Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-09 / 49. szám
Censurat: Breban. XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. december 9. 49. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁG! HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési árak: Egész évre 24 korona, félévre 12 korona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben Felelős szerkesztő : Os*. AJTAt HAGY GÁBOR. Helyettes szerkesztő: B0ITNER KÁROLY.' SMrk»«to«<g: Deák-tér 2. szám. boré a laptcdzlemények küldendők. Kiadóhivatal; „Hermes* könyvnyomda Nagybányán Dégecfeld- hizban a cinterem felől, hol ai előflxetéarket is hlrdetéaekat felveszik. Bányamunkások és munkásbiztositás. Az 1907 évben hozott törvény a munkásbiztositásról nagy lépés- a so- ciálpoliíikai intézményekhez vezető u- ton. A munkásbiztositás elsőrendű sociális kérdés, s e törvény biztosítja azoknak segélyezését betegség esetére, vagy baleset ellen. Ha a munkás ilyen esetben magát és családját fenntartani nem képes, a törvény gondoskodik a segedelemről. A munkások közt a bányamunkások kitűnnek. Életük, testi épségük a legnagyobb mértékben ki van téve mindazon veszélyeknek, a melyek ezen munka különös természeténél fogva annak emberét állandóan fenyegetik. Ez az oka annak, hogy a törvény különösen a balesetbiztosítás szempontjából első helyen kötelezi a szorosan vett bányaüzemeket. De miután a törvény a-bányaíársládákban már egy régmúlttal bíró intézményt talált, nem akarta azt megszüntetni, hanem a bá- nyatársládák tagjainak tetszésére bizta, hogy a mig a bánya szolgálatában maradnak, akarnak-e az országos mun- kásbiztositó pénztárba belépni, a- vagy nem. Így aztán azok a bányamunkások, kik ide be nem léptek e- gészen más elvek szerint részesülnek segélyezésben, mint a többi munkások, kik az országos pénztárnak tagjai. Ez a különbség pedig a társládák tagjaira nézve igen hátrányos. Már a.betegségi segély nyújtásánál a íársláda- tagok rosszabbul járnak úgy a segély nyújtás mértéke, mint időtartalma tekintetében. Még szembeötlőbb a különbség a baleset-biztosítás terén. A törvény szerint a pénztár a baluljárt munkást csak akkor nem kártalanítja, ha a balesetet szándékosan idézte elő, a társládák már a sérült súlyos gondatlansága esetén megvonják a kártalani-. tást. A pénztár kártalanitást ad nemcsak teljes munkaképtelenség esetén, hanem akkor is, ha a baluljárt munkás munkaképtelensége csökkent. A társláda csak akkor ad nyugbért, illetve végkielégítést, ha a bányász teljesen munkaképtelenné vált és nem szolgálhat. A pénztár a munkaképesség csökkenése esetén a kártalanitást állandóan és folytonosan fizeti, amig csak ezen állapot fennáll (tehát legtöbb esetben életfogytig) tekintet nélkül arra, hogy a munkás utóbb munkába állott-e, más munkát teljesit-e, esetleg többet keres-e, mint a baleset előtt. A társláda megtartja ugyan továbbra is a csökkent munkaképességű munkást, de ha a munkás önként távozik, vagy fegyelmi utón eltávolítják és egyéb okoknál fogva is elvesztik a társládai tagságot s ezzel elvesztették igényüket nemcsak a baleset okozta kárnak pótlására, hanem még a nyugdíjra is. A pénztár kártalanitást ad nemcsak az üzemi baleset esetén, hanem akkor is, ha a baj a munkást a munkaadó rendeletéből, vagy az üzem érdekében végzett szolgálat közben éri, a társláda egyedül a szolgálat közvetlen teljesítése közben szenvedett maradandó munkaképtelenség esetén ad nyugbért. Legszembetűnőbb a különbség a kártalanítás mértékénél. A munkás- biztositó törvény értelmében teljes munkaképtelenség esetén a munkás legutolsó évi keresetének 60 %-át kapja, s ha a munkaképtelenség nem teljes, akkor a 60 %-nak megfelelő arányos részét. A bányatársládák különbözőkép járnak el. Pl. a teljes munkaképtelenség esetén a munkásnak valóságos tagsági idejéhez (30 évi szolgálaton alul) még tiz évet hozzászámít és az igy kiszámított fizetésnek 10-30 %-ával kártalanít. De van olyan társláda is, mely csak nehány száz koronát (némelyik épen csak 100 koronát!) ad végkielégitésképen. Az özvegy az ilyen összegnek is csak felét, a gyermekek 2-4 korona havi segélyt kapnak.' Végül külön kiemelendő, hogy a társ- ládáknál ezen nyugbérhez a munkások saját keresetüknek 1-7 %-ával járulnak hozzá, holott a munkásbiztositó törvény arra teljesen a munkaadókat kötelezi. Látjuk mindezekből, hogy a bá- nyaalkalmazottak dacára annak, hogy a törvény az ő biztosításukat kötelezővé teszi, dacára azoknak a folytonos és óriási veszélyeknek, mélyeknek munkájok természete szerint ki vannak téve, mégis aránytalanul rosszabb helyzetben vannak, mint az ugyancsak biztosításra kötelezett egyéb munkások, kik gyakran igen kis mértékben forognak veszedelemben. Ennyit akartunk a mi derék bányászaink érdekében elmondani. Talán még hasznuk is lehet belőle. @alii szemcsés gumiarabicum kapható a „Hermes“ papipkereshedésében Nagybányán Karácsonyi ajándékok. — A nőegylet bazárja. — A családi tűzhely melegében feltalálható szeretet teszi kedvessé, vonzóvá a gyermekéveket. Mindenki szívesen gondol vissza gyermekkorára, a mikor a család tagjai igyekeztek a szeretet ünnepén, karácsony előestéjén egymást ajándékokkal meglepni. Most is közeledik a karácsony. Megkezdődött a szülők kedves gondja, hogy a családtagokat miféle ajándékokkal lepjék meg a szent estén. Végigjárják a kereskedéseket, S de bizony a közlekedési nehézségek miatt az üzletekben az ajándéktárgyak nincsenek olyan nagy választékban felhalmozva, mint a rendes időkben. Ez a körülmény teszi indokolttá a nőegyletnek azt az intézkedését, hogy karácsonyi vásárt rendez a Marosffy-féle házban, a kapu melletti szobában. Ez a vásár meg is nyilt. Sok családból ide hozták felesleges bútoraikat, dísztárgyaikat, gyermekjátékaikat, festményeiket és azok a karácsony alkalmából eladásra kerülnek. Ugyanezen vásáron vannak eladásra kiállítva azok a gyermekjátékok és disztárgyak, melyeket a kaszinó olvasótermében hetek óta készít sok urilány Csikós Antika festőmüvésznő vezetése mellett. Tudósítónk tegnap meglátogatta ezt a nőegyleti bazárt és meggyőződött arról, hogy a ki ajándékot akar venni hozzátartozói részére, itt mindenféle korban levő egyéii részére olcsóbb és drágább holmikat kaphat. Legelőször szembetűntek a falakon körülakasztott eredeti olajfestmények, itt láttuk Hollósy Simon Három boglya című képét, Mikola Andrásnak a .Kastrom-mezőn készült napsütéses nagy tájképét, Boromisza Tibor Falurészletéi és Szélmalom cimü festményét, Réti Károlyné szül. Homola Elvira két virágcsendéletét, Csíkos Antika virág és gyümölcscsendéletét, Kosutány Ignácnak a kolozsvári piacot ábrázoló képét, a mint a fehérruhás kislányok a templomból kijönnek, Kopa Mariska két tájképét és a nyári tanfolyam festőnövendékeinek nehány festményét. Ezenkívül sok reprodukciót, szentképeket, képrámákat és több szobaberendezést, függönyrudá- kat, asztalt, éjjeli szekrényt, gyermekszékeket, fotelleket, függönyöket, fogorvosi széket, di- vánpárnákat, varrógépet, paplant, rézcsillárt, lámpákat, bőrgarnitúrát, gyermekkocsit, álló fogast, Meidinger-kályhát, hegedükotta-áll- ványt, stb. Sok konyhafelszerelést fáztunk a bazárban : jégszekrényt, fagylaltgépet, vajktipölő gépet, tálcákat, iz.léses agyaggyártmányokat, zsírolvasztó vaslábost, zsíros bödönöket, disznóölő deszkát, falitányérokat, kosarakat, evőeszközöket, faragott kulacsot, stb. A gyermekjátékok egész sorozata látható a bazárban. Babák a legdrágábbaktól az
