Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-09-23 / 38. szám
2. kell irányitó zsinórmértékül tekintenie, úgy valósítja meg az állam célját, a polgárok boldogulását. • Akkor fog alapulni a közélet intézése erkölcsi bázison. Példát szolgáltat velünk ilyen esetre minden állam, mely valóban demokrata, mint első sorban az uj Németország és Svájc, azután többé -kevésbbé Észak-Amerika és Anglia. Az igazság alkalmazása nélkül nincsen jó, nincsen erkölcsös politika. Az erkölcs az igazságnak szeretete. Az üdvözítő igazságot, az állam életében mint legfőbb jót, a demokrátia elvei képviselik. Amely politika ezeket követi, az erkölcsös, mert az szereti az igazságok Kertművelés. A modern emberek igen jelentékeny része ideges. Nem csoda. Hatodik éve izgalom izgalomra jár és mindig növekvő ger- jedelemmel. Az egymásra torlódó események tömege gondokba, bizonytalanságba kerget, mi tönkreteszi az ember idegrendszerét. De ennek részben önmagunk is okai vagyunk, mert a városi ember élete mindig messzebb és messzebb tér el a természetestől, az egyszerűtől. Az idegesség elleni küzdelemhez hozzá tartozik az is, hogyha-a természethez, melyet hütlenül ott hagytunk, visszatérnénk a kis kertművelés utján. Kis kertről beszélek, mert ezt nem éppen túlságos erőfeszítéssel magának a legtöbb ember megszerezhetné. Nem sok keresgélés után Nagybányán lehetne találni a városi hatóság, egyesületek, testületek, vagy magánosok tulajdonában levő földbirtokokat, melyeket azoknak tulajdonosától 200—600 [Il-méternyi kis részekben egy-egy család bérbe venne. Célja volna,- hogy a bérlő családok és gyermekeik számára eszközül szolgáljon arra, hogy a bérlő élelmi cikkek termelésével megélhetését köny- nyebbé tegye és ezzel együtt az egészséges élet, az erkölcsök nemesítése magától járna mint a kerti foglalkozással kapcsolatos ke- • délyderitő szórakozásnak kísérője. Nem szorul magyarázatra, sem megokolásra, hiszen mindnyájunk előtt eléggé ismeretes az a jótékony hatás, melyet a kertészkedés bármilyen módja gyakorol az emberi egészség és — Igen, kisasszony, kegyed olyan szép. Lia ezen elábrándozott. Bizonyos hogy Péter őt szereti, miután magatartása épen az ellenkező mint az Ottóé. És ő, szerette-e ő Pétert ? Legalább is hajlamot érez irányában. Másuap Jozabet félre vonta fiát és titokzatos arccal igy szólott: — Nagy titkot akarok veled közölni. Pétrus azt mondta nekem, hogy szerencsés volna, ha felesége akarnék lenni. Te okos vagy, adj tanácsot. Lia kissé elsápadt. — És te kicsi Jozabet szereted-é Pétert ? — Azt hiszem, igen. Ez alkalommal Lia nem volt beteg. De a lakodalom napján szemei nagyon vörösek voltak. Kevés idő múlva Ary Miklós nevű fiatal lelkész kötött ki Pétermannéknál. Ép elvégezte a teológiát. Kedves, komoly fiatal ember volt, szép Kossuth szakállal. Liának tetszett érett gondolkozása miatt, de vigyázott magára : föltette magában, hogy többé nem szeret. Ariban megvolt az az ügyesség, hogy modorát és beszélgetését alkalmazni tudta a személyek korához és neméhez vagy helyzetéhez, akikkel társalkodóit. A nagyobb leányokat egyformán meghódította. Lia a Nagybányai Hírlap érzésvilág fejlődésére, mert a kertészkedés lelket gyönyörködtető, testedző foglalkozás. Sőt, több annál, mert a kertművelés az