Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-30 / 52. szám
2. Nagybányai Hírlap 1919. december 30. nejénél (Sz. Katona Emmy) és Csató elfogja a tettenért Puzsért, de nem meri bekísérni, mert fél, hogy Puzsér nyilvánosságra viszi Sárkányné és Csató éjszakai találkáját. Ezért megtraktálják a kedélyesen konfidens Puzsért, ki a Sárkány ruhájába ö'tözik és elmegy a tiz éves találkozóra, hol a jubilálók- tól és tanároktól ellopja a zsebórákat. Ezalatt Sárkány visszatér az otthon felejtett igazolványért, de a rendörök tolvajnak hiszik és elfogják. Mulatságos félreértések után ismét rendbejön minden. Szakács Árpád és Baróti Jenő pompásan alakították Puzsér és Sárkány kedélyes és komikus szerepét. Kéri Jenő mai alakítása a jobbak közé tartozott. Sárkányné szerepét Sz. Katona Emmy játszotta közvetlenséggel, kedvesen. Sárkány leánya, az iskolában rosszul tanuló Lenke és a neki udvarló Bertalan ügyvédjelölt szerepében Sipos Nelly és Szécsi Nándor élénken és kedvesen játszottak. K. Szűcs Irén az eleven tolvajra kivánosi Marosiné öreg asszony szerepében sokszor megnevettelte a közönséget. A pacsirta. Ez a címe a Lehár Ferenc gyönyörű zenéjü operettjének, melyet a színtársulat december 25.-én, csütörtökön mutatott be zsúfolt ház előtt. A librettóját Martos Ferenc irta. Juliska, a falusi kis leány (Sz. Katona Emmy) személyesíti a pacsirtát, meit csak a falun szeret élni s ha Zápolya Sándor festőművész (Bodor Jenő) rábeszélésére be is megy a városba az apjával, Török Pál parasztgazdával (Baróti Jenő) és az öreg cseléddel, Borosával (K. Szűcs Irén), nem tudja magát beleélni a városi életbe. Juliskának a faluban régi vőlegénye volt Bodroghy Pista (Hevesi Miklós), ki az aratás idejére távolra ment munkára; ezalatt Juliska az apja beleegyezésével modelt ült Zápolya Sándornak és mivel a kép őszre nem volt kész, Sándor kérésére Juliska az apjával, cselédjével és a kalitkában lévő madárkával Pestre megy. Előzőleg Pista a vőlegény ittas állapotban összekap Sándorral, a- kit csábítónak néz, de Sándor a birkózásban megveri Pistát. Pesten Juliska az irás-olvasás és öltözködés művészetében gyakorolja magát, de kevés sikerrel, mert ő csak a falura vágyik, mint paraszt lány. Sándort a régi menyasszonya, Gömöry Vilma énekesnő (Sipos Nelly) igyekszik magának meghódítani és egy csókolózási jelenetnél a belépő Juliska féltékengségében haraggal tör ki. Egyik mozdulata megtetszik, a festőnek, azt megörökíti és ezzel a képpel megnyeri a nagy dijat. Juliska az apjával, cselédjével és a kalitkába zárt madarával, na meg Pistáyal, a régi vőlegénnyel, ki Juliska után Pestre jött, visszamegy a faluba, Sándor pedig visszatér régi menyasszonyához, Vi’mához. Sz. Katona Emmy kedvesen, érkezett ép az imént, aki a leendő császár mögé telepedett le és érdekes történetekkel mulattatta az ifjút. Heródes a prokonzuliai társalkodóit, de arra is ügyeit, amit a szomszéd asztaloknál beszéltek. Okán Jaokananról folyt a szó, aki vízzel keresztelt és az ő fajtájú emberekről. Gittoi Simon tűzzel mossa le a bűnöket. Egy bizonyos Jézus . . . — A legrosszabb valamennyi közt — kiáltotta Eleázár, a farizeus — milyen szemfényvesztő ! Heródes mögött sápadt férfi emelkedett föl, odaszólt a farizeukokuak: — Hazugság 1 Jézus csodákat müveit! Heródes szerette volna látni azokat és mondá : — Neked el kellett volna hoznod őt! Adj felőle nekünk fölvilágositást! Azután Jákob — így hívták — elbeszélte, hogy a leánya beteg volt. Ő elment Kaíar- naumba. Ott könyörgött á mesternek, gyógyítsa meg leányát. A mester válaszolá : Térj vissza házadba, meg