Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-05 / 31. szám
2. 1919. augusztus 5. ^M<akatos^ihályJ Hétnél hosszabb időn keresztül aggodalommal telve szorongott városunk közönsége, hogy a városnak ügyvezető tiszti orvosa meg tud-e küzdeni a hivatása teljesítése közben szerzett vérfertőzéssel és az ennek nyomán fellépett tüdőgyuladással. Ösz- szes kollegái és Szatmárnémed hírneves operatőrje : Liikő dr. a legnagyobb lelkiismeretességgel és utánjárással láttak hozzá, hogy a derék embert megmentsék : hiába! Vasárnap kora reggel elhunyt; hivatásának esett áldozatul. A megrendítő csapás könyet csal minden érző ember szeméből! A köz kiválóan szorgalmas és dolgos orvost vesztett el benne; a városi közkórház és járványkórház administrátióját évtizedes elhanyagolt állapotából szokatlan energiával és ügyszeretettel hozta rendbe. Bámulatosan ügyes ad- ininistrator és szervező erő volt. Magánpa- cienturája igen kiterjedt. Végtelenül tragikus sorsában az, hogy a mikor a világháború küzdelmeinek átvergődése után a tavaly nyáron, mint Ügyvezető főorvos végre felmentetvén hazakerülhetett, amikor imádott családjának, müvészlelkü feleségének, az egész város által dédelgetett két kis szépséges gyermekének és a város közjavának immár nyu- godtabban és ^anyagiakban is elrendeződve élhetett volna: jött a kegyetlen vihar, mely őt hivatása magaslatáról az örök enyészetbe sodorta. Rettenetes; más szó nem is hagyja el az embernek kegyetlen érzésektől elfogult, szorongatott torkát! A porig sújtott családot pedig vigasztalja a tudat, hogy városunk közönségének apraja, nagyja a legőszintébb részvéttel viseltetik irányában 1 Dr. Lakatos Mihály Antal Rahón, 1883. február 9-én született. A középiskolát Szatmárnémetiben végezte; 1906. október 20-án nyert a budapesti tudományegyetemen orvosi diplomát. Nagybánya város 1909. szept. 18-án választotta meg városi alorvossá. Feleségét 1909. nov. 20-án vezette oltárhoz. Ábrahám Mariska, a kiváló zongoraművésznő férjével a legnagyobb boldogságban és egyetértésben kínálja a munkaalkalmat és a megélhetést, miben a falu nem igen bővelkedik. A kereskedők mihelyt megfelelő tőkére tettek szert, búcsút mondanak a falu csendeségének és mennek a városba. A férfiaknak a városba való törekvését a nők lelkesen buzdítják. Ki látja őket és kiket látnak ők a faluba ? A városi nők öltözködését még látni is gyönyörűség egy női szemnek. Pedig a nézéssel nem sokáig elégednek meg. Egy szerencsés üzlet és ők is büszkén billegnek a bámult és irigylett alakok közt iparkodva tultenni valamennyin. A férfiak pedig megelégedetten bólintanak, mert hiszen egy üzletembernek a felesége a legtetszetősebb mozgó kirakata. Élő reklám ! Hosszú volna felsorolni a városi életnek azon hol valódi, hol tetszetős hivogatását, minek mind egy és ugyanaz az eredménye, a városok lakos ságának hirtelen felduzzadása, mi esetleg komoly bajjá is nőheti ki magát. Ezen bajjal foglalkozni a városi közigazgatásnak nagyon is érdemes. Kétségtelen, hogy közigazgatásunk uj tényezőinek szaktudománya és nemes ambíciója ezt meg is teszi. Nagybányai jHirlap I - — j élt; két kis leánykájukat mindketten imádásig ] szerették és bécézgették. Megható példája az ! apai mélységes szeretetnek, hogy