja. 9 órakor nagy kabaré lesz, melyen kiváló művészek s művésznők lépnek fel kacagtató magán számokkal, ének s tánc darabokkal, duettekkel s egy kis színdarabbal. A kabaré után az uj nagyteremben reggelig tartó tánc lesz. Éjfélkor a kies tó szigeten ragyogó tűzi játék fogja elragadtatni a közönséget. Az egész megyében nagy érdeklődés kiséri a mulatságot. Belépőjegy : személyenként 3 korona, családjegy 7 korona. Pályázat. A nagykállói járás* fő- szolgabirája Nagykálló községnél a kökorban nagy szükség van kiváló iparosokra és ügyes kereskedőkre. A kereskedői és ipari pálya igen nagy tekintélynek örvend a külföldön és elsőrendű, rangú emberek állanak nagy kereskedelmi és ipari vállalatok élén. Van tekintélyük, befolyásuk, vagyonuk, amit talán a lateiner pályán sohasem értek volna e!. Végre is meg kell tanulnunk azt, hogy az egész ország nem állhat diplomás emberekből és mig nem lesznek nagy számmal kiváló iparosaink addig hasztalan várunk arra, hogy fejlettebb iparunk legyen és hasztalan várunk arra, hogy olcsóbban jussunk az iparcikkekhez, melyeket a külföldiek tartanak kezükben. Nagy és rendes kereskedelem nélkül is hiába várjuk a terményeink és termékeink elhelyezését. Ne csak azon szülők adják az ipari pályára gyermekeiket, kik rosszul vagy egyáltalán nem tanultak 1 Ne ijesztgessék azzal fiaikat, ha nem tanulnak, iparosnak adják! Kár az ördögöt a falra festeni és kár az ipari pályát mumusnak beállítani ! hiszen igy a serdülő gyermekbe is be fog oltódni -a kereskedő és iparos iránti iszonya ? 1 és ha véletlenül mégis csak iparos vagy kereskedő lesz belőle, saját foglalkozásától fog megundorodni ! Elképzelhető ezek után, hogy az ilyen módon lett iparosok mennyire ár- ranak, sem mint használnának e két fontos közgazdasági ágazatnak. — Az ilyenekből lesznek kontárok és zug kereskedők. Csak rontanak a kereskedelmen és iparon, de nem járulnak hozzá felvirágoztatásukhoz. Ezért helyesen teszik a szülők, — módosak vagy nem módosak — ha kötelességtudó és tanuló fiaikat nem épen a diplomás pályíra adják, mely téren szerencse dolga jórészt a magasba futás, — viszont ügyes, kötelességet tudó, tanulni szerető ifjúból elsőrendű kereskedő és iparos könnyen válhatik, mert e pályákon a tudás, az ügyesség, a szakértelem lényegesen elősegíti a gyors és eredményes előmenetelt. Ügyességével, tudásával itt boldogul és nem lesz kénytelen várni mig kenyérhez jut. Tekintélyt, pénzt szerez és nem cserél nem egy diplomás emberrel! Mert az intelligencia nem a diplománál kezdődik, hanem a tisztességnél, becsületességnél, tudásnál, műveltségnél, a mellyel rendelkezik ma már sok kereskedő és iparos, viszont van számos diplomás ember, a kire nem igen lehetne az „mteligens“ jelzőt használni. Félre tehát minden iszonnyal és lenézéssel, mely a kereskedői és ipari pálya iránt még mindig oly nagy mértékben él bennünk, neveljék a szülők igenis fiaikat a kereskedői és ipari pályákra és az igazi kereskedőnek és iparosnak nevelt ifjú sohasem fog ezért a szülőnek szemrehányást tenni, sőt örökre hálával lesz eltelve iránta, mert boldogságának alapját megvetette. Lássuk be, hogy kitűnő kereskedőkre és iparosokra ép oly nagy szükség van, mint kiváló orvosokra, mérnökökre, ügyvédekre, tanárokra és hogy amazok is csak akkor lehetnek elsők, kiválók, ha tanulnak, tudnak és dolgoznak ! Amazoknak, még az a nagy előnyük, hogy ha szaktudásuk, a komolyságuk, a józansággal párosul, úgy feltétlen boldogulnak, mig emezek sokszor tisztességes munkájuk, szaktudásuk és iparkodásuk dacára sem tudnak boldogűlni. Szamosi L, 8
