Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-25 / 47. szám
1919. november 25. Nagybányai Hírlap 3. róti Jenő) és két gyermekén, Ancsurán (Sz. Katona Emmi) és Janón (Szécsi Nándor) próbálják ki a fogadást. Ellátják őket mindennel, a mit kívánnak. Aucsura szerelmes a pitykés dolmányu Kis Pistába (Bodor Jenő), ki azonban látva, hogy Ancsura fájntos urakkal foglalkozik, bosszankodva kerüli menyasszonyát, ki emiatt boldogtalan. Ekként a fiatalok megnyerik a fogadást és a darab végén mindenki megkapja a párját. Az előadás telt ház előtt folyt. A közönség minden szereplővel meg volt elégedve, sokat tapsolt és ujrázott. Meg kell dicsérnünk Baróti Jenő jóizü komikumát, Lázár Gabi mesés táncza- it, Sz. Katona Emmi pattogós kedves játékát, Bodor Jenő szép nótáit. A többi szereplő is mind kifogástalanul, jól játszott. A bájos ze- néjü operett bizonyára több telt házat fog inég vonzaiii. A jövő hét műsora. Ma, hétfőn Túl a nagy Krivánon nagy táncos operett, kedden a Szenvedély, Arcübasev szenzációs drámája, szerdán Próbahdzasság, régi, de nagyon kedves vígjáték az egész személyzet közreműködésével, csütörtökön Férj és feleség, Lakatos László uj vigjátéka, pénteken, szombaton és vasárnap este Gróf Rinaldó, nagy opegettujdonság, vasárnap délután pedig mérsékelt helyárkkal Túl a nagy Krivánon. A műsor tehát változatos. Hisszük, hogy a közönség méltányolni fogja a színtársulat törekvéseit. HÍR e k. Eljegyzés. Olsavszky István, néhai. dr. Olsavszky Viktor nagybányai közkedvelt orvos fia,' f. hó 22. én eljegyezte Nagybányán Szabó Ilonkát, Szabó Albert bányakincstári főpénztári ellenőr leányát. Szegények karácsonya. A nagybányai jőtékonycélu nőegyesület a múlt vasárnap tartott közgyűlésén a karácsonyi segélyezéssel foglalkozott és abban állapodott meg, hogy ezidén pénzben fogja a segélyeket kiosztani. Megérkeztek a finom és legfinomabb szivarka-hüvelyek a Hermes papirkéres- kedésébe. Zempléni Árpád haláláról lapunk október 21-iki számában megemlékeztünk, de akkor az elhalálozás napjáról még nem értesültünk. A napokban sikerült megtudnunk, hogy okt. 12-én halt meg sziv- szélhüdésben, 14-én temették. A díszes temetést, melyen Budapest előkelőségei jelen voltak, a Kisfaludy-társaság rendezte. Az elhunyt költő gyászjelentése a napokban érkezett meg Nagybányára. Dr. Kosutány I. egyetemi tanár, lapunk illusztris munkatársa e hó 20-án csütörtökön tartotta meg ismeretterjesztő beszélgetéseinek negyedik előadását a pénzről. Lapunk tárczarovatában emlékezünk meg erről az érdekes beszélgetésről. A legkőzelebi beszélgetést csütörtökön, november 27. én este 6 órakor a kaszinóben tartja a tudós tanár a halandóságról. Belépő dij 3 K. Diákjegy 1 K. Tisztviselőknek családjegy az első személy után 3 K, a második személy után 2 K, minden további személy után 1 K. Felolvasás a tűzrendészetről. Folyó hó 16.-án, vasárnap délután fél 3-kor Widder Péter, az önkéntes tüzoltóegylet agilis elnöke érdekes felolvasást tartott a laktanyán az összes tűzoltók és érdeklődő vendégek jelenlétében. Szakszerűen és érdekesen fejtegette a tűzrendészet szervezetét és felszerelését és azokat példákkal is illusztrálta. A legközelebbi felolvasást Vajay Sándor segédtiszt tartja f. hó 30.-án vasárnap délután fél 3-kor és ekkor a szabályzatokat fogja ismertetni. Vendégeket szívesen látnak. Gyászhirek. Balázs Emil láposbányai áll. erdőmérnököt súlyos csapás érte. Nejének édes anyja özv. Fiedler Gyuláné sz. Kuzma Mária 6b éves korában,-, e hó 18-án meghalt több évi gyengélkedés után, agyszélhüdésbeu. A boldogult Selmecbányáról jött ide a múlt nyáron a család látogatására s itt fejezte be jóságos életét. fonucz Kovács György a harctéren szerzett súlyos betegsége következtében e hó 21-én reggel 6 órakor meghalt 47 éves korában. Neje, 6 gyermeke és két nevelt fia, négy testvére és sok rokona gyászolja. Vasúti közlekedésünk Szatmár felé 18-án beszünt. Kolozsvár felé a közlekedés az eddigi menetrend szerint továbbra is fenáll. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátainknak és ismerőseinknek, kikjmérhe- tetlen fájdalmunkat és gyászunkat szives részvétükkel enyhíteni szívesek voltak és a temetésen is megjelentek, hálás köszönetün- ket fejezzük ki. Özv. Jönne Kovács Györgyné és gyermekei. Az őszi nagyvásár, melyet Márton napja utáni hétfőn és kedden, november 17. és 18-án tartottak meg, szokatlanul gyenge volt. Az állatvásáron a felhajtás igen nagy (5000). Marha 2908, ló és szamár 1905, juh és kecske 187. Disznóvásár nem volt. A forgatmány csekély. Eladás : Szarvasmarha 433, ló és szamár 64, kecske és juh 40. Összesen 537. Vagyis az egész állománynak csak tiz százaléka. A marha árak 40%-ot estek. Megdrágult a tűzifa A városi tanács a tűzifa árát a következőkben állapította meg: Azok részére, akiknek fakönyve van, szeke- renkint szállítás nélkül a hasábfa 140 K-ba, íj aprítva pedig 160 K-ba kerül, ezenkívül 16 K a fuvardíj. Akiknek pedig nincs faköny- lj vük, egy szekér fát 220 K-ért, aprítva pedig 240 K-ért kapnak, ezenkívül fizetendő még a 16 K fuvardíj is. Decemberben világvége lesz. Az || »Újság“ november 23-iki száma szerint Porta | Albert kaliforniai csillagász megjósolta, hogy az ég boltozatán mutatkozó jelekből következtethetően ez év december 17. és 20-ika között könnyen bekövetkezhet]k a világkatasztrófa, az emberiség élettörténetének befejeződése. A csillagász ezt abból következteti, hogy a jelzett időben a Vénusz, a Föld, a Merkur, a Jupiter és a Szaturnusz egy vonalban lesznek, a minek folytán elekromag- netikus erejük a napból is kiszakit egy darabot. Azt is jósolja a tudós csillagász, hogy ha esetleg nem lesz világvége, akkor is isszo- nyu villámlás, forgószél és zuhogó özönvíz fog bekövetkezni, mely a Föld egyensúlyát is megbillenti, a mi az élővilág pusztulását jelentené. — Karácsony előtt megtudjuk, hogy vége van-e a világnak, vagy sem ? Iparos- és kereskedősegédek részére kiállítani szokott munkakönyvek a Hermes papirüzletében Nagybányán, darabonkén- 2 K 50 fillérért kaphatók. mánál, mint a szállítási eszközök együttvéve. A pénznek a társadalmi viszonyokra való nagy befolyásáról és nagy kulturális jelentőségéről igen érdekes fejtegetést adott elő Kosutány. Sajnáljuk, hogy térszüke miatt ezeket egész terjedelmében nem közölhetjük. A pénz forgalomba lépése előtt a földbirtoknak volt meg az az ereje, mely a ruházatot, fegyvert, élelmet