Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-18 / 20. szám

2 Nagykálló éc Vidéke május 18. Ékszerek, órák, arany és ezüst neműek, alkalmi ajándéktárgyak nagy választékban,legolcsóbban Sándor RgZSŐ elsöranyu ékszerésznél NYÍREGYHÁZA, Yiroihü-t 3; u. T^Ufon be. 252. Óra- és ékszer javítások, vésések. Telefon sz. 252. készítését. Egy eszközről tennék indít­ványt, mely hivatva lenne arra, hogy minden nagykállói ügy mellé oda áll­jon, és ha látja, hogy kátyúban re­kedt, erős és segítő vállával rándítson egyet az ügy szekerén. És az eszköz egy egyesület lenne, egy közművelő­dési és gazdasági egyesület. Ne jóté­konysági egyesület legyen az ! Érdek- szövetség legyen. A tagok fizes­senek, de az egyesület is: kemény, szorgalmas, kötelességszerü és hasznos munkával. Gondolkozzunk rajta, Szer­kesztő ur és Ön igyekezzék olvasóit is gondolkozásra bírni. Vesse el a magot es nézzük, mi lesz majd belőle aratás és szüret utánig. Hive: Nagykálló, 1913. május 13-án Elek András. *) Mai számunk emlékszik meg ez ügynsk egyik legújabb, örvendetes fordulatáról. Mindazáltal a levéliró kérdése helyénvaló, sót talán annál időszerűbb. Nem keli letét a tagosításhoz. A földművelési miniszter legújabb rendelete közli, hogy jövőben a tago- sitási munkálatok megindítására nem kell ötszáz koronát bírói letétbe helyez­ni, hanem elég a megyebeli gazdasági egylettől írásbeli igazolást szerezni ar­ról, hogy a tagosítás elrendelése nem csak egy-egy gazdának, hanem az ösz- szes érdekeiteknek vagy birtokosság többségének szükséges. Ez különösen községünk úgynevezett volt fordulós gazdáinak, vagyis azoknak fontos, kik­nek az 1886-ban végrehajtott tagosítás ellenére is két-három vagy több tag­ban áll birtokuk. Felhívjuk tehát figyelmüket, hogy itt az alkalom arra, hogy egy régi óhajának teljesedésbe menjen. A teen­dőkről egy könyvecske ad felvilágosí­tást, melyet a földmivelési kormány mindenkinek ingyen megküld. E köny­vecske közli egyebeken kívül, hogy a gazdaközönségnek a földmivelési mi­nisztérium esetleg előlegezi is a tago- sitási költségeket. Bővebb felvilágosí­tást ez ügyben a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülettől kérjenek az ér­dekeltek, esetleg a községi elöljáróság­tól, ahol az említett könyvecske tartal­máról tudomás szerezhető. Az estély Andreánszky Jenő : »Katonásan« egy felvonásos bohóza­tának előadásával kezdődött. Seszták György, — Gárday, nyug. őrnagy sze­repében közismert ügyességgel moz­gott, alakított, itt-ott mutatkozó túlzá­sait leszámítva, szerepét helyesen fel­fogva, jól adta elő. Mosolygó István, mint Gyuri inas, nagyon jó volt. Ari Katica : Jolán, — Mosolygó Bözsi : Olga szerepében kedves megjelenése­ikkel, ügyes játékaikkal, — Horváth Gusztáv : Lengei Emil min. titkár, — Kerekes Sándor : Huszár hírlapíró sze­repeikben tett alakításaikkal, nagyban hozzá járultak a darab sikerült elő­adásához. Gárdonyi : »A huszár a meny- országban« humoros költeményét:Szat­mári Gyula adta elő nagy sikerrel. A költeményben szereplők párbeszédét meglepő tökéletességgel utánozta s igy többször szűnni nem akaró kacagást keltett. Ezután Hegedűs: „Nemjut eszébe« egy felvonásos bohózata került színre. Szatmári Gyula: Misi inas szerepét művészi alakításban mutatta be s ar­ról tett bizonyságot, hogy nem csak kiváló szavaló, de olyan kitűnő mű­kedvelő, hogy mint színész is diszére válna nagyobb városok színtársulatának. Mosolygó István, mint tanító, minden megjelenésében teljesen kifogástalan volt, e szerepében eddigi sikereit csak gazdagította. Kondacs Pálné, mint Ra­gacs könyvkötő felesége igen jó volt, Seszták György, mint Ragacs, folyto­nos derültségben tartotta a közönséget. Csorna Erzsiké : Zsófika szerepében bá­jos egyszerűséggel s ügyesen mozgott. Végül Fekete Imre r. kath. kántor- tanító, helyettes tűzoltó alparancsnok vezetése alatt ez alkalomra szervezett dalárda, egy indulót adott elő. A finom hangárnyalatokkal, kiváló technikával előadott induló nagy hatást ért el. Előadás után kezdetét vette a tánc s folyt a mulatság virágos jókedv­vel világos kivirradtig. > A község ügyei. — A községi képviselőtestület ülése. — A képviselőtestület legutóbbi ülése több, a község életét és fejlődését ele­venen érintő ügyet tárgyalt. Az idő rövidsége miatt ezúttal kénytelenek meglátta az Eliz gyönyörű arczát, szótlanul nyújtotta át neki az orsót, a szokásos csókot is elfeledte megkérni. Megkérdezte, szabad-e mellé leülnie. Eliz csak ránézett a csinos, szép, idegen legényre, bizony elfogódott s némán intett a fejével igent. A legény aztán elmondta, hogy munkafelügyelőnek fogadták fel a sörgyárba s amint kitavaszodik, házat vesz meg szőlőt azon a kis örökségen, a mit magával hozott. Ezentúl együtt Voltak mindig & fonó­ban, lassankint igaz, forró szerelem támadt mindkettőjük szivében. Az apjának azonban nem merte Éliz bevallani, sőt a legény is olyankor ment a házukhoz, mikor az öreg Rein nem volt otthon. Félve gondoltak a jövőre s Eliz ha kedvese elcsüggedt, sirva borult a keblére s könnyek között fogadta meg, hogy inkább a halált választja, mint­sem máshoz menjen feleségül. Úgy határozták el, hogy addig nem szólnak az öregnek, mig a házat fel nem építteti s a szőlőt meg nem veszi Kovács János s akkor majd csak sikerül az öreg szivét megpuhitani, hisz még eddig nem volt olyan kérése Elírnék, a mit az öreg ne teljesített volna. Mindaketten remélték, hogy majd megsegíti az Isten őket. (Folyt, köv.) Az önk. tüzoltóegylet mulatsága. Pünköst másodnapján — folyó hó­nap 12-én — zajlott le az önkéntes tűzoltó-egylet műkedvelői előadással egybekötött táncmulatsága a Pannónia nagytermében. — Az estélyen, mint máskor, úgy most is az intelligens osz­tályból igen kevesen voltak, pedig e bennünket legközelebb érdeklő, anyagi javaink felett őrködő s a vész pillana­tában vagyonúnkat és életünket védő, mentő egyesület: az önkéntes tűzoltó- egyesület, eddigi ténykedésével a pár­tolásra valóban érdemeket szerzett. Ettől eltekintve az estély műsora, a szereplők máskor elért sikerei, mind olyan jelek voltak, melyek garanciát nyújtottak az estély sikeréhez, kedves szórakoztatásához, s igy már csak ezért is helyén való lett volna, ha egyesek megjelenésükkel az estély nivóját emel­ték volna. A mulatság általában véve, úgy anyagi, mint művészi szempontból si­kerültnek mondható,

Next

/
Oldalképek
Tartalom