egyéni passziók és haszonhajtó vállalkozás határain <u! menve, ma már odajutott, hogy azt mint a modern társadalmi élet fejlesztésének egyik hathatós eszközét kezdik méltányolni és hat- liathatósan előmozdítani. A német nevelés pedig odáig ment, hogy a családi nevelést i a nevelésnek minden más alakja fölé emelve | arra a végső elvre jutott, hogy a nevelés | életgyökere csak a családnak földjén fejlődhetnek igazán. Minden gyermekszem, mely ij a kertijáték mellett nevet, minden gyermek- i szív, mely a szabadlevegőn élénkebben dőli bog, egy-egy biztatás a^ szülőknek, hogy ked- | veseik festi és szellemi fejlődése jó utón halad. Legelső sorban is Németország az, hol ;j a kis kert müvélés leginkább virágzik, de i; ott látjuk azt minden müveit országban, szomszédunkban, Ausztriában. S ne menjünk messze, van ez már Kolozsváron, de különösen Debrecenben, hol a Munkáskert, a Délibáb-telep, Petőfi-telep, minden várakozást felülmúló eredményre hivatkozhatnak. A mi városunkat is szeretnénk ezek- j nek nyomában látni, mert minden város, mely ilyen kert telepítésre adta magát, egy- értelmiileg megállapította azt a hasznot és I hatást, hogy a föld jobban értékesül, a városi levegő és a közegészség javul, a város szépsége emelkedik, a lakosságnak erkölcsi, I esztétikai és anyagi jóléte öregbedik. Bizonyos, hogy a kertek anyagi haszna : attól a szorgalomtól és szakértelemtől függ, melyet a bérlő kifejt. De még ennél is .többet ér az, hogy alkalmat adnak a kis csa- I Iádnak a szabadban kerti munkát űzni. Esti munka után és az ünnepnapokon megélénkülnek a kertek és lugasok. Oda vonul a I család, kedvezőtlen idő esetén kis lugasába húzódik, hol kerti eszközeit is megőrzi. Kertjében a bérlő úgy érzi magát, mint sajátjában. A nap fáradalmai után itt talál szórakozást a kerti munkában, mit semmi egyébbel pótolni nem lehet. Első években csak a legközönségesebb cikkeket termeli, de a tapasztalat azt mutalja, hogy aztán fokról-fokra a konyhakertészet kényesebb fajtái is szóhoz jutnak. így aztán nemcsak a bérlők, hanem az egész város közönségének élelmi ellátása nyer hathatós előmozdításé Nálunk a kert telepek természetes menete hozhatná magával, hogy a téli időszakII bán a kertbérlők alkalmat keresnének arra, dolgon elgondolkozott: talán nem lesz benne olyan kegyetlen közönbösség. Miklós a templomban gyönyörű beszélj det mondott Jésus Krisztus szabad elvüsé- !! géről. Ékes szóló volt, akár az októberi eső. Mikor Lia gratulált neki, igy szólt: — Legjobban örvendek olyan áldott jj lélek helyeslésének, mint ön. Különben mondjam-e? egyedül az ön kedvéért beszéltem. Lia el volt ragadtatva. Ugyanaznap megle- j petés érte, a folyosó szegletén látta, mikor 1 Miklós Katának két kezét megcsókolta. Az meg gyöngén húzódozott. Lia ezúttal nem sápadt el. Másnap ji megdorgálta Katát, szépen megölelve. Nővérének tanácsára Kata apja lábai elé térdelt és bevallotta bűnét és szerelmét. Három utóbb boldog neje volt Ary Miklós lel- | késznek. Komoly kérő nem jelentkezett egész álló esvtendeig. A leányok csinek voltak, müveitek, de nem jutott több hozomány egy- re-egyre csak húsz ezer frank. Ennyi pedig I kevés a mai világban. Pétermannak valami belső szózat azt || súgta : vigye a családját nyári körútra. Becsomagoltak, nagy