Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-30 / 52. szám
Censurat: Breban XIL évfolyam. Nagybánya, 1919. december 30. 52, szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS K Q % 0 A Z D A S Á u I HETILAP. A* Országos Magyar Bányászati és Eohászati Egyesület NagyhányavMéki osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési irm'í: Egész évre 24 korona, félévre 12 korona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben Felelős, szerkesztő: D r. AJTAi KASY QáSOtt. Helyettes szerkesztő: B01TNER KÁROLY. Szerkesztő*!!*; Deák-tér 2. szám. hovk a lapközleaiíoyeir kühlem!? k. Kiadóhivatal: .Hermes* könyvnyomda Nagybányán DágeefeW- házban a előterem felél, ho! a*, eiollzetéieket <• b!rjet<*eket felveszik. Ünnepek után. a munkanélküli emberek nagy tömege, a mérhetetlen drágaság és az ezek nyomán felburjánzó és mindinkább terjedő és sokszor szivet facsaró szegénység és nyomor tünetei gondolkodóba ejtik az emberiséget. A vagyonosabb emberek megnyitják tárcáikat és hosszú a névsora a kegyes adakozóknak. i A jövő kibontakozás társadalmi berendezkedése megelégszik-e azzal, ha a nyomorban küzdőket könvörado- mányokkal látják el? Bizony-bizony be kell látnia mindenkinek, hogy ezzel még korántsem tettünk eleget társadalmi kötelezettségeinknek. E mellett kárbavesz az a sok felhivás is, melyet különböző fórumok intéznek a munkanélküliekhez, buzdítva őket arra, hogy mindenki dolgozzék, mert csak a dolgozó embernek van létjogosultsága. Máshol van a baj. A baj ott van, hogy a munkanélküli emberek nagy része vágyik a munkára, de nincs meg a kellő munkaalkalom. Ezt a kérdést kell rendezni és szervezni. Nemcsak a hatóságoknak, de a társadalomnak kötelessége, hogy a munkaalkalmakat feltárja, tegye nyilvánosságra és intézkedjék arról, hogy aki dolgozni akar. megtalálja a foglalkozási alkalmat. Ennek a gondolatnak gyakorlati keresztülvitele sokkal nagyobb jelentőségű, mint a könyöradományok jótékonycélu rendezése. És ez áll az egyesekre is, mert az, aki becsületes és megfelelően díjazott munkával látja el a szükölkö- dőt, nagyobb jótéteményt gyakorol, mint ha csupán könyöradománnyal igyekszik a bajokat orvosolni. Akiknek módjukban van e téren tenni valamit, gondolkozzanak erről a kérdésről. Ha ízléses és csinos névjegyeket rendelje meg azokat a HERMES könyvnyomdában. Színházi hírek. A műit heti színházi műsor darabjai közt több kiváló újdonság szerepeit, de a közönség érdeklődése melegebb is lehetett volna. A zenekarban annyi változás volt, hogy a nagybőgőt nehány napon át a szabadságra hazaérkezett Dankovitz kezelte, de azután újból Révész Zoiián lett a nagybőgős. A színészek közti! a hosszabb távoliét után vissza tért Lázár Hilda kiváló erő ismét megkezdte működését, viszont Perczel Nelly távozott el a műit héten. A pótszékek számozása a napokban ismét zavarokat idézett elő, mert az ülőhelyekre krétával irt számok letörlése után vitássá váltak a helyek, ismét felkérjük az igazgatóságot, hogy ezen a bajon segítsen az állal, hogy a számokat nem krétával, hanem a hátlapra zsineggel erősített kemény lapokon jelezzék. A doktor ur. Molnár Ferenc közismert vigjátékát december 22.-én, hétfőn játszották színészeink. Ezt a pompás vígjátékot a közönség nagy része olvasta és többször látta is a nagybányai színházban, sőt igen sikerült filmen a moziban is többször bemutatták. Talán ez az oka annak, hogy a hétfői előadáson csak kis számú közönség volt jelen. A darab meséje egy kedélyes tolvajnak, Puzsérnak (Szakács Árpád) kedves élményeivel foglalkozik, ki védő ügyvédjével, dr. Sárkánnyal (Baróti Jenő) kedélyes viszonyban van. Sárkány betörő ruhába öltözve éjjel a csirkefogók közé megy, hogy a rendőrség viselkedését megfigyelje és arról jogi tanulmányt Írjon, Puzsér pedig ugyanakkor betör az "ügyvéd lakásán s a Wert- heimbői kivélt végrendeletből meghalva olvassa, hogy Sárkány több száz koronát hagyott neki. Ez meghatja őt és e miatt ügyetlenül viselkedik. Csató rendőrtiszt (Kéri Je- rső) ugyanekkor pásztorórán vau Sárkány Keresztelő Szent János. Irta: Flaubert Gusztáv. Ili. Heródes lakomája. A vendégek megtöltötték a királyi palota ünneplő termét, melyet két díszes oszlopsor három hajóra osztott, mint valami bazilikát. A főhajóban a teritett, csemegével, gyümölccsel és boros serlegekkel dúsan megrakott asztalok között magas kandeláberek ontották a tüzcsóvát a magas, szellös tetőzet felé. Sárgaréz tányérokról ettek. Rabszolgák nagy figyelemmel és előzékenységgel hordták körül a tálakat és kínálták a vendégsereget. A főaszta! aranyos menyezet alatt, jzikomor deszkákból készült emelvényen ái- iot. Ezt a helyet perzsa szőnyegek rekesztették el, mint valami külön pavillont. Három elefántcsontból való kereveteri hárman ültek, illetve könyökükre támaszkodva heverésztek: középütt Heródes, két felöl Vitellius római prokonzul és fia, a nagyevő Aulus Vitellius, aki Neró ideje után császár tett. Heródes bő fekete ruhát viselt. Ősz i szakálla legyezőszerüen terült szét mellén. Égszínkék púderrel volt beporozva haja, melyet drágakőves arany diadém ékesített. Vitellius prokonzul fehér tunikája fölött meghagyta biborszinü kardsziját mely bal vállától keresztben húzódott mellén és hátán át rézsut jobb csípejéig. Az ifjú Vitellius, a későbbi császár, apró kerek ezüst pikkelyekkel kivarrott ibolyaszinü selyem tunikát öltött föl erre az alkalomra. Zafírokból álló nyaklánc csillogón lógott mellen, mely kövér volt és fehér, mint egy nőé. Közel hozzá gyékényen keresztbe font lábakkal nagyon szép gyermek ült, aki folyvást mosolygott. Öt a konyhában látta meg a későbbi császár, aki ott az ételek finom illata iránt érdeklődött. Onnan hozta el magával. Időről időre elterült a kereveten. A többi asztaloknál papok foglaltak helyet, Heródes tisztjei, a prokonzul Írnoka a vám és adóbérlökkel, továbbá Jeruzsálem, Jerikó és Paimira küldöttei, libanoni hegyi lakók, öreg katonák: tizenkét trák, egy gal- lus és két germán. Mindenkinek keze ügyében ott volt' egy-egy lepény, hogy ujját beletörölje. A karok előre nyulkáltak, m:nt a keselyű nyaka, hogy olajhogyóí, datolyát, szőlőt, pisz- táceát és mandolát vegyenek. Vidám hangulat kerekedett a virágfüzérekkel koszoru- zott embereknél. A jelenlevő farizeusok visszautasították a koszorúkat, mint illetlen szokást. Megbor- j zadtak, mikor tömjénnel és mirrhával hintették meg a társaságot. Ez az összetétel szerintök csak a templom céljaira való. A jövendő császár hónalját illatszerrel hintette be. Heródes három kasból álló szál- I litmányt Ígért neki abból az igazi balzsam- i ból, milyent egykor Palesztina szállított Kleo- j pátrának. A Tiberiás városi helyőrség századosa Ärw\lr4\O-f«*o vasárnap délután fagylalt, tejszínes jegeskávé és tejstiaes krémek lYUZKlVdllalra lesznek kaphatók a BERGER cíukrászdájában. ——1 —————————W