Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-01-07 / 1. szám
XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. január 7. 1. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZG'AZDASÁG I“H ET1L AP. Az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület Nagy bányavidék! Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 24 fillér. Megjelenik mlndenkedden 8-ia oldal terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőig:: Hunyady János-u. 14. sz.t hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: „Hermes14 könyvnyomda Nagybáynán“Dégerféld-hátbán a cinterem felől, hol ex előfizetéseket és hirdetéseket fel vesslk, Hadikölcsön értéke. A világháború hatalmas tragédiája elérkezett az utolsó felvonáshoz. A népek lelkiismeretének felébredésével, a forradalom kitörésekor belátták a népek, hogy a háborút, illetve a népek közötti ellentétet nem lehet fegyverekkel elintézni és a fegyveres erők mérkőzése egyetlen lépéssel sem hozza közelebb a békét. A magyar nép az elsők között ismerte fel ezt az igazságot, s a forradalom első vívmánya az volt, hogy a magyar katonaság az összes frontokon letette a fegyvert. Sokan azt hiszik s azt következtetik e tényből, hogy a magyarság elvesztette a háborút s most az ententehatalmak győztes seregeikkel pusztulásba és romlásba viszik az országot. Pedig ez nem igy van. Nemcsak mi vesztettük el a háborút, hanem elvesztette valamennyi hadviselő fél, mert valamennyi ország népe előbb-utóbb rá fog jönni arra, hogy az öldöklő fegyver nem lehet azon eszköz, mely a népek között fennálló ellentétek elsimítására hivatva van, s sehol sem fog akadni nép a jövőben, amely fegyvert fogjon azért, hogy valamelyik testvérnépét leigázza. A forradalom, amely nálunk diadalra juttatta a népuralmat, ellenfeleink államaiban is diadalmoskodni fog. és ha egy rövid ideig még sok szenvedés és sok megpróbáltatás vár is az emberiségre, végre mégis csak eljutunk a lefolyt világháború végcéljához : a világbékéhez. Épen ezért mi se essünk kétségbe a magyarság jövőjéért; biznunk kell abban, hogy ez az ország, mely egy évezreden át meg tudta őrizni államiságát, e mérhetetlen sorscsapásokat is ki fogja heverni. Magyarország lakosságának nagyrésze azonban egyelőre bizalmatlanul tekint a jövőbe. Ezen bizalmatlanság fokmérője a hadikölcsönpapiroknak elértéktelenedése. Különösen nagy a bizalmatlanság az ország nemzetiséglakta vidékein, ahol lelketlen agitátorok semmiféle eszköztől sem riadnak vissza, hogy a magyar államhoz mindenkor hű nemzetiségeket attól való elszakadásra bírják. Azt halljuk több oldalról, hogy egyes vidékeken a hadikölcsönpapi- rokat a lakosság potom áron elkótyavetyéli és lelkiismeretlen kufárok, uzsorások azokat összevásárolják. Akármilyen szempontból nézzük is a dolgokat, kell hogy végeredményben megállapítsuk, miszerint a hadikölcsö.ipapíroknak megvan a teljes értékük, vagy legalább is egyenlő értékűek a magyar állam által kiadott papírpénzzel. Ha összehasonlítjuk a papírpénz és a hadikölcsönkötvény szövegét, azt látjuk, hogy mindakettő a magyar állam Ígéretét tartalmazza. Mind a két Ígéretnek egy és ugyanazon szankciója van és bármelyik ígéretnek be nem tartása az állam fizetés- képtelenségét, vagyis az államcsődöt jelentené. Ha egy kereskedő fizetésképtelenné válik, úgy nem áll jogában egyes hitelezőit a többiek rovására kielégíteni, hanem csődöt kell jelentenie, mely esetben valamennyi hitelezője egyenlő arányban fog kielégítést kapni abból a vagyonból, mely felett az adós még rendelkezik, illetve a meglevő vagyon az összes hitelezők között egyenlő arányban fog felosztatni. Ugyanez az eset az államcsődnél. Az állam összes hitelezői, alapuljon a tartozás akár papírpénzen, akár hadikölcsönkötvé- nyeken, teljesen egyforma hitelezők s a meglevő államvagyonból kell, hogy teljesen egyenlő mértékben részesüljenek. Ezt követeli a jognak parancsa. Ezzel ellenkező álláspont nemcsak a joggal, de sem az igazsággal, sem a méltányosággal összeegyeztethető nem volna, annál kevésbé, mert hiszen ha meggondoljuk, hogy az ország összes árváinak, özvegyeinek, jótékony célú alapítványainak ösz- szes vagyona hadikölcsönbe lett befektetve, nem lehet elképzelni azt az esetet, hogy az állam fizetésképtelensége éppen ezekkel szemben nyilvánuljon. Nem volna tehát méltányos, hogy azok, akik mint papírpénz birtokosai, hitelezői az államnak előnyben részesüljenek azon hitelezőkkel szemben, akik, mikor az állam a háború szerencsés befejezése érdekében hozzájuk fordult, vagyonukat ezen cél elérése végett az államnak rendelkezésére bocsátották. A hadikölcsönök feltétlen szilárdsága még egy másik okból is következik. Ha az állam hadikölcsönbirtokos hitelezőivel szemben fizetése kötelezettségét megtagadná, ezen hitelezőinek mérhetetlen kárt okozna. Ha most nézzük, hogy kik ezek a hitelezők, végeredményben arra jövünk rá, hogy ezen hitelezők, a magyar állam polgárai, illetve a polgárok összesége. Ha viszont másrészről azt nézzük, hogy kik az adósok, akik ezen fizetési kötelezettség beváltásához hozzájárulnak, akkor azt feleljük erre a kérdésre, hogy az állam az adós. Már pedig az állam az ő adósságát akként fizeti, hogy adó formájában a polgárok vagyonából és jövedelméből teremti elő az adósság megfizetéséhez szükséges összeget Tehát ha azt nézzük, hogy kik az adósai a fent említett hitelezőknek, végeredmény- ■ ben odajutunk, hogy az adósok ugyancsak az állam polgárai, a polgárok összesége. Tehát ugyanazon adósok állanak szemben ugyanazon hitelezőkkel. Ha most a dolgot az egyes polgár szempontjából nézzük, akkor ez a kérdés a következőképpen alakul: Én honpolgár 1000 korona hadikölcsönt jegyeztem, tehát az állam tartozik nekem 1000 koronával. Hogy az állam fizetési kötelezettségének eleget tehessen, szükséges, hogy én magam egy nagyobb adót fizessek, tegyük fel 200 koronát. Ha én a 200 koronát megfizetem s valamennyi polgártársam is megfizeti, ez esetben az állam Ígéretéhez képest az 1000 korona hadikölcsön be fogja tudni váltani; ha ezt az adót nem fizetem úgy az állam nem fogja tudni tartozását teljes mértékben megfizetni, hanem kényTERNBERG BESZÉLŐGÉPEI a legjobbak! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60 saját palota. Tölcséres, kitünő.hangu, Ieg- ujabbrendszerü . . . \ K 150.— Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon“ beszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb'.................... .... . . K 300— lU ndelácntl a péua «lőre toktlldmdé.
