Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-12-30 / 52. szám

Censurat: Breban XIL évfolyam. Nagybánya, 1919. december 30. 52, szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS K Q % 0 A Z D A S Á u I HETILAP. A* Országos Magyar Bányászati és Eohászati Egyesület NagyhányavMéki osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési irm'í: Egész évre 24 korona, félévre 12 ko­rona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben Felelős, szerkesztő: D r. AJTAi KASY QáSOtt. Helyettes szerkesztő: B01TNER KÁROLY. Szerkesztő*!!*; Deák-tér 2. szám. hovk a lapközleaiíoyeir kühlem!? k. Kiadóhivatal: .Hermes* könyvnyomda Nagybányán DágeefeW- házban a előterem felél, ho! a*, eiollzetéieket <• b!rjet<*eket felveszik. Ünnepek után. a munkanélküli emberek nagy tömege, a mérhetetlen drágaság és az ezek nyomán felburjánzó és mindinkább terjedő és sokszor szivet facsaró sze­génység és nyomor tünetei gondolko­dóba ejtik az emberiséget. A vagyo­nosabb emberek megnyitják tárcáikat és hosszú a névsora a kegyes ada­kozóknak. i A jövő kibontakozás társadalmi berendezkedése megelégszik-e azzal, ha a nyomorban küzdőket könvörado- mányokkal látják el? Bizony-bizony be kell látnia mindenkinek, hogy ezzel még korántsem tettünk eleget társa­dalmi kötelezettségeinknek. E mellett kárbavesz az a sok felhivás is, melyet különböző fórumok intéznek a munka­nélküliekhez, buzdítva őket arra, hogy mindenki dolgozzék, mert csak a dol­gozó embernek van létjogosultsága. Máshol van a baj. A baj ott van, hogy a munkanélküli emberek nagy része vágyik a munkára, de nincs meg a kellő munkaalkalom. Ezt a kérdést kell rendezni és szervezni. Nemcsak a hatóságoknak, de a társadalomnak kötelessége, hogy a munkaalkalmakat feltárja, tegye nyilvánosságra és intéz­kedjék arról, hogy aki dolgozni akar. megtalálja a foglalkozási alkalmat. En­nek a gondolatnak gyakorlati keresz­tülvitele sokkal nagyobb jelentőségű, mint a könyöradományok jótékonycélu rendezése. És ez áll az egyesekre is, mert az, aki becsületes és megfelelően díjazott munkával látja el a szükölkö- dőt, nagyobb jótéteményt gyakorol, mint ha csupán könyöradománnyal igyekszik a bajokat orvosolni. Akiknek módjukban van e téren tenni valamit, gondolkozzanak erről a kérdésről. Ha ízléses és csinos névjegyeket rendelje meg azokat a HERMES könyvnyomdában. Színházi hírek. A műit heti színházi műsor darab­jai közt több kiváló újdonság szerepeit, de a közönség érdeklődése melegebb is lehetett volna. A zenekarban annyi változás volt, hogy a nagybőgőt nehány napon át a szabadságra hazaérkezett Dankovitz kezelte, de azután új­ból Révész Zoiián lett a nagybőgős. A szí­nészek közti! a hosszabb távoliét után vissza tért Lázár Hilda kiváló erő ismét megkezdte működését, viszont Perczel Nelly távozott el a műit héten. A pótszékek számozása a na­pokban ismét zavarokat idézett elő, mert az ülőhelyekre krétával irt számok letörlése után vitássá váltak a helyek, ismét felkérjük az igazgatóságot, hogy ezen a bajon segítsen az állal, hogy a számokat nem krétával, ha­nem a hátlapra zsineggel erősített kemény lapokon jelezzék. A doktor ur. Molnár Ferenc közis­mert vigjátékát december 22.-én, hétfőn ját­szották színészeink. Ezt a pompás vígjátékot a közönség nagy része olvasta és többször látta is a nagybányai színházban, sőt igen si­került filmen a moziban is többször bemu­tatták. Talán ez az oka annak, hogy a hét­fői előadáson csak kis számú közönség volt jelen. A darab meséje egy kedélyes tolvaj­nak, Puzsérnak (Szakács Árpád) kedves él­ményeivel foglalkozik, ki védő ügyvédjével, dr. Sárkánnyal (Baróti Jenő) kedélyes vi­szonyban van. Sárkány betörő ruhába öl­tözve éjjel a csirkefogók közé megy, hogy a rendőrség viselkedését megfigyelje és arról jogi tanulmányt Írjon, Puzsér pedig ugyan­akkor betör az "ügyvéd lakásán s a Wert- heimbői kivélt végrendeletből meghalva ol­vassa, hogy Sárkány több száz koronát ha­gyott neki. Ez meghatja őt és e miatt ügyet­lenül viselkedik. Csató rendőrtiszt (Kéri Je- rső) ugyanekkor pásztorórán vau Sárkány Keresztelő Szent János. Irta: Flaubert Gusztáv. Ili. Heródes lakomája. A vendégek megtöltötték a királyi pa­lota ünneplő termét, melyet két díszes osz­lopsor három hajóra osztott, mint valami ba­zilikát. A főhajóban a teritett, csemegével, gyü­mölccsel és boros serlegekkel dúsan meg­rakott asztalok között magas kandeláberek ontották a tüzcsóvát a magas, szellös te­tőzet felé. Sárgaréz tányérokról ettek. Rabszolgák nagy figyelemmel és előzékenységgel hord­ták körül a tálakat és kínálták a vendégse­reget. A főaszta! aranyos menyezet alatt, jzikomor deszkákból készült emelvényen ái- iot. Ezt a helyet perzsa szőnyegek rekesz­tették el, mint valami külön pavillont. Három elefántcsontból való kereveteri hárman ültek, illetve könyökükre támaszkod­va heverésztek: középütt Heródes, két felöl Vitellius római prokonzul és fia, a nagyevő Aulus Vitellius, aki Neró ideje után császár tett. Heródes bő fekete ruhát viselt. Ősz i szakálla legyezőszerüen terült szét mellén. Égszínkék púderrel volt beporozva ha­ja, melyet drágakőves arany diadém ékesí­tett. Vitellius prokonzul fehér tunikája fölött meghagyta biborszinü kardsziját mely bal vállától keresztben húzódott mellén és hátán át rézsut jobb csípejéig. Az ifjú Vitellius, a későbbi császár, apró kerek ezüst pikkelyek­kel kivarrott ibolyaszinü selyem tunikát öl­tött föl erre az alkalomra. Zafírokból álló nyaklánc csillogón lógott mellen, mely kö­vér volt és fehér, mint egy nőé. Közel hoz­zá gyékényen keresztbe font lábakkal nagyon szép gyermek ült, aki folyvást mosolygott. Öt a konyhában látta meg a későbbi csá­szár, aki ott az ételek finom illata iránt ér­deklődött. Onnan hozta el magával. Időről időre elterült a kereveten. A többi asztaloknál papok foglaltak helyet, Heródes tisztjei, a prokonzul Írnoka a vám és adóbérlökkel, továbbá Jeruzsálem, Jerikó és Paimira küldöttei, libanoni hegyi lakók, öreg katonák: tizenkét trák, egy gal- lus és két germán. Mindenkinek keze ügyében ott volt' egy-egy lepény, hogy ujját beletörölje. A karok előre nyulkáltak, m:nt a keselyű nya­ka, hogy olajhogyóí, datolyát, szőlőt, pisz- táceát és mandolát vegyenek. Vidám han­gulat kerekedett a virágfüzérekkel koszoru- zott embereknél. A jelenlevő farizeusok visszautasították a koszorúkat, mint illetlen szokást. Megbor- j zadtak, mikor tömjénnel és mirrhával hin­tették meg a társaságot. Ez az összetétel szerintök csak a templom céljaira való. A jövendő császár hónalját illatszerrel hintette be. Heródes három kasból álló szál- I litmányt Ígért neki abból az igazi balzsam- i ból, milyent egykor Palesztina szállított Kleo- j pátrának. A Tiberiás városi helyőrség századosa Ärw\lr4\O-f«*o vasárnap délután fagylalt, tejszínes jegeskávé és tejstiaes krémek lYUZKlVdllalra lesznek kaphatók a BERGER cíukrászdájában. ——1 —————————W

Next

/
Oldalképek
Tartalom