Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-12-30 / 52. szám

2. Nagybányai Hirlap 1920. január 20. nagy valóságot, hogy ma minden adónem (a föladó és tőkekamatadó kivételével) végső eredményében a fogyasztót terheli A fogyasztó viseli a hús árában azt a rizikót is, a mely a gazdát állatainak elhullása, a mészá­rost a hús elkobzása révén fenyegeti. Egy erős közvélemény igazsága nem fogja eltéveszteni az utat arra, hogy újabb és újabb fogyasztási adók be­hozatala helyett a szegény osztályok mindennapi élelmét sújtó fogyasz­tási adók leszállítása mellett az állam­fenntartásnak terhei azokra hárulja­nak, kiknek erős vállai azt jobban birják. STRÓFÁK A HÉTRŐL. Elmennek a színészek. Holnapután mindenestül Elmennek Kovácsék, Megszűnnek az operettek S nem lesziöbb vígjáték. Bepakkolják kofferekbe A sok cifraságot, És bejárják jókedvűen Széles e világot. t Ma Nagybánya, holnap Zilah, Pár hét múlva Déva, Bizony ez a népvándorlás Egy cseppet se tréfa. És mindenütt gondtalanul Táncolnak a deszkán, Nem törődve, hogy majd holnap Ennivaló lesz tán. Ha foga fáj, vagy bánattól A homloka ráncol, A szinpodon akkor is csak Dalolgat és táncol. Ám a színész mire vágyik ? Jutalma biz‘ nem sok: Öröme csak abból áll, ha Kaphat egy kis tapsot. Bertino. HÍREK. Ferenczy Valér rézkarckiállitását, mely január 1 .-tői 14-ikéig volt nyitva a művész műtermében, eleintén a kedvezőtlen időjárás miatt kevesen látogatták, utóbb azon­ban, mikor a kerti utak járhatók lettek, tö­megesebben látogatták, bár még mindig nem annyian, ahogyan azt az igen érdekes és kulturális szempontból nagyjelentőségű kiál­lítás megérdemelte volna. Az összes látoga­tók száma — bizony nem sok — csak 134 volt. Belépő dijakból 268 K., felülfizetések- ből pedig 70 K., összesen 338 K. folyt be, melyből levonva a pénztárosnak 60 K. diját, a veresvizi bányászárva alapnak 278 K. jutott. Csipkeverő tanfolyam. Jamnik Ist­vánná erdőmérnökné a csetneki csipke ké­szítésének betanítása céljából a kaszinó ol­vasó termében hetenkint 2 napon át tanfo­lyamot tartott és annak befejezéséül f. hó 31 és febr. 1—3 napjain a kaszinó olvasó he­lyiségében kiállítást rendez. Erről a kiállítás­ról lapunk más helyén emlékezünk meg. Mint értesülünk, Jamnik Istvánná folyó hó 20. nap­jától újabb tanfolyamot nyit, de azt nem a kaszinóban,-hanem a rák-utcai lakásán tartja meg ötös turnusokban. Eddig már 12 tanuló jelentkezett. Minthogy az oktatás turnusok szerint történik, azért jelentkezéseket később is elfogad. Az érdekes tanfolyamot és a ta­nulságos kiállítást melegen ajánljuk az ér­deklődők figyelmébe. Brunner Janka meghalt. A Postarét utcában visszvonultan élt Brunner Janka a a nővérével együtt. Brunner Janka, ki éle­tének nagy részét a szegényeknek, különö­sen a betegeknek istápolására szánta, ho­meopata orvos szerekkel odaadóan gyógy­kezelte a hozzáforduló szegény sorsú bete­geket. A gyógynövényeket nagyobbrészt a kertjében termelte, vagy a mezőkről szedte. Vasárnap, január 18.-án délben hosszabb gyengélkedés után 76 éves korában elhalt. Kedden, január 20.-án délután 4 órakor te­metik. A rendkívül vallásos és jótékony urinő emlékét különösen a szegények fogják so­káig áldani, akikkel sok jót tett. Halálát széleskörű rokonság gyászolja. Eőri Pordán Lajos jutalomjátéka. Holnap, kedden, január 19.-én, a színészek utolsó előadásán lesz Eőri Pordán Lajos ju­talomjátéka. Eőri Pordán Lajos igazi művé­szettel játsza meg minden szerepét. A komi­kus szerepeiben felülmúlhatatlan, de e mel­lett a drámai szerepeket is igazi művészet­tel, átérzéssel és természeteséggel alakítja. Ha minden színész ilyen felfogással játsza­na, akkor a színpadon a valóságos élet hű képében gyönyörködhetnék. Holnap a Sárga csikóban, Csepteghy örökbecsű népszínmű­vében lép fel és abban Csorba Márton csi­kósgazda alakját személyesíti. A pénztárnál mutatkozó érdeklődésből következtethetően holnap telt ház előtt fognak játszani színé­szeink. Tolvajok a színházi ruhatárban. Szerdáról csütörtökre virradó éjjelen lelketlen emberek behatoltak a színházi ruhatárba és onnan több színésznő holmiját ellopták. Az egész lakosság részvéttel vette tudomásul a mindennapi kenyérért fáradságos munkával küzdő színésznők megkárosítását. A legna­gyobb kárt Sipos Nelly szenvedte, kinek egy záratlan ruhakosarát vitték el, melyben egy pár női fekete csizma, egy pár félcipő, fehér sál, kézitükör, fekete selyem szoknya és több apróság volt. Ezenkívül Sipos Nelly holmijá­ból elvittek még egy fehér blúzt, színházi ékszereket és egy fehér hímzett alsószoknyát. Fokozza a Sipos Nelly kárát az a körülmény, hogy a fekete.női csizmát és a fekete selyem szoknyát nagybányai családoktól kölcsön kapta és a lopás után a tulajdonosok tőle a csizmáért 1200 K-t, a szoknyáért pedig 1000 K-t követeltek, Sipos Nelly pedig közjegyzői okiratban kötelezle magát arra, hogy ezeket az összegeket a heti keresményeiből megfi­zeti. E héten már le is vonták az első rész­letet, úgy, hogy a heti fizetéséből semmit sem kapott. Jellemző, hogy Sipos Nelly a színész­nő-társaitól kapott holmijából is elloptak, de társai ezért nem követelnek tőle kártérítést. Sipos Nellyn kívül a többi színésznőtől is loptak a tolvajok. Lázár Gab\ holmijából el­loptak egy fehér s.ílt, egy női trikót, barna- szinü festék-kazettat, szalagokat, gyöngyöket, fejdiszeket, púdert, festéket és más apróságot. Perczel Jolántól egy nagy metszett tükröt, Sz. Katona Emmyxöl pedig nehány jelenték­telenebb ruhadarabot vittek el. A lopást meg­előző este valaki a pótszékeknél felejtette az ernyőjét. Ezt őrizés végett a színházi ruha­tárba vitték, de a tolvajok azt is ellopták. A bűnügyi nyomozást erélyéről ismert Petrusán György rendőrőrmester vezeti és bízunk benne, hogy a tetteseket kézrekeriti. A menhelyes gyermekek javáfa tar­tandó hangverseny rendezősége reméli, hogy a színészek távozása után a hangversenyt mielőbb megtarthatja. A pontos terminus még nem tudható. A kaszinó könyvtárnoka, Lipfay Sándor, ki a könyvtárt éveken át nagy buz­galommal és mintaszerű pontossággal kezelte, néhány héttel ezelőtt lemondott állásáról és helyette Solyom Ferenc vállalta el ideigle­nesen a könyvtárnoki teendők elvégzését. Időközben Solyom Ferencz egyéb elfoglalt­sága miatt szintén lemondott a könyvtárnok- ságról és most a kaszinó könyvtára nem áll a tagok rendelkezésére. Többek felkérése alapján felhívjuk a kaszinói választmány fi­gyelmét arra, hogy a kaszinó könyvtárának a tagok rendelkezésére bocsátása a mostani hosszú estéken kívánatos volna, azért sürgő­sen szükséges volna eoben az ügyben in­tézkedni. A vonatok közlekedése tekintetében lapunk zártáig nem áilott be változás. E sze­rint Szatmárról Nagybányára érkezik a vonat minden páratlan napon este 6 óra 21 perckor, Szatmárra indul Nagybányáról minden páros napon reggel 4 óra 25 perckor, Kolozsvárra indul Nagybányáról naponkint reggel 8 óra 5 perckor és Kolozsvárról Nagybányára ér­kezik délután 4 óra 32 perckor. Csipke-kiállítás. Gömörvármegyében, Rozsnyó közelében van egy tiszta kis falu, a gyönyörű fekvésű Csetnek. Ebben a falu­ban ezelőtt vagy 15 évvel két úri leány, Szontagh Erzsébet és Szontagh Aranka, a csipkekészitésnek egy uj módját találták ki és azt több helyén, többek között Kolozsváron is, tanfolyamokon tanifgatták. Azóta a csetneki csipke a külföldön is híressé lett. Jellemző, hogy a csipkeipar leginkább a bányavárosokban, az Eperjes mellett fekvő Soóváron, Körmöcbányán, Csehieken fejlődött ki. Ezekből azt a tanulságot von­hatjuk- le, hogy Nagybányán, ebben az élénk bányavárosban is erős talaja lenne a csipke­verésnek. Hogy ez a háziipar milyen nagy áldást jelent a lakosságra, kiiünik abból, hogy a felvidék említett községeiben a lakosság jelentékeny része a csipkeverésből kapja jő-, védelmét. Ezt a foglalkozást űzhetik nemcsak az egyszerűbb polgárok, hanem a legelőke­lőbb úri nők is. Csupán a tájékozatlanság lehetett az oka annak, hogy a múlt év vé­gén Jamnik Istvánná erdőmérnökné által tar­tott tanfolyamon csupán 16 tanítvány jelent­kezett, s ezek közül is négy időközben visz- szalépett. Hogy a megmaradt 12 tanítvány milyen szép eredményt tudott felmutatni, ezt Jamnikné a kaszinó olvasó termében január 31-től február 3-ig d. e. 10-tól 1-ig és délután 4-tól 6-ig tartandó kiállításon mu­tatja be. Belépő dij 2 K, mely részben a nő­egylet javára lesz fordítva. Ezen a kiállításon bárki meggyőződhetik a csetneki csipke mű­vészi szépségéről. A csetneki csipke — hoz­záértők állítása szerint — az egyedüli ma­gyar csipke, a mely igazán értékes és akár­hányszor mosható. Tartóssága elsőrendű. Karlsbadban és Bécsben is nagy áron kere­sik az előkelő körök. Készítése könnyű, mert egyszerű horgoláson alapszik. Egy spulni cérnából, mely most 12 K-ba kerül, egy hét alatt egyéb foglalkozás mellett könnyen 200 K korona értékű csipkét lehet készíteni. Nagy jelentősége van ennek különösen most, mi­kor a nők is jövedelmező foglalkozást ipar­kodnak szerezni. Melegen ajánljuk azért min­denkinek, hogy a kiállítást megtekintse, egy­úttal felhívjuk az érdekeltek figyelmét a Jam­nik Istvánná által e hó 20-ától tartandó tan­folyamára is, melyről lapunk más helyén em­lékezünk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom