Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-18 / 20. szám
2 Nagykálló éc Vidéke május 18. Ékszerek, órák, arany és ezüst neműek, alkalmi ajándéktárgyak nagy választékban,legolcsóbban Sándor RgZSŐ elsöranyu ékszerésznél NYÍREGYHÁZA, Yiroihü-t 3; u. T^Ufon be. 252. Óra- és ékszer javítások, vésések. Telefon sz. 252. készítését. Egy eszközről tennék indítványt, mely hivatva lenne arra, hogy minden nagykállói ügy mellé oda álljon, és ha látja, hogy kátyúban rekedt, erős és segítő vállával rándítson egyet az ügy szekerén. És az eszköz egy egyesület lenne, egy közművelődési és gazdasági egyesület. Ne jótékonysági egyesület legyen az ! Érdek- szövetség legyen. A tagok fizessenek, de az egyesület is: kemény, szorgalmas, kötelességszerü és hasznos munkával. Gondolkozzunk rajta, Szerkesztő ur és Ön igyekezzék olvasóit is gondolkozásra bírni. Vesse el a magot es nézzük, mi lesz majd belőle aratás és szüret utánig. Hive: Nagykálló, 1913. május 13-án Elek András. *) Mai számunk emlékszik meg ez ügynsk egyik legújabb, örvendetes fordulatáról. Mindazáltal a levéliró kérdése helyénvaló, sót talán annál időszerűbb. Nem keli letét a tagosításhoz. A földművelési miniszter legújabb rendelete közli, hogy jövőben a tago- sitási munkálatok megindítására nem kell ötszáz koronát bírói letétbe helyezni, hanem elég a megyebeli gazdasági egylettől írásbeli igazolást szerezni arról, hogy a tagosítás elrendelése nem csak egy-egy gazdának, hanem az ösz- szes érdekeiteknek vagy birtokosság többségének szükséges. Ez különösen községünk úgynevezett volt fordulós gazdáinak, vagyis azoknak fontos, kiknek az 1886-ban végrehajtott tagosítás ellenére is két-három vagy több tagban áll birtokuk. Felhívjuk tehát figyelmüket, hogy itt az alkalom arra, hogy egy régi óhajának teljesedésbe menjen. A teendőkről egy könyvecske ad felvilágosítást, melyet a földmivelési kormány mindenkinek ingyen megküld. E könyvecske közli egyebeken kívül, hogy a gazdaközönségnek a földmivelési minisztérium esetleg előlegezi is a tago- sitási költségeket. Bővebb felvilágosítást ez ügyben a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülettől kérjenek az érdekeltek, esetleg a községi elöljáróságtól, ahol az említett könyvecske tartalmáról tudomás szerezhető. Az estély Andreánszky Jenő : »Katonásan« egy felvonásos bohózatának előadásával kezdődött. Seszták György, — Gárday, nyug. őrnagy szerepében közismert ügyességgel mozgott, alakított, itt-ott mutatkozó túlzásait leszámítva, szerepét helyesen felfogva, jól adta elő. Mosolygó István, mint Gyuri inas, nagyon jó volt. Ari Katica : Jolán, — Mosolygó Bözsi : Olga szerepében kedves megjelenéseikkel, ügyes játékaikkal, — Horváth Gusztáv : Lengei Emil min. titkár, — Kerekes Sándor : Huszár hírlapíró szerepeikben tett alakításaikkal, nagyban hozzá járultak a darab sikerült előadásához. Gárdonyi : »A huszár a meny- országban« humoros költeményét:Szatmári Gyula adta elő nagy sikerrel. A költeményben szereplők párbeszédét meglepő tökéletességgel utánozta s igy többször szűnni nem akaró kacagást keltett. Ezután Hegedűs: „Nemjut eszébe« egy felvonásos bohózata került színre. Szatmári Gyula: Misi inas szerepét művészi alakításban mutatta be s arról tett bizonyságot, hogy nem csak kiváló szavaló, de olyan kitűnő műkedvelő, hogy mint színész is diszére válna nagyobb városok színtársulatának. Mosolygó István, mint tanító, minden megjelenésében teljesen kifogástalan volt, e szerepében eddigi sikereit csak gazdagította. Kondacs Pálné, mint Ragacs könyvkötő felesége igen jó volt, Seszták György, mint Ragacs, folytonos derültségben tartotta a közönséget. Csorna Erzsiké : Zsófika szerepében bájos egyszerűséggel s ügyesen mozgott. Végül Fekete Imre r. kath. kántor- tanító, helyettes tűzoltó alparancsnok vezetése alatt ez alkalomra szervezett dalárda, egy indulót adott elő. A finom hangárnyalatokkal, kiváló technikával előadott induló nagy hatást ért el. Előadás után kezdetét vette a tánc s folyt a mulatság virágos jókedvvel világos kivirradtig. > A község ügyei. — A községi képviselőtestület ülése. — A képviselőtestület legutóbbi ülése több, a község életét és fejlődését elevenen érintő ügyet tárgyalt. Az idő rövidsége miatt ezúttal kénytelenek meglátta az Eliz gyönyörű arczát, szótlanul nyújtotta át neki az orsót, a szokásos csókot is elfeledte megkérni. Megkérdezte, szabad-e mellé leülnie. Eliz csak ránézett a csinos, szép, idegen legényre, bizony elfogódott s némán intett a fejével igent. A legény aztán elmondta, hogy munkafelügyelőnek fogadták fel a sörgyárba s amint kitavaszodik, házat vesz meg szőlőt azon a kis örökségen, a mit magával hozott. Ezentúl együtt Voltak mindig & fonóban, lassankint igaz, forró szerelem támadt mindkettőjük szivében. Az apjának azonban nem merte Éliz bevallani, sőt a legény is olyankor ment a házukhoz, mikor az öreg Rein nem volt otthon. Félve gondoltak a jövőre s Eliz ha kedvese elcsüggedt, sirva borult a keblére s könnyek között fogadta meg, hogy inkább a halált választja, mintsem máshoz menjen feleségül. Úgy határozták el, hogy addig nem szólnak az öregnek, mig a házat fel nem építteti s a szőlőt meg nem veszi Kovács János s akkor majd csak sikerül az öreg szivét megpuhitani, hisz még eddig nem volt olyan kérése Elírnék, a mit az öreg ne teljesített volna. Mindaketten remélték, hogy majd megsegíti az Isten őket. (Folyt, köv.) Az önk. tüzoltóegylet mulatsága. Pünköst másodnapján — folyó hónap 12-én — zajlott le az önkéntes tűzoltó-egylet műkedvelői előadással egybekötött táncmulatsága a Pannónia nagytermében. — Az estélyen, mint máskor, úgy most is az intelligens osztályból igen kevesen voltak, pedig e bennünket legközelebb érdeklő, anyagi javaink felett őrködő s a vész pillanatában vagyonúnkat és életünket védő, mentő egyesület: az önkéntes tűzoltó- egyesület, eddigi ténykedésével a pártolásra valóban érdemeket szerzett. Ettől eltekintve az estély műsora, a szereplők máskor elért sikerei, mind olyan jelek voltak, melyek garanciát nyújtottak az estély sikeréhez, kedves szórakoztatásához, s igy már csak ezért is helyén való lett volna, ha egyesek megjelenésükkel az estély nivóját emelték volna. A mulatság általában véve, úgy anyagi, mint művészi szempontból sikerültnek mondható,
