Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-03-11 / 10. szám
10. szám. XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. március 11. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Az Idő v hatalmas kereke rendületlenül forog, egyetlen percet sem szünetel. Valamikor igy forgott az emberiség lüktető erejének is hatalmas korongja. Ám de az utóbbi a világot öt év óta rengető erupcio folytán meghibázott, azóta forog is, nem is. Mindenki csak vár és vár, tervez és számitgat de nem cselekszik mert a perspektívák vajmi keveset biztatnak. Íme, itt van már március hava is és nagyon kellene, hogy kezdődjék a lüktető élet. . Szünetel a posta, vasút, melyeknek révén feldolgozandó a- nyaghoz juthatnának. Ezt a szomorú állapotot sulyosbbitja a munkaadók habozása is mert nem tudni, hogy a szerfelett titkos jövő mit rejteget számunkra és hogy mikor, merre fordul szilaj sorsunk szekerének lassan nyikorgó kereke. Általában tehát csak tengődünk, len- gődünk és csak reménykedünk mivel a mithológia szerinti Pandóra szelencéjében csupán a reménység tudott megmaradni számunkra. Egy szóval most nagyon beigazalódik az a jó angol közmondás, hogy : az idő pénz és a munka áldás. Silúdi szemcsés gumiapabicnm kapható a „Hermes“ ppiriieresftedésébEn Nagybányán, (a cinteremben.) Városunk gazdálkodásához. ' Lapunk múlt számában olvastam azt a figyelemre méltó cikket, mely a városi lakosság részére intenzív munkaalkalmak biztosításával és ezzel kapcsolatosan a város némely vagyonának bérletileg való kezelésével foglalkozott. Az eszme szép és nemes, főleg pedig életetadó. Ha a felvetett eszmét a hivatalos város tényleg magáévá tenné, szives figyelmébe ajánlom a hivatalos városnak, hogy az eszme megvalósítása esetében a város érdekének megóvása és a várost fenntartó polgárok teherviselő képességének figyelembevétele a jövőben most már valóban megtörténjék, mert sajnos a múltban ezt az intenciót mindenben figyelmen kivíil hagyottnak találom. Ne történhessék tehát az meg, hogy bizonyos transaktioból csak egyesek vagy csak bizonyos klikk húzzák a hasznot, hanem, hogy annak hasznát vagy jövedelmét a várost fenntartó polgárság is I érezhesse. Mert hiszen ha a jövőben is a múltakhoz hasonló gazdálkodás megy, akkor már a ma is rettenetes pótadó csak emelkedni fog a fenntartó polgárság terhére, ellenben egyesek hatalmasan és dussan megtollasodnak. Nem nagy előnynek mutatkozik például, ha illő tempore Idköttetett volna az erdő eladásánál, hogy a kitermelés ideje alatt a városi polgárok kerü- árban juthassanak tűzifához de azért még is lett volna valami mert visszatérülne a leendő 207 %-os pótadóból nehány korona, amelyet a kitermelő sehogy sem érezne meg úgy, mint a városi polgár a 207 °/o-os pótadót. Ilyen és ehhez hasonló körülmények tehát minden transactionál a jövőben lelkiismeretes mérlegelés tárgyává teendők. A magam részéről különben az erdőkkel való elbánást egészen más utón és módon forszíroznám vagyis olyan módon, amely által a város is jól jövedelmező forráshoz jutna, másodsorban számos munkás kéz nyerne állandó foglalkozást. Az erdei termékeken kívül mindenféle mellék és segítő eszközökkel rendelkezünk. Vannak megfelelően képzett iparosaink, vasúti állomásunk, villanyerőnk, melyeknek alkalmazása és közreműködése révén igen könnyen felállítható és állandóan üzemben tartható lenne egy fafeldolgozó gyár. Ebben a gyárban előállítani lehetne bútordarabokat, székeket, iskolai és kerti padokat, székeket, kisebb házakra való ablakokat, zsindelyt; a hulladékokból szerszám nyeleket, játékokat stb. stb. * Szerintem ezt a problémát könnyen lehetne megoldani, mert a feldolgozandó anyag nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre, sőt rendelkezünk villamos erővel is, tehát csak a megfelelő helyiségekről, gépekről és a munkaerőkről kellene gondoskodni. Ennek a fafeldolgozó gyárnak mindenféleképpen jövője lenne, mert ami a legfőbb a feldolgozandó nyers anyag biztosítva van. Számtalan hasonló gyár van ilyen, melyek kitünően prosperálnak, dacára annak, hogy a feldolgozás alá kerülő famennyiséget innen-onnan a termelőktől szerzik be óriási közvetítési és szállítási költségek viselése mellett. Városunk tehát, mivel mindezek elesnek, igen kellemes helyzetben van és hatalmas jövedelmező forráshoz jutna, amelylyel egyszersmind tekintélyes számú alkalmazottat és munkást tudna állandóan foglalkoztatni. Sz—e. H I R E K. Felhőfoszlány. Irta: Oaál József. Sóvárgom a tavaszt, Enyhe szellők ringó, édes-lágy zenéjét, hivó kacagását napsütéses tájnak, ha csobogó patak futkosó habjai muzsikálva várnak. Plim piám. Ritkahaju fáknak lombosodó ága, tarkuló bérce az égigérő hegynek engemet keresnek. A világos égben úszó fecskesereg is hozzám csicsereg. Plim, piám, Belum est aeternum. Irta: Gaál József. Harang ne zúgj 1 Folyó megállj: Véres vassal a kezemben végigszántom a világot 1 Most tiprom a boldogságot! Siró anyák reményeit összetöröm, szétégetem 1 Huscafatos csontvázaknak s feldúlt szivek zokogását hallom mindenütt megettem. Útra keltem. Lángpallossal, vérszomjasán s a haláldalt eldalolva, nincs hatalom, amely engem 0 STERNBERG HANGSZERGYÁR 0 Rákóczi-ut 60. szám „Zenepalotájának“ Harmonium-termeiben pedálos és Z meaudiés pemekdanaboktúl tadse a miniatűr Itarmaniumokiy minden fajta amerikai és európai modell raktáron. Pontos szállítás vidékre. Pontos szállítás vidékre. PlSfizetésI árak: Egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2.50 korona; egy szám ára 30 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. &JTÄI ÜSGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. mmamsöi iesxenü&biü Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközleraények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes* könyvnyomda Nagybányán Dégerfeld-házban, a cinterem felől, hol az előfizetéseket éa hirdetéseket fel veszik, Nagybányai Hirlap TÁRSADALMI, SZÉFIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.
