Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-11 / 19. szám
^áTsaéialini és If£%ga,géLa.&ác{i hobilcLp, 21öftaet®si árak : Egész érre 8 korona., fél évre 4 korona, negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Kiadó laptulajdonos : JÓZSEF. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sarkady József könyvnyomdája és papirkereskedése. Nagykálló. Dr. Boncz Ödön Nagykállóban. A főgimnázium építkezésének ügye múlt hét folyamán nagy lépést tett a megvalósulás állapota felé. Községünk képviselőtestületének küldöttsége f. hó 2-án kihallgatáson járt dr. Benedek Sándor közoktatásügyi államtitkárnál ez ügyben és a küldöttség fáradságának ezúttal sikere lett : folyó hő 6-án, kedden és 7-én, szerdán látogatást tett községünkben dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsos, a középiskolákat vezető ötödik ügyosztály főnöke. Látogatásának célja kettős volt. Az egyik : meggyőződni arról, hogy a gimnázium régi épülete tarthatatlan, a másik : az uj épület részére telket kiszemelni. Az elsőről mihamarabb meggyőződést szerzett. A gimnáziumi épületnek a romlás előjeleit magukon viselő falai, egészségtelen és szűk termei, kevés helyisége és sok tanulója gyorsan és teljesen meggyőzte arról, hogy itt uj épület kell. — Telket többet is megnézett, több is megnyerte tetszését, és rövid időn belül mérnöki szakvélemények alapján meg fog történni a döntés. A Nagykállóra és vidékére nézve nagyjelentőségű esemény részletei a következők : Ápr. hó 30-án tartott ülésében a nagy- káliói képviselőtestület elhatározta, hogy a nagykállói állami főgimnázium építkezésének régen vajúdó és a helyiségek szűk és elégtelen volta miatt immár égetően sürgős ügyében küldöttséget meneszt Benedsk Sándor államtitkár ur Öméltóságához. A küldöttség tagjaiul a képviselőtestület Göröm- bei Péter esperes vezetése alatt Du- dinszky Emil fógi nn. igazgató, dr. Gödény Sándor gyógyszerész, Labdavszky János fö- gimn. tanár., Nánássy Andor takarékpénztári igazgató, Seress József községi főjegyző, és dr. Sőrés János ügyvéd, közs. képviselő testületi tagokat választotta. A küldöttséget f. hó 2-án délután fogadta az államtitkár ur. A küldöttség szónoka, nagytiszt. Görönbei Péter esperes meleg és hathatós szavakkal ecsetelte Nagykálló viszonyát ez ügyhöz és az államtitkár ur őméll ságához. Kifejtette a főgimnázium uj épületének nagy szükségességét és abbeli biztos hitét, hogy az államtitkár ur, mint Nagykálló szülötte, szivével is át fogja érezni a küldöttség kérelmének nagy fontosságát. Az államtitkár ur meleg szaretettel válaszolt a szónok szavaira- amik magukban is azonnal meggyőzték volna a küldöttséget, hogy nyert ügye van, ha gz#n kívül az államtikár urnák a helyzet tökélejea ismeréséről bizonyságot tevő fejtegetéseiből meg nem győződött volna arról, hogy az á lamtitkár ur magáévá tette az ügyet. — F. hó 3 ári, szombaton dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsost kereste fel a küldötség támogatásáért, szintén teljes sikerrel ; a tanácsos ur közölte a küldöttséggel, hogy folyó hó 6-án, kedden délután érkezik Nagykállóba. A tanácsos ur megérkezése ntán azonnal a község által kijelölt telkek megtekintésére indult. Először a főgimnáziumot nézte meg, ennek telke azonban a melette levő községháza telkének hozzávételével is alig bizonyulna elegendőnek. Azután a kiskállói utón levő Beretői féle telket, majd az u. n. granárium telkét, továbbá az u. n. Péchy-kertet nézte meg és két telket a vasúti utón. A döntést, mint irtuk, nemsokára fogja közölni a képviselőtestülettel. — Este a tanácsos ur tiszteletére Nánássy Andor takp. igazs., közs, képviselőtestületi tag vacsorát adott, melyen a nagykállói intelligencia jelenvolt