Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-09-09 / 36. szám

1919. szeptember 9. Nagybányai Hirlap után 4—5 óráig a Hermes könyvnyomdá­ban vehetők át, még pedig a dohány vásárlási igazolvány felmutatása mellett. Ezúttal kész cigaretta és Cigarillos kapható. Pipadohány, szivar csak korlátolt mennyiségben, mivel íi ezekből kevés a maradvány. Értesítés. A Widder Péter helybeli gyógyszerész által készíteni szokott, jó hír­névnek örvendő Dr. Kádár Antal-féle „B o n- 1 a x hashajtó labdacsok — mivel az ezen gyártásához szükséges anyagokat a napok­ban sikerült beszerezni — most már ismét kaphatók a Widder Péter gyógyszertárában. Születtek: 161. aug. 23. Szabó An­tal földtnivesnek Klára; 162. aug. 29. Tu- lics Tivadar bányásznak László; 163. aug. 27. Máre György napszámosnak László; 164. aug. 29. Búd László román csendőr- őrmesternek Róza; 165. aug. 25. Hitter De­zső kőmivesnek Róza; 166. aug. 27. Brád Mihály irodaszolgának Piroska; 167. aug. 31. Pekk Kálmán cipésznek József; 168. szept. 1. Petruc János bányásznak Sándor; 169. aug. 31. Szentpéteri Sándor fésűsnek Sán­dor; 170. aug. 4. Lupse Demeter napszá­mosnak Anna; 171. aug. 14.J Horvát Tamás kocsisnak Mária; 172. aug. 28. Markovics Miksa kereskedőnek Relia nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: 98. aug. 30. Krupicer János bányász és Nagy Ilona hely­beli ; 99. aug. 30. Szöllősi János kovács- mester és Pap Jozefa; 100. aug. 30. Cri- sán Gábor mészáros és Trosinszky Ilona helybeli; 101. aug. 30. Kocsis József cipő­felsőrész készítő és Török Ilona helybeli; 102. aug. 31. Laurán András pékmester és és Gál Ilona helybeli; 103. aug. 31. Kirszte András bányaaltiszt helybeli és Klein Emma ilobaí; 104. szept. 2. Salamon Jenő cipész­segéd és Mihály Ida helybeli lakosok. Elhaltak: 183. aug. 29. Hubert István mozdonyvezető gyermeke r. k. 2 V2 év, bél­hurut; 184. aug. 30. Uray Mártha Máv. ál­lomás elöljáró gyermeke, r, k. 15 hó, tüdő- gyuladás; 185. aug. 29. Szmetana István bányász r. k. 42 év, szivszélhüdés; 186. aug. 30. Monyirucz Mária cseléd gyermeke, g. k. 2 V2 év, agyhártyagyuladás ; 187. szept. 2. özv. Fedor Istvánná, r. k. 87 év, végel­gyengülés ; 188. szept. 2. Bognovszki Mik­lós erdőmunkás, g. k. 79 év, végelgyenülés. Kezdőknek zongora órákat ad m£r szeptembertől kezdve : Révész Ilyke. Egyről-másról. Furcsa állápotok lehetnek Budapestén. A miniszterek le és fellépése állandóan fo­lyamatban van. Egyik sem bir megállapodni, valamennyinek egy-két napi rendelkezés után távozni kell. Sőt amint az „Uj Világiból olvasom, már az antant csapatok parancsnok­ságában is változás á lőtt elő, amennyiben a szövetséges legfőbb tanács a megszálló csa­patok parancsnokságát, amely eddig a keleti hadseregparancsnok kezében volt, a Budapes­ten tartózkodó négy tábornokra ruházta, Ezekből a gyakori, mondhatni egyik napról a másikra történő változásokból csak a nehéz és súlyos állapotokra lehet követ­keztetni, amelyeknek szálai már annyira ösz- sze vannak bogozódva, hogy nem akad olyan ji ügyes spárgamester, aki a valódi szálat meg- ; találná. Így iépten-nyomon csak a meddő vál­lalkozásokat látjuk. Szerintem már nem kellene annyira a szálakat keresgélni, hanem neki kellene vágni úgy, mint Nagy Sándor a gordiusi csomór nak, hogy legyen már vége ennek az áldás- talan állapotnak, Már beérkeztünk a „ber“- rel Végződő hónapokba is és a békéről, még mit sem tudhatunk, mert a vezetőségre hiva­tottak állandóan csak helyet cserélnek ; a ha­talmat egymás között csak csereberélik, mint a gyermekek a csuprot és a béke érdekében mit sem csinálnak. Pedig nekünk nem kel-' j lene már semmi, mi már mindennel nyakig és csordultig vagyunk, nekünk már csak a béke, a boldogító és nyugodalmas béke kellene. * A napok óta városunkban tartózkodott Gazdag cirkusz elbúcsúzott a múlt héten. ; Most már egyelőre a mozinkra leszünk utal­va, ha egyáltalán valami szórakozás után vágyódunk. Olyan formán hírlik, mintha Se- l bestyén színtársulata érkezne hozzánk, erről azonban pozitív értesüléseink még nin­csenek. Az igazat megvallva nem igen töri ma­gát a közönség a mulatozás és szórakozás után, mivel ma mindenki a búza és liszt ü- gyével van elfoglalva, mert hiszen közeledik Önkívületi állapotban várt, mintha katasztrófa közepén állana. Ajtó nyílt, férfi jelent meg, termetes, komoly úr, fekete kabátban. Egy székre mu­tatott. Ferenc leült, majd pihegő hangon kezdte: — Uram . . . uram . . . nem tudom, ismeri-é nevemet . . . — Szükségtelen, uram, szakította