és egyéb szükségletet előteremtette. Lassankint az ingók váltak jelentékenyebbekké és a pénz megteremtésével a középosztály sorsa vált elviselhetőbbé és kellemesebbé. Ahol csekély a forgalom, ott kevesebb pénzre van szükség, de hol nagyobb és gyorsabb, ott özönével kell a pénz. Némelyek a ládafiában szeretik gyűjteni. . Érdekes kimutatást közölt Kosutány arról, hogy az egyes országokban egy-egy embernek átlag mennyi pénze van. Legtöbb pénzkészlete van Franciaorázágnak, hol egy emberre 209 frank jut, Amerikában 76-50, Angliában 7560, Németországban 63 40, Olaszországban 2180, Magyarországon 12 K 60 f, Oroszországban 9 50 frank jut egy emberre. Az állam a pénzt törvényes fizetési eszközként állapítja meg, az ítéleti marasztás, ]! adófizetés stb. a törvényes pénz értékében történik. Az állam könnyen felismerhető alak- dan vereti a- pénzt. Régebben mérésekkel ellenőrizték. Velencében híres volt az oroszlán szobor alatt felállított pénzváltó bank. Ma nem a belértéke miatt fogadjuk el ; a pénzt, hanem mert a pénznek hitele van, épen úgy, mint a mikor jobb cégek a ban- : kókat kötegekbe rakják és az átkötő szalagra írják, hogy egy kötegben mennyi van és ezt a jelzést el szokták fogadni olvasatlanul. Hogy a pénz hitele a közönség körében mennyire nagy, igazolja a papírpénz forgalma. A pénz szimbólum ugyan, de azért an- 1 nak árfolyama van, mert idő és hely szerint változik. Ennek megvilágítására Kosutány érdekes péidakat sorolt fel. A pénz árfdfyama hullámzásnak van kitéve. A pénz akkor olcsó, ha azon kevés árut lehet vásárolni, ha pedig kevés pénzért sok árut adnak, akkor a pénz drága. Az olcsóságról és drágaságról és ezek okairól sok érdekes dolgot mondott el Kosutány, a mit érdemes volna külön fejezetben megirni. Csak röviden utalunk nehány kijelentésére. A háború sok jószágot elpusztított, ezek- j nck helyrepótlása lehetetlen volt, mert a mun- | käs erők fegyverben voltak. Ekkor bocsátot- tak ki sok sok papírpénzt. A nagy pénztöj meg és a kevés áru a legfőbb oka a drága- ]! Ságnak. Más tényezők is játszanak közre, mint pl. a közlekedés hiánya, stb. És ez igy van az egész világon, A drágaság hatásáról is érdekes fejte- I getést adott elő Kosutány. A kedvező hatás- i hoz tartozik az a tény, hogy a fogyasztás I csökken. Nem eléggé méltányolható eredII mény, hogy kevés a részeg ember, mert ij drága a szesz. A drágaság egyes osztályokat talpra álliíott. A földművelők összes ij adósságaikat kifizették. Az iparosok és kell reskedök közül is sokan meggazdagodtak. |! Ellenben a fix fizetésből élőket, különösen Ij a tisztviselőket a drágaság a szó szoros érielmében a földhöz vágta. Ha azonban a ■ béke helyreáll és megindul a munka lehetősége, a drágaság meg fog szűnni, Az árhullámzás története azt mutatja, | hogy az iparcikkek időről időre állandó ! esésnek vannak kitéve. Ennek oka a gépek ; és gyárak tökélesbedése, a mi azt idézi elő, ij hogy mindig többet és olcsóbban lehet ter- | meini és emellett a munkás is sokkal töb- j bet tud keresni. Bármilyen keserves a drágaság elviselése, biznunk kell, hogy nem sokára olyan ij idők követKeznek be, a mikor boldogan fo- ! gunk ezekre a nyomasztó időkre visszaem- j! lékezni.