vasárnap ; reggel 5 órakor még arra kérte nagyobbik 1 leánykáját, hogy édes anyja zongora kísérete j mellett Schubert dalt énekeljen. Az izgalom- J tói remegő, künyes szemű anya és pityergő kis leány szivszorongva teljesítették a haldokló apa kívánságát. Főorvossá a város tavaly télen választotta meg. A megboldogult temetése tegnap délután 6 1/i órakor ment végbe a város osztatlan részvéte mellett. A család gyászjelentése igy hangzik: „Dr. Lakatos Mihályné Ábrahám Mária neje, Magda és Hilde gyermekei, özv. Ábra- liátn Endréné Marosfy Janka anyósa, Dr. Lakatos Géza, Erzsébet, Dr. Jugovits Istvánná : Lakatos Etelka és Irén testvérei, Dr. Lakatos j Gézáné Hedry Marianna, Ábrahám Janka, ií Endre, Dr. Jugovits István sógor és sógor- 3 női, valamint a kiterjedt rokonság nevében !! is kimondhatatlan fájdalommal jelentjük, hogy , a drága jó * férj. gyermekeit rajongásig szerető édesapa, felejthetetlen testvér és sógor; Dr. Lakatos Mihály Nagybánya város ügyvezető tiszti orvosa folyó hó 3-án reggel 8 Va órakor, áldásos életének delén 37-ik, boldog házassága 10-ik és orvosi működésének 14-ik évében, ügybuzgó hivatásának teljesítése közben szerzett súlyos vérmérgezésben, váratlanul elhunyt. Szeretett halottunkat folyó hó 4-én délután* ö'/r órakor fogjuk a róm. kath. vallás szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Jó lelkének lidveért az engesztelő szentmisét folyó hó 5-én reggel 9 órakor fogjuk az Egek Urának bemutaftat- ni. Nagybánya, 1919. augusztus hó 3. Legyen áldott emléked!“ Emlékezzünk régiekről. — A mészáros céh szabályai. — Negyedik árticulus : Valaki Czéhet akar váltani, elsőbbenis az Tanuló Nemzetség Le- ; velet tartozzék á Czéhnek bémutatni, és á előtt maga személye felől való Szabadságát megh világosítani ha nem Jobbágy e? ha pedigh Jobbágy Földes Urával igazítsa dolgát, és Szabadsága felől hozzom Festimoni- álist, azután á Remeket vágja meg, is akkor tartozzék az Remek vágó Személy á Czéhnek harmincz forintokat letenni, azon kívül tiz forintára Mester Ebédel, á vagy á helett, jj tiz forintokat adni, és minden ujannon beálló j! Személy tartozzék Esztendeig való szolgáló l mesterséggel, ha pedigh utánna való nem 1 lenne mind addigh mig más következik és : bé ál á Czéhben, hogy ha az uj bé állott i; Személy Mester Ember' Fia volna á vagy || Mészáros Mester Ember özvedgyét, á vagy Léánnyát venné el, az ollyan föilyeb irtt Mes- ; tér Ebéddel, és fél Taxával, azaz tizenött fo- ij rinttal tartozni fogh, hasonló képpen ezen 3 Nagy Bányai királyi városban lévő, ügy más || Czéhes helyből bé jött Mészáros Mester Emil bér is tartozik á szolgáló Mesterséggel és á |J Czéhnek föllebb irtt mód Szerint bé állásárul való Igassággal, kivévén egyedül tsak‘ azokat, ákik mostani Priviligiumnak az az ezén Czéhbeli Ártikuiusokk alkalmatosságával j szükséges költségeket tettek, és illy modou jj mostanában ezen Czéhben be állottak ellen- !| ben; az ujjannon bé állott Személyek ked- 3 vekért á Czéh Árticulusil elolvassák azon kill vili is Czéli Mesterek válosztáskor minden jj Esztendőben. Öttödik: Az Mészáros Mester Emberek az Várost elegendő Hús vágással fogyatkozás nélkül tartani és az Vármegye Limita- tiója szerint köteleztetnek Húst árulni, és valamint várossi Lakosokk, úgy másokk is Sze- |j mély válogatás nélkül adni, azonban pedigh jj egy Marhát se merészeliyen addig egy Mé- ;i száros is levágni mig azon Marha á Magistrats által Esztendőnként arra rendeltetett Tanátsbéli Hús Néző által lábán meg nem nézelhetik, másképpen az Városnak erős bün- j tetése légyen -rajtok, hogy ha valaki az Néző Mesternek, vagy annak Absentiájában á Czéh Mester Ilire nélkül valami ísalárdsággal Húst fölbontani és árulni merészelne, á Városnak régi Végezése szerént az Hús tőle elvetessék, jj és az Ispitálybéii Szegényekk osztassák; Az |j Bárány Húsnak színe alatt á Barom Vágásai tu! meg ne szünnyenek, hanem mindenkor jj két Széken tehén Húst árullyanak. nem úgy ij mind eddig á Táblára kiíerétvén, hanem más j; felsőbb királi Városokk szép rend tartása jj szerént, horgokba felaggatván darabonként és j Személy válogatás nélkül mindenekk Húst ji'adni tartozzanak, az levágott Marhának pe- jj digh az bőrit Húsával együtt mindenkor bé- 3 hozzák és ki teritsik, rajta hagyván-á Száz- í! váit. Hatodik. Minden Mészáros Mester az vágásra úgy visellyen gondot, hogy senki á maga rendit el ne mulassa, hanem szorgalmatos gondja légyen á rendre, ha pedig Barma nem lenne, és vidékre Balomért, vagy j egyéb szükséges dolgáért ki menne, tartozik j! utánna való Társának hirivé adni, és meg mondani, hogy nem vághat, ha pedig meg nem mondaná és á Székben Hús nem lenne miatta, az olyan á magistraíus áita! bün- ; tettessék három forintra; Valaki pedigh a Rend ellen vágna az még á Czéh számára egy forintot le nem tészen, áddigh a Husot ne árulhassa, á Városnak régi végezése sze- ! rént, ha pedigh oly nyakassal? találtatnak, jj kik az egy forint büntetéssel nem gondolnak jj és más ellen Rendin kívül vágván, az Qzéh- j; nek az egy forintot be nem adnák, és 1 mi- 3 ath á Városnak fogyatkozása, és. á Czéhek j: gyaiázattya következnék, az oilanokat á Czéh jj Mesterek á Tanátsnak bé mondván érdemek jj szerént büntesse á Tanáts, hogy á Czéh re ií miáítok nehésség ne légyen. Hetedik : Valaki á * Mészáros Mester Emberek közül Gyertya Szentelő Boldog Asszony napjátul fogva, keresztelő Szent János Napigh erőtllen és fogyatkozott Állapot I tya miát, az eő rendelt idején nem vághat- j na az ollyan az régi rendtartás szerént Szent István király nap után még annyi rendit mu- iassa-el á Vágásban, á mennyit Szent János Nap előtt el-mulatott, áki pedig az megirott Naptul fogva keresztelő Szent János riapiglt egy Barmot sem vágna, avagy nem vághatna, I az ollyan ismit Esztendő Boldogh Asszony Napig ne vághasson; Ha pedigh közüllök vagy Vénsége miátt, vagy betegsége miált az j Mészárosságról le mondana, úgy hogy Ide- j igh vágni nem akarna, mindaz által á Czéhben megmaradni, és á Céhnek Igasságával élni akarna, Szabad, és Mesicrségit mikor akarja elő veheti, és rendi szerént követheti. Nyolcadik; Ha valamely Mester Ember I közüllök Czéhetlen helyre, á városbu! vágni jj ki menne, és három Holnapnál továb maradna jj s azután visszajővén is : mit á Céhbe akarna jj állani, az olyan Articulusnak bé állásáru! írott kivánságií tartozzék le tenni, ha szintén Mes- i! tér Ember Fia lőtt volna is, mert az ki menésivei elvesztette előbbi szabadságát.