szemle ulra in- I dúltak. hogy a kertgazdaság köréből szakemberek részéről hasznos ' előadásokat hallgathassa- I nak. Ezek az előadások lassankint valóságos szakiskolákká fejlődhetnének. A külföldön kedélyes, családias jellegű összejöveteleken mindig akad előadó, ki a kert és mezőgazdaság köréből veszi az anyagot s az előadás az estének több szórakoztató és mulattató |j pontjai közé van felvéve. Hány kis kert gazda akadhatna, igy, a | ki több örömöt és boldogságot tud majd meríteni a százméteres kis kezecskéjéből, mint sok ezerholdas a magáéból. Szebben zöldel- jj nek neki a harmatos füvek, a viaszos rü- - gyek, kövérebben hajtanak az élet növényei, izesebb gyümölcsöket hoznak neki a sokszor I megsimogatott fiatal gyümölcsfák, mint az ezerholdaknak szertelenül kicsikart termése. Édes, vidám, szelíd világ lenne a kis kertek világa, mely százszor megáldja üde, bólogató képével mindazokat, akik tettek vall lamit érette. A föld mindnyájunk anyja. Emil berek növeljétek kicsiny, darabkáit is, igaz- j| gassátok kis sövényeit és testvérkezekkel vezessétek be lugasaiba fáradt testvéreiteket. Az emberiség nagy örökségéből, a ji földből, egy kicsike kis része legyen min- jj denkinek, a ki földből született. __ _____1919. szeptember 23. HÍ REK. Régi dekrétumok. Elavult, sárga, ráncos foliánsok tartalmi mát folytatólag közöljük. Minden időben tanulságosak és érdekesek a történelem lapjai! 1585. szept. 8. István (Báthoii) lengyel király s Erdély fejedelme Nagybánya város összes szabadalmait, melyeket Nagy Lajos, Mátyás, Ulászló és Miksa magyar királyoktól nyert, megerősíti. 1600. jan. 11. Az iskolabeli tanulókai egy 53 vedres hordó borral ajándékozta meg a város. . . 1472. Mátyás király megengedi a városnak, hogy piacának kikövezése, tisztántartása, a város erősítése s egyéb haszon- j vétele céljából minden, a hetivásárra jövő I idegen szekértől egy-egy dénárt vehessen. 1604. aug. 5. Báthori István, index cu- I; riae a város Lénárdfalu és a Lápos folyó j| felőli határainak megállapítására nézve tanú Az apa elvezette csapatát minden városba, ahol rokonai és barátai éltek. A körutazás kitünően sikerült. Betsy Reimsban ügyvédet hódított meg. Norah kereskedőt fo- ! goit Haviéban, Leíróra strassburgi orvost i szerzett egy offenziával, Desdemonának zürichi főiskolai tanár jutott. Az apa áldotta az urat és széles mosoly jelent meg szép kecske szakála fölött. Hajh! Lia hiába viselkedett okosan, hiába számított; valahányszor uj jelölt mutatkozott, azt hitte, ő érte jött és mindannyiszor fájdalmas vágást kapott ép a szivére. Annyival szerencsétlenebb volt ezekben a szivtörténetekben. mert mindegyik nővére öt vette bizalmassának és tanácsadójának. De ő hallgatott, csak a zeneestélyeken, mikor közreműködtek, az ő benső és hatalmas szenvedésének adott kifejezést gordonkája. És miért nem vették nőül ? Ki tudja ? 1 Egyszerűen azért, mert az első kérő a fia- ! talabbat választotta. A többiek aztán sorjá- | bán választottak. Lia maradt a legidősb nő- | vér, a ház angyala, a kismama, a tánti. Az- | fán ő igazán nagyon szép volt, tökéletes, I nem koket. Annyi csodálatot és nagyrabe- | csülést vívott ki magának, hogy elfelejtették ! úgy szeretni, mint nőt szokás. Lia visszatért Lausanneba Dorottyával