félbe Fiaméi, tudom, a feleségem beszélt önről. Fiaméi jóságos emberhez méltó hangon beszélt, aki tud szigorú lenni. Becsületes ember nyugodt fönségével szólott. Ferenc folytatá : — Nos uram, itt vagyok. Meg kell halnom a fájdalomtól, a lelkiismeret mar- dosásától, a szégyentől. Egyszer szeretném, csak egyszer megölelni ... a gyermeket. Fiaméi fölkelt, megnyomta a villamos gombot. A szobalány megjelent. — Hívja ide Lajost 1 A leány elment. Ketten maradtak újra, szemtől — szemben, némán, nem volt több mondani valójok, vá­rakoztak. A tiz éves fiú hirtelen berontott a sza­lonba. Ahhoz szaladt, akit atyjának hitt. De zavarba jött, megállt, mikor az idegent ész­revette. Fiaméi homlokon csókolta és monda : — Most öleld meg a bácsit, lelkem ! — A fiú illedelmesen odalépett, reáné­zett az ismeretlenre. Ferenc fölkelt. Elejtette kalapját, ő is majdnem utána bukott,, mialatt fiára bámult. Fiaméi udvariasságból elfor­dult, az ablakhoz lépett, kinézett az utcára. A gyermek meglepődve várt. Fölemelte a kalapot és az idegennek adta. Akkor Fe­renc karjaiba ragadta a fiúcskát, őrülten kezd­te ölelgetni. Szemeit, arcát, száját, haját csó­kolta. A fickó megijedve a csókok záporeső­jétől, próbált tőlük szabadulni, elfordította fejét, nekifeszitette kezét a falánk ajkaknak. Ferenc felindultan letette a földre s kiáltá: — Isten veled 1 Isten veled I Elmenekült, mint valami tolvaj. (Vége), r 3. a szigorú tél apó, aki ráncbaszedett homlok­kal és szúrós tekintettel szokta megkérdezni az emberiségtől, hogy ki milyen gazdát szol­gált a nyáron és ha valaki a kamráját ille­tőleg nem hűen sáfárkodott, hizony a tél a- pó szigorú uralkodásának ideje alatt felkopik az álla. Ezért lót-fut a közönség napjainkban kenyér után, mivel ma már nincs közélelme­zési hivatal se, amely beszerezné egyformán a mindenki számára szükséges, elfogadható áru kenyérnek valót. A városi hatóság szerzett ugyan vala­milyen kevés mennyiségű kenyérnek valót, de ebből a Miklós bácsi vasárnapi dobolása szerint csak a legszegényebb emberek része­sülnek. Ez a meghatározás, helyesebben mondva distingválás egy kissé labilis, minek folytán legyen a városi hatóság bizonyos idő múlva arra is elkészülve, hogy a szegények száma szaporodni fog, mert akik ha kenyér­nek valóik — amelyet most esetleg sikerül, vagy már sikerült beszerezni elfogy, bizo­nyára jelentkezni fognak hatósági ellátásra. CSARNOK. Különcködő nők. Az amerikai nők furcsa szokásairól és különcködéseiről sokat írtak és beszéltek. Az amerikai nő még a szerelemben is megőrzi fajtájának előszeretetét az üzlet iránt és sem­mi sem költségesebb, mint Amerikában há­zasságot ígérni. Az amerikai újságok napon­ta hoznak hirt olyan hölgyekről, akik ud­varlóikat be nem tartott házassági Ígéretért perelték. A szép Nelly Burke a következő kis számlát nyújtotta be kártérítési követelé­séhez : Kárpótlás a szívfájdalomért és füstbe­ment reménységekért: százezer korona, kár­pótlás elveszett szociális helyzetért százezer ko­rona és kárpótlás azokért a beruházásokért és előzetes költségekért, amiket a házasság­ra való előkészületében tett: százezer koro­na. Tehát a hoppon maradt hölgyet csupán háromszázezer koronával vigasztalhatta meg a bíróság. Az érzéki népek nagyon leplezik a sze­relmi megnyilvánulásaikat. Amerikában bizo­nyos dolgokat, vagy kényesebb természetű ruhadarabot a világért ki nem mondana egy fiatal hölgy. Más tekintetben azonban a leg- kevésbbé szemérmes európai is megbotrán- koznék, hogy ha a hölgyek egészen feszte­lenül vizsgálgatnák az atléták teljesen ruhát­lan fényképeit és egy sereg fiatal emberrel kiséret nélkül kirándulnak, fürdőznek és szín­házakat látogatnak Morris Lujza, a magasabb négyszázhoz tartozó fiatal hölgy fogadásból ruhástól át­gázolt egy szökőkút vizén. Szoknyáját ter­mészetesen lehetőleg magasra emelte, de ez a nagyszámú nézőközönséget cseppet sem fe­szélyezte. Hatalmas nátháját azzal a boldog öntudattal heverte ki, hogy a fogadást meg­nyerte. Egyik newnyorki milliomos asszony száz ruhával érkezett meg egyik előkelő amerikai tengeri fördőre. Amikor megtudta, hogy vetéiytársnőjé- nek legalább hússzal több ruhája volt, azon­nal visszafordult és két nap múlva még ötven öltözékkel jött a fürdőbe. Egy másik milli­omosnő hasztalanul akart bejutni a leg- I előkelőbb amerikai társaságokba. Nem fo­gadták. Bántódottan fordított hátat hazájának és Európában két esztendőt töltött, Ezen idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom