Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-25 / 47. szám
2. Nagybányai Hírlap 1919. november 25. Színházi hírek. Kovács Imre szintársulata a közlekedési nehézségek miatt néhány napi késéssel e hó 18-án megérkezett városunkba. Előbb úgy tervezték, hogy 21-én, pénteken kezdik meg az előadásokat, de aztán, részint tehnikai, részint művészeti szempontból, hogy minél tökéletesebben megfeleljenek az igényeknek, a pénteki napot készülődésre használták fel és csak szombaton tartották meg a bemutató előadást. Érdekes, hogy a színtársulat nem a sablonos „fix-fizetési alapon alakult, hanem szövetkezeti alapon úgy, hogy a társulat minden tagja aránylagosan részesedik a jövedelemben. A színtársulat tagjai a következők: Mű- vezetőség: Kovács Imre igazgató, főrendező, Márkus Zoltán titkár, Dillmann Antal karnagy, Wirt Csatád Béla karmester, Baróti Jenő, Szakács Árpád operette rendezők, Lázár.Gabi balett mesternő, Szécsi Nándor táncrendező. Működő személyzet: Sz. Katona Emmy Soubrette primadonna, Perczel Nelly soubrette, Márkus Olga coloratur énekesnő, Sipos Nelly énekes naiva, Fekete Ica énekesnő, Lázár Gabi táncosnő, Percei Joli drámai szende, K. Szűcs Irén, anya és komika. Hevesi. Miklós énekes bonvivant, Bodor Jenő baritonista, Szécsi Nándor táncos Naturbursch, Cser Gyula tenorista, Baróti Jenő bufíó komikus, Szakács Árpád szalon komikus, Soly- mosi S. Ferenc táncos komikus, Pilinszky Attiia szerelmes, bonvivant, Kovács Imre hős és jellem, Kéri Jenő lírai szerelmes, Eőry Pordán Lajos apa és jellem. Kar- és segéd- személyzet: Molnár Gyula, Töri Teszler Jenő, Nemes Imre, Kertész Jenő, Hermán Rózsi, Galiczky Böske, Róna Alice, Petrás Joli. A színházi zenekar Dillmann Antai karnagy vezetése alatt nagyobb részben nagybányai zeneművészi körökből alakult meg. Nagybánya mindig híres volt arról, hogy itt sok a zenekedvelő, azért a zenekar összeállítása nem sok nehézségbe ütközött. A zenekar tagjainak és a karnagy vezetésének dicséretére megállapíthatjuk, hogy az eddigi előadásokon és a szünetek alatt precíz össt- jáléku, teljesen kifogástalan zenében gyönyörködhetett a közönség. A zenekar tagjai: Karnagy; Dillmann Antal, karmester (zongora) Csatád Béla, bányászkarmester (nagybőgő) Dankovitz Antal, első hegedűsök: Lengyel Antal és Izsák Sándor, másodhegedűsök : Hütter Vince és Tar Károly, klári- nétos: Rusznyák Márton, trombitás: Grósz Sebestyén. Színházi bérletek. At igazgató kéri a t. bérelni szándékozó közönséget, hogy tekintettel a számos előjegyzésekre, igényeiket mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. Bérelni lehet a színházi titkárnál naponta d. e. 9—12-ig. d. u. 3—5ig a színház előcsarnokában. Bérleti árak: Páholy 5 személyre 30 előadásra 1080.—K. Támlásszék 30 előadásra 280.—K. Körszék 30 előadásra 220.—K. Zártszék 30 előadásra 170.—K. Ez összegéhez még 5 %> fölár számitiatik, mely összeg a színészek nyugdíjalapja javára megy. Rendes helyárak Páholy 5 személyre 40 K 2 K pótdij, Támlásszék 10 K 1 K pótdij, Körszék 8 K 1 K pótdij, Zártszék 6 K 1 K pótdij, Földszinti állóhely 4 K, Diákjegy 2 K. Karzati ülőhely 3 K. Karzati állóhely 2 K. Jegyek előre válthatók a hét összes előadásaira a színházi pénztárnál d. e. 9—12 igd. u. 3—5.-ig. Este pénztárnyitás 6Vs órakor. Az előadások kezdete 7 Vs órakor. Nagybánya müveit közönsége mindig lelkesen pártolta a színművészetek semmi okunk sincs kételkedni benne, hogy ezen a télen is hű lesz az ősi tradícióihoz. Színrekerölő újdonságok: Operettek: Farsang tündére, Lili bárónő, Gróf Rinaldó, Médi, Túl a Nagykrivánon, Pacsirta, Tánczos grófnő, Kis szeleburdi, Csókvásár, Édes grl- settek. Lengyel menyecske, Hejehuja báró, Ez aztán a2 asszony. Reprisek: Nebántsvi- rág, Próbaházasság, Szibill, Lili stb. Dráma és vígjáték újdonságok: Legszebb kaland, Tériké, Lotte, Amikor az asszony ideges, Szenvedély, Férj és feleség, Van-e babája, Jó éjt asszonyom stb. Reprisek: Ármány és szerelem, Névtelen asszony, Szerető, Ördög, Rang és mód, Kaméliás hölgy, Vasgyáros, Doktor ur, stb. Bútorozott szobákat keresnek a színtársulat tagjai. A város közönsége szívesen adott szállást a társulat tagjainak, már többen szereztek bútorozott lakást, de még tninkő igen, sőt az állatok fel sem oszthatók. A pénznek ezenkívül olyannak kell lenni, hogy azt mindenütt szívesen elfogadják. Ha valahol nem fogadják el, megszűnik pénz lenni. Példa erre a fehérhátu pénz, melyet a Tiszán innen nem fogadtak el, csak a Tiszán túl.- A pénz anyagának feiismerhetőnek is kell lenni. Ezért a drágakő nem alkalmas pénzgyártásra, mert csak 'szakértő ismeri fel, ellenben az aranyat színénél, csillogásánál, csengésénél és puhaságánál fogva bárki felismeri. A pénz anyagának olyannak kell lenni, mejy könnyen alakítható, mert különben a pénzverés nagyon költséges volna. Ezeknek a tulajdonságoknak kell meg- lenniök azon jószágoknál, melyeket pénz gyanánt akarunk használni. Leginkább feltalálhatók ezek az aranynál és ezüstnél, azért a pénz készítésére legálkalmasabb az arany és ezüst. A platina nem volna alkalmas pénz gyártására, mert — bár értékesebb az aranynál — a platina anyaga olyan kis mértékben található, hogy azok csak kevés ember birtokába juthatnának és ezek uralnák az egész világot. . A pénznek jóniinőségü aranyból kell lennie. Ha értékíelenebb vegyülékből készül, az értéke is leszáll. Előfordul, hogy kétféle pénznem van forgalomben, az arany és ezüst. Ilyenkor a rosszabb minőségű pénz kiszorítja a másikat, mert a jobb minőségű pénzt, az aranyat sok ember elíeszi, őrzi. Ha pedig sok papírpénzt bocsátanak ki, ez kiszorítja a forgalomból nemcsak az aranyat, hanem az ezüstöt is. Az állam feladata a jó pénz fenntartása. A veretés költségével a pénz értéke apad. A pénz kopása az állam kárát képezi, valamint az is, ha az arany vagy ezüstpénz elvész (tengerben, tóban, stb.) A pénz előnyei szembeszökők, bár vannak (különösen a szocialisták), akik a pénzt erősen támadják és korunk hibáiért a pénzt teszik felelőssé. Ezek a kapitálizmus ellenségei. Minden, a mi van, lehet előnyös és hátrányos’ A pénznek is vannak jó és rossz tulajdonságai. Ismeretes az a közmondás, hogy nem a gyermek kezébe való a kés. Ha ez igaz is, ebből nein következik, hogy senkinek se legyen kése- Helytelen volna, ha e miatt az összes késeket elrekvirálnák és megsemmisítenék. így vagyunk a pénzzel is. Ne a pénznek tulajdonítsuk annak káros hatását, hanem azoknak, a kik visszaélnek vele. A hol pénz nincs, ott lehetetlen, hogy % csere igazságos legyen. A pénz mindenkor a leghelyesebb és legpontosabb kifejezője az értéknek. Töbh példát sorolt fel Ko- sutány, hogy a különböző államok törvény- II hozásai miként állapították meg a pénz ér- I tg két. Németországban egy font arany roegdig szükség volna nehány bútorozott szobára. Kérjük a közönséget, hogy kiadó szobákat a színtársulat részére Pintér Ferenc fodrásznál bejelenteni sziveskedjenek. Szenvedély a ciine Arcübasev világhírű izgalmas drámájának, melyet Bródy Sándor dolgozott át magyar nyelvre. Ez a dráma volt a színtársulat bemutató előadása november 22.-én szombaton. A megrázó drámában a vad férfiszerelem képezi a főmotívumot. Vjeresrov (Kovács Imre) boldog házaséletet él nejével, Zinával (Perce! Jolán), de barátjának, Nikolájnak (Hevesi Miklós) neje, a ki neki régi kedvese volt, Lavissa (Lázár Hilda) régi jogait követeli és egy holdvilá- gos estén szerelmesen omlanak egymás karjaiba. Vjeresrov ezenkívül beleszeret nejének húgába, Ninába (Percei Nelly), ki félve bár, de viszonozza sógora szerelmét. A mint neje tudomást szerez férje többszörös hűtlenségéről, buszúból Szuvorin hadnagy (Pilinszky Attila) szeretőjévé lesz, a mit a férj megtud és a hadnagyot párbaj mellőzésével lelövi és nejét vad szerelemmel magához ragadja. A két főszerepet Lázár Hilda és Kovács Imre játszották tűzzel, nagy drámai erővel. Nagyon jó volt Nikoláj és Zina szerepében Hevesi és Percei Jolán. Ez a négy szereplő teljes erővel jutatta érvényre a dráma megrázó fordulatait. Percei Nelly bájosan játszott a Nina szerepében. Pilinszki kifogástalanul alakította Szuvorin hadnagy szerepét. Pordánt, a ki Vorotov orvos rövid szerepét játszotta, a közönség a nyílt színen többször megtapsolta. Vasárnap délután megismételték a Szenvedélyt. Túl a nagy Krivánon. Farkas Imre kedves zenéjü, láncos operettejét tegnap vasárnap este mutatták be és ugyanezt fogják ma hétfőn este is előadni. Mint minden operettnek, ennek meséje is egyszerű, bonyodalma kevés. Mindössze abból áll a meséje, hogy Mr, Chinvick (Eőri Pordán Lajos) amerikai milliomos a lányát, Enát (Lázár Gabi) a dúsgazdag Archibaldhoz (Pilivszky Attila) akarja feleségül erőltetni, daczára annak, hogy nem szeretik egymást. Az apa azt vitatja, hogy a pénz pótolja a szerelmet, mig a fiatalok azt állítják, hogy a pénz magában nem boldogít. Fogadnak és egy Amerikába bevándorló öreg tóton, Baratye Janón (Bafelelt 240 dénárnak, 27 véka rozsnak, 16 véka búzának, 48 véka zabnak és 120 csirkének. —- Magyarországon az első királyok idejében törvényileg megállapították, hogy egy tinó értéke legyen egy arany penza, ebben legyen 30 dénár. Szó fér ahhoz, hogy a tinó kövér vjgy sovány, jobb vagy rosz- szabb fájtáju ? Németországban a pénz forgalomba lépése előtt egy marha megfelelt 6 sertésnek. A marha volt a nagy pénz, a sertés pedig az aprópénz. Ez a pénzváltás nagyon tökéletlen forma. A mai időkben sokkal könnyebb, mert a pénz ma mindenütt egyforma, épen ugv, mint a kilogramm, méter vagy liter. Ma a pénz szimbolikus jelentőségűvé vált. Ha egy kereskedőről azt mondjuk, hogy százezer koronáig áll, ezzel nem azt mondjuk, hogy ennyi készpénze van, hanem ösz- szes vagyonának értékét fejezzük ki ezzel. A pénzből nagy érték gyűjthető össze, a mi más javaknál alig lehet. A pénznek ez a felhalmozhatósága és összegyüjthetősége teszi lehetővé, hogy az embereknek nagyobb mennyiségű pénze legyen, a mi a további termelésnél előnyöket nyújt. Ezután Kosutány részletesen foglalko- kott a pénz nemzetgazdasági jelentőségével. A pénz forgalomba hozatala előtt olyan volt a vásárlás, mint a szállítás a kerék felalálása előtt, de a pénz többét tett a javak forgat-
