Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-12-23 / 51. szám

1 2. Nagybányai Hírlap s előzőleg a legkisebb unokáját, Gyurit (Lá­zár Kitty) elaltatja. A második felvonás a diákbálon folyik le, a hova Aranka is eljön és óhajt megismerkedni azzal a diákkal, ki az ablakon behajtotta a követ. Találkozik is Hans báróval, a kivel szeszélyből flörtölni kezd. Hans báró reméli, hogy Aranka a rendőrségnél kieszközli a követ dobáló diák felmentését. Ez az oka annak, hogy Hans az első walzert Arankával táncolja, pedig azt Médinek ígérte. E miatt Médi szomorúan megy haza a bálból. Másnap (harmadik fel­vonás) az öreg báró hazaérkezik és közli, hogy Hans báróról sok jót hallott, de mivel értesül az ablakbeverésről és arról, hogy a bálban Hans cserbenhagyta Médit, ellenzi a házasságot, de *Aranka, a ki különben meny­asszony, kibékíti a duzzogó Médit, kf ö- römmel borul Hans karjaiba, Franz pedig a Médi barátnőjének, Stumpf Helénnek (Percei Nelly) lesz a vőlegénye. A közönség jól mu­latott, sokat tapsolt. A legkedvesebb jele­net az volt, mikor Szécsi Nándor és Percei Nelly az „ide kukkants — oda kukants“ ci- mü, nagyon kedves duettet táncolva eldalol­ták. A szűnni nem akaró tapsokra ezt négy­szer el kelett ismételniük. A címszerepet Sz. Katona Emmy játszotta nagyon kellemes diskrét alakítással. Baróti Jenő és Szakács Árpád jóizü komikuma ma is sokszor meg­nevettette a közönséget. Hevesi Miklós fi­noman és mégis temperamentummal játszot­ta Hans báró szerepét. A többi szereplő is kitelt magáért. Nlncs-e valami elvámolni valója? Ez a cime Hennequin és Weber kacagtató bohózatának, melyet szombaton, december 20-án adtak színészeink. A szinlapon,kiírtak, hogy „csak felnőtteknek“, ennek dacára alig volt félig megtöltve a nézőtér. Bizony ez a darab még felnőtteknek sem nagyon való, mert a bohózat az elején elég szellemesen és finom pikantériával indul ugyan, de utóbb drasztikus jdenetek is vannak benne. így például nen^alami lélekemelő látvány volt az a zsarolási jelenet, mikor a színpadon három férfi egymásután leveti nadrágját, ka­bátját és mellényét és fehér ruhában kedé- lyeskedik a színpadon. A bohózat meséje a körül forog, hogy De Trivelin Róbert fiatal férj (Pilinszky Attila) a nejével, Paulette-tel (Perczel Jolán) hazaérkezik a nélkül, hogy a nejét a nagy misztériummal megismertette volna. A mint az esküvő után a vonatban utazott, nejét ölelni kezdte, de a legkritiku­sabb pillanatban megjelent a fűikében a pénz­ügyőr és kérdezte, hogy nincs-e valami el­vámolni valója ? Ez a prózai kérdés annyira lehütően hatott reá, hogy azóta az öleléskor vízióként megjelenik előtte a pénzügyőr és az ölelést abba kell hagynia. A fiatal asz- szony apja, Doupont (Baróti Jenő) és anyja, Doupuntné (K. Szűcs Irén) három napi ha­táridőt tűz ki a fiatal férjnek arra, hogy igazi férj legyen és kijelentik, hogy ha a há­rom nap eredménytelenül telik le, akkor az ifjú párt elválasztják és a korábbi udvarió, La Boule (Hevesi Miklós) lesz a második számú férj. Coursan nagybácsi (Eőri Pordán Lajos) tanácsára az ifjú férj Zézéhez, a fes tői pályán levő kokotthoz (Sz. Katona Emmy) megy és ott önbizalmát nyer. Zézénél talál­kozik a fiatal férj Vattó álnéven, továbbá az após, mint udvarló, Velasques álnéven és előkerül a Zézé régi férje, ki azért keresi nejét, hogy tőle elválhasson. A fiatal asszony régi udvarlója mindenféle fondorlatot kitalál, bogy a három napi határidő eredménytelenül teljék el, de ez a törekvése nem sikerül, mert Róbert és Paulette igazi házaspárrá lettek. A fiatal házaspárt Pilinszky és Per­czel Jolán alakították rokonszenvesen, ügye­sen és kellő pikantériával. Az após és anyós szerepében Baróti Jenő és K. Szűcs Irén re­mekeltek. Zézé pikáns szerepét Sz. Katona Emmy bájosan és finoman játszotta meg. A fiatat asszony nővérének, Lisének és vőlegé­nyének Des Barbettes Goutrannak rövidebb szerepében Perczel Nelly és Szécsi Nándor kifogástalanul játszottak. A többi szereplő is jó voit. Jövő heti műsor. Ma, hétfőn este Molnár Ferenc ötletes és szellemes vigjáté- ka, A doktor ur kerül színre. Kedden a zsi­dó ifjúság estélye miatt a színtársulat nem tart előadást. Szerdán, a szent estén, színién nincs előadás. Csütörtök délután ünnep első napján Túl a nagy Krivánon czimü táncos operettet eleveÄik fel az ismert elsőrangú szereposztásban. Csütörtökön este Lehár Fe- rencz legsikerültebb operetíujdonsága, a Pa­csirta kerül színre itt először bérletszünethen, mely gyönyörűen kiállított, csodás zenéjü és szebb iél szebb tánezszámokban bővelkedik. Pénteken délután „Ez ' aztán az asszony“ czimü énekes bohózat kerül színre az ismert szereposztásban. Péntek este bérlelszünetben csak felnőtteknek, Nincs elváinolni való­ja chnü franczia bohózat ismétlődik meg jeles szereposztásban. Szombaton este Hey- ersinann hirqeves holland iró nagyhatású drámája, a Lotte kerül színre a drámai társu­lat teljes ensemblejával. Vasárnap délután 3 órakor Hejehuja báró, esie pedig a Pa- jj csirta Operette kerül színre. j ­Nagy kalendárium-vásár a Hermes jl paplrkeregkedésébon ! Siessen, mert a nagy ; papirinség miatt a rakiár csak korlátolt. Névjegyeit a Hermes nyomdájában : készíttesse, mert oíí nemcsak ízléses minő- j! ségben, hanem jutányos árban is készítik. 1919. december 23. HÍREK. STRÓFÁK A HÉTRŐL. Karácsonyest. Vad szét kavargatja, sepri a höpelyhet, Ilyenkor bizony jobb meleg kályha mellett. Ontja bodor füstjét a sok karcsú kémény, Fehér méhek zsongnalc utcalámpa fényén. Fehér most az utcza, fehérek a fák is, Hóval van megrakva a legkisebb ág is. Madár száll az ágra fázva, dideregve. Szálldogál a friss hó utcákra, terekre. Óit a város végén egy pici kis házból, Pici kis ablakból sárga fény világol. Kis család van együtt bent a kis szobában S az asztal közepén apró fenyőág van. Sok kis viaszgyertya ég a fenyőágon, Gyereknek ez a fény legszebb a világon. Ragyogó gyertyáknak kis fiúcska örül, Kis ruhát, falovát viszi a fa körül. Vígan pattog a tűz boglyas kemencében, Boldog öröm ragyog a szülők szemében. Kis ruha, kis faló nagy örömet keltett, Ezt és a tűzifát küldte a nöegylet. Bertlno. A nőegylet karácsonya. Ma hétfőn, december 22.-én délután 2 órakor egysze­rűsége mellett is lélekemelő ünnepélynek voltunk tanúi. Stoil Gáborné nőegyleti el­nöknő földszinti irodahelyiségében tartották meg ugyanis a karácsonyi ajándék-kiosztást. Karácsonyfa felállítását — mint más évben — az idén is mellőzte a nőegylet, mert na­gyobb szüksége van a nyomorgó családok­nak arra, hogy a karácsonyfa ára kiosziassék, mint hogy nehány percen át a díszes kará­csonyfában gyönyörködhessenek. Hogy az ünnepélyen a szegények között jelentékenyebb mennyiségű nullás lisztet is lehetett kioszta­ni, ezt Steinfeld Béla áldozatkészségének ie- het köszönni, ki a nőegyleí szegényei részé­re két métermázsa nuiiáslisztet adott. Ezen­kívül Dán György egy métermázsa tengeri lisztet. Hullán Jánosné 20 kiló kenyérlisztet, Balogh Gyuláné 5 kiló kenyérlisztet adott. Az utolsó hetekben a nőegylet 32 szekér fát osztott ki a szegényei között. Az ünnepélyen kiosztás alá került még 2 mm bab, 2 nini burgonya, 100 kiló dísznóhus és ezenkívül a munkaházi alkalmazottak részére 10 kiló szalona. Felosztásra került még a pénzbeli adakozásokból befolyt segély, melyből egy- egy szegény részére mintegy 10 K. jutott. A" pénzbeli adakozásokat lapunk más helyén soroljuk fel. tése napjait, a sorsának minden régi csapását. Úgy hangzottak Jaokanán hangjai, mint a hajdani prófétáké. — Mikor jösz el te, akiben remélek ? Jövel ! Imhol a népek térdre borulva vár­nak. A te uralmad örökkévaló lesz, Dávid fia ! Heródes hátra felé hőkölt. Dávid fiá­nak létezése megdöbbentette őt, mint valami fenyegetés. Jaokanán most királyságáért tá­madta meg őt: — Nincsen más király, csak az örök­kévaló. És megtámadta kertjeiért, szobáiért, elefántcsont bútoraiért. Gonosz Akhábnak nevezte. Heródes leszakította pecsétnyomójának zsinórját, amely mellén lógott és ledobta az üregbe, evvel parancsolván meg, hogy hall­gasson. A szózat válaszolt: — Ordítani fogok, mint a medve, mint az oroszlán. A te büntetésed a te vétfertőzé- sedbén van benne. Verjen meg az isten az öszvér terméketlenségével! Gunykacaj tört ki és csapongóit, mint a vizhullám csobogása. Vitellius elszántan ott maradt. A tolmács latinra fordította, ami gya- lázkodást Jaokanán üvöltött a maga nyelvén. Heródes dühösen lihegett, Heródiás elámuiva figyelte a kút fenekét. A szörnyű férfi sze­mét fölfelé irányozta, bozontos a;cából két tüzes parázs szikrázott. így szóla: — Ah, te vagy az Jezabel! Te az ő j: szivét cipőtalpad recsegésével hódítottad nieg. !| Úgy nyerítettél, mint egy kanca. Az Úr le fogja szakítani rólad a fülbevalódat, bibor- ruhád, karpereceidet, gyűrűid, a homlokodon fityegő arany félholdat, ezüst tükreidet, strucc- toil legyeződet, gyémántos diadémodat, I gyöngyházas cipődet, mely termetedet ma- : gasabbá .eszi. A kavics k mind egy szálig i elfogynak, mikor megkövezik a házasságtörőt. A királynő tekintetével oltalmat keresett maga körül. A képmutató farizeusok lesütöt- ' fék a szemüket, a Szaduceusok elfordították fejőket. A hang erősbödöft, öblössé lett, mint I a. mennydörgés harsogott és a hegységben a • viaszhang reázugta és betöltötte Makheruzt. — Borulj a porba, Babilon leánya ! j| Oldjad meg övedet, vesd le, fogd föl ruhádat, I haladj át afolyon 1 gyalázatod ki fog dgrül- jl ni. Zokogásod közben fogad összezúzódik, jí Az örökkévaló utálja a bűnnek büdösségét. Ü Átkozott, átkozott! A csapóajtó bezárult, a fedőlap döngve i a helyére került. Mannei kész volt megfojtani j Jaokanánt. Heródiás eltűnt, a farizeususok megbotránkoztak. Heródes közlük állva, men- I tegetözött. — Kétségen kivitt, kezdé Eleázár, sza- j bad nőül venni a fivér feleségét, de Heró­diás nem volt özvegy. Aulus, Vitellius fia, a jövendő császár, : Heródes ügyét p rolta. Azt mondta, ne tö­rődjék hasonló ostoba beszédekkel és kaca- ; gott a papok rágalmain, meg Joakanán dü­höngésén. Heródiás az ifjú felé fordulva igy szólt: — Nincs igazad uram 1 Azt parancsolja í a népnek, tagadja meg az adót. — Igaz ez ? Kérdezte az adöbérlő. A válaszok igenlők voltak. A prokonzu! 1 arra gondolt, hogy a fogoly megszökhetik, ; azért őröket átütött föl az udvarban ésa sánco- I kon. Aztán lakosztályába vonult. A papok |l küldöttsége elkísérte oda. Az ifjú Vitellius a íj konyhában vizitelt. Mig a szaduceusok főnöke, Jonatán ott j őgyeigett, észrevette, hogy a király egy hosz- i szu hajú, fehér ruhás nazaréuus férfival pár | szót vált. Megbánta, hogy mostanig Heró- i dest pártolta. Az uj helyzet megvigasztalta Heródest. Jaokanán sorsa nem függött már tőle, mióta ; a rómaiak magukra vállalták a felelősséget a jl fogolyért. A katonákra mulatva, azt mondta ! Fámuelnek: — Ezek erősebbek, mint én. Magam j nem szabadíthatom meg. Nem az én hibám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom