Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-09-16 / 37. szám
2. Nagybányai Hírlap 1919. szeptember 16. neka látványosságok : szinház, cirkusz, mozi stb. stb. És ez a sok mindenféle irányból jövő irányítás vájjon van e mindenkor ösz- hangban az iskolai neveléssel ? Bizony ritkán. Mit tehet az iskolai nevelés egy másik nevelővel, egy nagy hatalommal szemben, melynek neve: élet. Az élet az a tenger, mely folytonos mozgásban van és mélységébe fogad beömlő vizeket, csapadékokat, sziklás földeket, szirteket, zátonyokat. Az élet fogadja magába az emberek millióit az ő törekvéseik. munkáik, örömeik és szenvedéseikkel. Ez alakítja az embereket is. Ha a mi időnk erkölcseiben nagy a hanyatlás, énnek oka az, hogy a mi életünk küzdelmesebb, bizonytalanabb, keservesebb mint valaha. Ez az elkeseredett küzdelem aztán megőrli az emberben az emberszeretetet, kiöli azt a szociális érzést, melynek hiánya a mi életünknek legnagyobb" szerencsétlensége. És van-e kilátás, hogy ez valaha megváltozzék ? Igen. A milyen az élet, olyan az embereknek erkölcsi világa, Az élet pedig a maga vadságában igy, a hogy ma van, nem fog maradni. A mint a francia forradalom és a napóleoni idők szertelenségei után jött a Bie- dermajev korszak, úgy fogja a mai kor is megteremni a maga reakcióját. Várnunk kell. A mi korunk erkölcsi nyomorúsága ellen csak egy az orvos — az idő. Az idő és a tapasztalás meg fogja mutatni a világnak, hogy erkölcsi alap nélkül az egész emberi élet nem egyéb, mint egy kínos, súlyos kórság, melyben az emberi nem önmagát marcangolja. Ha az az erkölcsi fundamentum, melyen a mai társadalom nyugszik, még nem vesztette el minden életerejét és képességét, meg fog küzdeni az életnek ezen elfogultságával. Ha pedig nem ; akkor visszaesünk a barbárságba, mely nyomorúságosabb lesz, mint valaha. HÍREK. Régi dekrétumok. 1696. ápr. 30. A város az adóhátralékokat fizetni nem bírván az itteni müncmes- tertől (neve nem emliltetik) vett fel kölcsön 200 frtot, melyért megengedte neki a város, lom majd, ha későbben kerülsz elő és mégy be a szobádba, mert én ébren alszom, ha te a házon kívül maradsz — Előre igazoltam magam, hogy fontos beszélni valóm van a klubban, ami ez egyszer hosszasabban igénybe veszi majd időmet és akkor bár rossz sejtelmekkel voltam tele, érzékeny búcsút vettem feleségemtől. Természetesen egyenesen Blankához indultam. Nem tudtam nála* a kellő hangulatba zökkenni és jól felmelegedni. Sarolta fenyegetései nagyon aggasztottak. Éjfél előtt már el búcsúztam és hazafelé vettem utamat. Kellemesen akartam meglepni Saroltát. Halkan nyitottam ki hálószobája ajtaját, óvatosan gyertyát gyújtottam és — képzeld csak elszörnyüködésemet — az ágya üres volt! Csengettem, a szobalány felébredt, berohant. Hol van a méltóságos asszony ? kérdeztem reákiáltva. A leány elsápadt aztán dadogva azt válaszolta: Nyomban a méltóságos úr után gyorsan eltávozott. Hová? kérdeztem. Azt hiszem a klubba, hogy méltóságodat meglepje. Azt gondoltam, a guta üt meg. Le voltam álcázva. A klubban bizonyára értesült hogy a felsőbányái ‘kis ajtó előtt halastavat építhessen magának a város területén. 1697. ápr. 15. Szántóföldek kiosztása végett a hatóság a lakosságtól véleményt kér s ennek alapján „a kinek kívánsága lesz hozzá, rend szerint kinek-kinek, a mint jut, kimutatja s elosztja“. 1699. ókt. 14. A szüret alkalmából méghagyja a tanács a mészárosoknak, Hogy jó és olcsó hús legyen (ára a jó tehén húsnak 3 dénár fontonként, a juh húsnak 2 dn); „ha rossz hús lesz, azt a huslátók a szegények számára elvegyék s elvitessék“. 1642. aug. 30. A közgyűlés az iskolai ifjak tartására havonként adni szokott 10 frtot ezektől „rossz magaviseletük miatt“ megvonta, — de mert erre az egész tanulósereg az iskolát elhagyni akarta, e végzést | la közgyűlés visszavonta s bizonyos feltételek mellett ismét folyóvá tette. 1492. aug. 1. II. Ullászló király szabadalomlevele, melyben a város „civitasnak“ emlittetik, az idegen bor és ser behozatala : és áruitatása elten intézkedik. Említi e szabadalomlevél azt is, hogy a város kevés idő- j vei ezelőtt a lengyelek által igen elpusz- i tittatott, 1573. dec. 18. II. Miksa király a város lakosságát régi jogai alapján miriden- ! nemű szárazi- és vizi vámfizetés alól felmenti, illetőleg ezen régi jogaiban újból | megerősíti. 1626. aug. 20. A tanács a szabómestereknek adott oklevelében kimondja, hogy :j a szabómesterek csak Felsőtólfaluban tűrhessenek meg kolontár (céhen kivüli) mestert, a városban és ennek külvárosában nem; valamint azt is, hogy a céhbeli mesterember egy év alatt tartozik megházasodni s ha nem teszi, „keze megfogatik“ azaz addig nem szabad mesterségét folytatnia, mig meg nem || házasodott. 1620. május 9. Bethlen Gábor fejede- jí lein a „nagy verem“ (ma Kereszthegy) nevű \ bányát, a pénzverő házat — elmozdítván ! ezeknek felügyeletétől a hanyag báró Her- I berstein Feliciánt — a városnak haszonbérbe || engedi át évenként fizetendő 2000 tallérért, jj 1688. ápr. 5. Diósi András levelet ir a ij I a tanácsnak a franequerai (Belgium) egye- jj I Sarolta, hogy hetek óta nem jártam odafenn. Gyanítani fogja hűtlenségemet és revolverrel és vitriollal ront majd reám. Kocsiba vágtam magamat, a klubba hajtattam, Ott nem tudtak Saroltáról, sem jj más úri nőről. Ez még nagyobb baj. Vilá- 1 gos, hogy feleségem most mindenütt keres, még Blankánál is. Szélgyorsasággal vágtatott velem visz- jj sza a kocsim lakásomra. Nehány házzal idább megállittattam a lovakat, feltekintettem, lakásunkban nem volt világosság. Nem volt, j minden sötét. De a ház előtt sötét alak jártkelt fel és alá, mint mikor — valaki más j ; emberre vár. Bizonyára Sarolta, aki reám les revolverrel és vitriollal.' A kocsim mindjárt hozzád robogott. Nálad szeretnék pihenni. Te vagy a legjobb és egyetlen barátoiq, Sarolta is becsül téged, ! ments meg engem. Adj nekem magadnál |j szállást 1 Holnap majd eredj Saroltához ! Beszélj vele, csillapítsd le haragját. Vágj ki engem valami hazugsággal ? Ments meg életemet! Vedd el tőle a revolvert és a vitriolt. Igé- j I rém sohasem leszek soha hütelen. temrői, melyben kéri a tanácsot, hogy miután ottani pályájának vége felé jár, a hazajövetelre némi utravaló költséggel láttatnék el. 1687. okt. 3. Teleki Mihálynak Ger- nyeszegen, 1686. szept. 30-án kelt levele érkezik a tanácshoz. Ebben tudatja : hogy kővárvidéki majorságbeli dézsmabuzájának felét „mely rnöst 200 kalongya vagy kereszt“ fog lenni, évenként való segélyül a nagybányai ref. iskolának adományozta a tanácsra bízván, hogy azt szalmájában hozhassa el vagy szemül ott a helyszínen csépeltetvén el. Napjainkban már eléggé érezhető, mennyire megkurtultak a napok. Mikor az esti 8 órát harangozzák, tökéletes sötét est- ve van. Ám de ez már csak 15 napig fog tartani, mert tudjuk, hogy október 1-ével az órákat visszaigazitják egy órával, vagyis október 1-étől a délutánok egy órával hosz- szabbak lesznek, igy aztán tovább lehet sétálni és aki teheti, a 20 koronás piros mellett egy órával tovább ülhet. Aranylakodalom. Szabó Adolf nyug. erdőigazgató, a helybeli ev. egyház felügyelője és neje szül. Stoll Mária szept. 12-én ülték meg házasságuk ötvenéves jubileumát. A köztiszteletnek örvendő házaspárt ez ötletből számosán keresték fel jókívánságaikkal, mikhez lapunk részéről is csatlakozunk. Próbabálok. Rád Rubeu táncmester esti növendékeivel vasárnap, a Lendvay színházban sikerült próbabált tartott. A délutáni kolónia zártkörű próbabálja ugyancsak a Lendvay színházban ma, keden este lesz. Mindkét mulatság jövedelmének egy része a városi kórház javára fordittatik. A rendőrség figyelmébe. Ha bejönnek a falusiak a városba. tejfellel, tojással, élelemmel, azonnal megrohanják az itteni kofák és félrelökve, félreförmedve a fogyasztó közönséget, megveszik mind a 60—80 korona érőt is. Természetes, hogy néhány perc : múlva mát csak -kofától lehet kapni mindent | kétszeres áron. Kérjük a piaci rendőrséget, j ne tűrje, hogy ezek a piaci hiénák igy fel- || verjék a különben is tűrhetetlen drágaságot. A Polgári Olvasókör a legújabb ma- |j gyár irók müveit beszerezte. Könyvosztás jj minden hétfőn és csütörtökön d. u. 5—6-ig. György figyelemmel leste izgatott barátjának minden szavát. Mikor az bevégezte, nevetve és megvetően pilantott a nyomorult alakra, aki a divánon fogvacogva ült. Aztán igy szólt: — Tulajdon képen csak igazságos dolog volna, ha én téged kiszolgáltatnálak, j hogy a megérdemelt büntetéstől meg ne sza- I baduljál. Alávalóság, hogy megcsalsz olyan gyönyörű feleséget, mint amilyen Sarolta, i Nem is akarok ennél a csalásnál segíteni. I Eredj azonnal haza ! és . . . — De ha majd a kapu előtt le önt a j revolverrel és reám lő a vitriollal ? — Hallgass, gyáva! Azt sem tudod, mit beszélsz. Segíteni akarok rajtad. Tehát eredj tüstént haza! De ne menj be a főbejáraton, hanem a Králi-utca felől másszál át a kert kerítésen és akkor lopózzál be a sá- ját hálószobádba, feküdjél le az ágyba és hagyd, hogy Sarolta szép csendesen várakozzék reád az utcán! Reggel majd biztosan felmegyen, mikor te már mélyen fogsz aludj ni; ha ébren talál megeskiiszül, hogy már || régen éjfél előtt hazajöttél. Nem akartad