képviselői melegen ünnepelték a tanácsos urat. — Szerdán délelőtt a gimnáziumban tett látogatást a tanácsos ur, fogadta a tanári kar tisztelgését, lelkes szavakkal buzdította a tanárj#LJtr tagjait nehéz és felemélő kötelésségeik teljesítésére és amennyire ideje engedte, a tanítási órákon is megjelent. Községünket délben hagyta el. A tanácsos urat dr. Vajdinger Gyula miniszteri s. titkár kisérte útjában. Ä magyar gazda jövője, II. Az emberi műveltség folytonos emelkedése mindig maga után vonja nemcsak az egyes ember személyes igényeinek sokasodását és drágulását, hanem a társadalomét, a nemzetét is. Gondoljunk ennek egy szomorú, de igen nagy rovatára : a katonai költségek emelkedésére. Ennek következtében az államnak fenntartása mindig több és több pénzbe kerül és ennek a pénznek az állam pénztárába adó alakjában kell befolynia. Adó azonban ott van csak elég, ahol elég nagy az egyes emberek jövedelme. Gondoljunk Németországra, amely nemrég ezer millió márka adót vetett ki olykép, hogy azt olyanok kötelesek befizetni vagyonos- ságuk arányábán, kiknek évi jövedelme tizenötezer márkánál nagyobb. Németországban ebből kényelmesen befolyik ez az ezer millió, mert ott rengeteg azoknak száma, kiknek jövedelme ezt a számot megüti. Magyarországban nem. Itt azt látjuk, hogy a kellő államjövedelem elérése végett meg kellett drágítani a vasutat, a postát, a szeszt, a dohányárut, gondolkozni kell azon, hogy ne vegye-e az állam saját kezébe a gyufa-üzletet, pedig itt is fo- i lyik a nagyobb jövedelmű egyéneknek — a régihez képest — fokozott megadóztatása, de, és ez mutatja legjobban az ország szegénységét, kétezer korona már nagyobb évi jövedelemnek számit. Ezen a bajon segíteni kell. Régebben sokat kutatták, miképpen ? Próbálták vedéin és segíteni a magyar ipart, arra számítva, hogy az fel fog virágozni, erős kereskedelmet hoz maga után és ez fel fogja rugtatni az egyes emberek jövedelmét és vele az a d ó t is. Újabban rájöttek, hogy ez csak olyan eljárás, mintha az ember a virágot ráragasztaná a fára, hogy gyümölcsözzék. Ipar és kereskedelem csak levél és virág, de a törzs, a felkarolandó, a fejlesztendő, az, amire a legfőbb gondot kell fordítani fordítani, az a ÍÖldmivelés. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a kereskedelem — a pénzműveletek intézésétől eltekintve — áruközvetitéssel foglalkozik, az áru pedig két féle : föld- művelési cs iparcikk. De az iparcikk anyaga szintén földművelési cikk, nyerstermény. Tehát a nagyjövedelmüség főfeltétele, a virágzó kereskedelem csak a virágzó földművelés alapján jöhet létre. Ennek egyik kezdetlegesebb formája az, hogy a föld termékeit közvetíti, vagyis szállítja és adja el a kereskedő, de a fejlettebb formája az, hogy a főid termékét előbb feldolgozza iparcikké, és csak ilyen feldolgozott állapotban küldi szét a nagy világba. Ez a nagy jövedelemnek igazi forrása. Mert a feldolgozás oly nagymértékben emeli a nyersterménynek értékét, hogy a haszon rajta sokszor szinte hihetetlenül megsokszorozódik. Azt mondanók tehát a magyar gazdának : ipari nyersterményt termelni és feldolgozni, ez a fő. Sok helyen már meg is történik ez. Cukorgyáraink feldolgozzák a répát, gépgyáraink a vas^t stb. De az semmi ahoz képest, ami lehetne Magyarország gazdag főidén. Éhez azonban hiányzik valami. És pedig az, hogy magyar gazda azon a földön, amit bir, többet termeljen és pedig főkép ipari feldolgozásra alkalmas nyersterményt, mint eddig, oly sokat, hogy egy-egy ilyen ipari nyersterményt termelő vidék középpontjába gyárat legyen érdemes felállítani a termés feldolgozására. Ez pedig csak akkor fog bekövetkezni, ha a vidék termésének elszállítási költsé- ségei akkorára rúgnának, hogy megta-