van gyógyulva. Otthon a leányát a küszöbön találta. Akkor keit föl ágyából, mikor a palotájának napórája három órát mutatott, ugyanazt az időt, melyben Jézussal beszélt. ügyesen, élénken és rokonszenvesen játszotta Juliska szerepét. Bodor Jenő énekszámai nagyon jók voltak, de a játékában nem volt I elég tűz, hiányzott abból a melegség, az j élénkség. Baróti Jenő és K. Szűcs Irén jóizü ! komikuma ma is sokszor megnevettette a I közönséget. Baróti aktuális kupiéi nagy ha- 1 tást keltettek. Hevesi Miklós a paraszt vő- I legény szerepét kellő élénkséggel játszotta. Sipos Nelly a Vilma szerepét diskréten és érzéssel alakította. A táncszámok is igen ügyesek voltak. Lotte, Heyermans hollandi iró 4 fel- vonásos színmüve december 27.-én szombaton került bemutatóra elég nagy közönség ; előtt a szinlaptól némileg eltérő szereposz- j fásban, mert a távollevő Perczel Nelly he- I lyett Perczel Jolán adía Gaaile szerepét, mig I a czimszerepet Perczel Jolán helyett a hosz- Jl szabó idő óla távollevő Lázár Hilda adta. A I darab meséje egy beteg orvosnövendéknek, Dobbe Peternek a szegény családból származó Lőttével való szerelmét, boldog együttélésüket, a házasságot ellenző apával, Sámuel Dobbeval, a szegénységgel és betegséggel vaió küzdelmét adja elő. Peternek súlyos tüdőbaja van, amit nem tud leküzdeni. Ravatalához eljönnek a szülői, a nővére is. A ! kegyetlen apa a fiú életében megvonta az j| anyagi segítséget és ez nyomorba kergette j| a íiut és a vele egy háztartásban élő Lőttét. Az apa szivét fia halála sem puhítja meg, || baijem a ravatalnál a fájdalomtól megőrült 1 Lőttét elűzi fia házától. Péténél szomszédos ! szobában élt jó érzésű barátja, Bart van Oort j és mindkettőjüknek háziasszonya volt az öreg j Angyalné, a házbérre-és kosztpénzre rászoruló, de azért alapjában jószivü öreg asszony. Peter anyja és nővére, Gaaike, ki férjétől korábban elválj, eredménytelenül pártfogolja a szerencsétlen Pétért a kemény szivü apa előtt. Lőtte elűzése után az apa is megtör- j ten rrfegy a fia ravatalához. A színmű tele ! van szentimentális szerepekkel, de azért sok ! értékes és érdekes jel lem festés található ;! 1 benne. A cimszerepet Lázár Hilda alakítóJta I || mély átérzéssQl, különösén a megőríHési je- | jj lenele magas művészi színvonalon állott, néha* j | azonban kissé túlzott erővel játszotta a szen- |i vedélyes kitöréseket. A jókedvű és nemes J! érzésű Bart van Oort szerepé] Szakács Ár- !i pád játszotta a nála megszokott finom dis- j j| krédóval és természelességgel. Baróti Jenő Ij a mai alakításában (Dobbe apa) ismét bei- | |l gazolta, hogy nemcsak kiváló komikus, ha- j jj nem a drámai szerepeket is tökéletesen jáí- |j s£a meg. Perczel Jolán a Gaaike szerepében li közvetlen természelességgel és kedvesen ját- I I szott. Peter orvosnövendék nehéz szerepét j Pilinszky Attila rokonszenvesen, sok reáii- j tással és közvetlenséggel alakította. Ricaudet | és neje szerepében Eőri Pordán Lajos és Lá- ji zár Gabi, József az ifjú pap szerepében Hevesi Mikiós és Angyalné szerepében K. Szűcs Irén _ remekeltek. A jövő hét műsora. Ma, hétfőn a Pa- j csirtút ismétlik meg bérletben. Kedden bérletben Dumas világhírű színmüve: „A kanté- liás hölgy“ kerül szinre. A czimszerepet a | társulat kiváló hősnője, Lázár Hbda játsza, kinek ez alakítása egyike a legjobb szerepléseinek. Armandot Pilinszky Attila fogja személyesíteni. Szerdán, Szilveszterestéjén bérletben Martos és Huszka társszerzőknek legújabb sláger operettje, a Lili bárónő kerül színre fényes szereposztásban. Ez a darab a budapesti városi színházban több mint 200 elő-- j adást ért meg s óriási siker mellett ma is J műsoron van. Csütörtökön, újév napjának | délutánján mérsékelt helyárakkal „Nagy Ca- ! bárét“ a társulat összes elsőrendű tagjainak ; fölléptével. Este pedig a nagy sikert aratott j íánezos operette „Lili bárónő“ bérleiszünet- I ben. Pénteken „Lotte“ bérletben. Szombaton i a menhelyi gyermekek javára rendezett es- | tély miatt nem lesz előadás. Vasárnap délután a Vasgyáros, Ohnet kitűnő, színműve, este pedig a Csók pirulák, kitűnő francia vígjáték kerül szinre. * A meghosszabitott zárórára való tekintettel az esti előadások fél nyolckor, a délutáni előadások pedig 7s4 kor kezdődnek. HÍREK. STRÓFÁK A HÉTRŐL. Karácsony után. Repül a hógolyó kint a piactéren, Melyet a hó befed hidegen, fehéren. Urak és gyerekek részt vesznek a harcon, Meglátszik az ütés ruhákon és arcon. Csillingel a szánkó, repül a sík havon, Öregek és ifjak élvezik ezt nagyon. Kipirul az arcuk,' vidám kacaj csendül, Vágtatnak a lovak, erejük nem gyengül. Egyik-másik szánon szökik egy ifjú pár, Szemük olyan, mint n ragyogó napsugár, Dalolnak az utón, boldogok ők véglcép: „A szökés párosán oh, mi édes és szép!“.,. Elrobogott a szán, néma csend van újra ... De a néma csendet vlsitás zavarja, Itt is és amott is nagy visítás haílszik, Még az is felébred, aki mélyen alszik. Halálhörgés követ vérfagyasztó sikolyt, Aztán nogy tűz látszik, melyet senkisem olt. Kavarog a nagy füst. Mi az oka ennek ? Oka az, hogy több helyt disznókat perzselnek. Bertino. A farizeusok azt hozták föl ellenvetésül, hogy bizonyára csalás lappang a dologban, hatásos füvekkel elkövetve. Lehetet- : len gyógyítani anélkül, hogy látnák, vagy ; érintenék a beteget, annál kevésbbé, mert Ij Jézus nem folyamodik a démonok segítségéért. | 1 Heródes barátai, a galiiéi főnökök csóI válva fejőket, azt válaszolták : — Pedig nyilván hozzájuk fordul. Jakab a papok asztala előtt állt büsz- I kén és elhallgatott. Azok fölszólították, hogy I beszéljen: — Igazold a hatalmát 1 Jákob eiőre hajóit, aztán halk hangon, vontatottan, mintha magától ijedt volna meg, igy szólt: — Hát ti nem tudjátok, hogy ő a Messiás ? A papok összenéztek. Vitellius megkérdezte a szó jelentését. A tolmács megmagya- rásta, hogy igy nevezik a fölszabaditőt, aki elhozza nekik minden javak élvezetét és az uralmat az összes népek fölött. Eleázár velte át a szót: — Először is a Messiás Dávid gyermeke lesz és nem ácsé. Ö meg fogja erősíteni a törvényt. A názáreti megtámadta azt. A legfőbb bizonyíték, hogy az ő idejét meg fogja előzni Illés eljövetele. — De Illés elérkezett, viszonzá Jákob. — Illés! Illés ! ismetelte a tömeg a terem másik végéig. Képzeletükben valamennyien láttak ma- j dártávlatban egy aggastyánt, aztán a villám i meggyujtott egy oltárt. Mintha lángtengerbe I dobták volna a bálványimádó papokat. Jákob szólalt meg, hogy ismerte, látta, szintúgy a nép is. — Hogy hívják? kérdezték. — Jaokanannak! Heródes kerevetén hanyatt esett, mintha mellbe csapták volna. A szaduceusok Jákobra vetették magukat. Eleázár kérte a jelenlevőket, hogy hallgassák < meg. Mikor a csend helyreáliott, mint a biró, kérdéseket akart intézni. — Miután a próféta meghalt . . . Moraj szakította félbe, azt zúgták: csupán eltűnt. EÍeázár ellenmondott a közti véleménynek és folytatá a vizsgálatot: — Te azt gondolod, hogy feltámadt? — Miért nem ? monda Jákob. Sokan váüukat vonogatták. Jonatán ap- ; ró szemeit meresztette, mint valami bohóc j! bambán nevetett: nincs nagyobb badarság, mint a test igénye az örök életre, mondotta. (Folyt, köv.)
