Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-05-28 / 22. szám
Nagybányai Hírlap 3. 1918. május 28. ____________________ ja dr. S 1 ó 1 I Tibor városi tiszti ügyész. Az ülés a számodások átvizsgálásán Hoffman Árpád és Oláh László tagokat kérte fel és Székely Árpád pénztárosnak buzgó és lelkiismeretes működéséért jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavazott. A cipőrendelet folytán előállott súlyos helyzetük megbeszélésére és orvoslásának előkészítésére gyűlt egybe vasárnap, d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében a helybeii Ipartestület cipész és csizmadia szakosztálya. A gyűlésen K u- p á s Mihály ipartestületi elnök praesideált, — jelen volt azon az iparhatóság előadója : Dr. Nagy Gábor főjegyző is, hogy a rendelet intézkedéseit az egy begy ült iparosokkal megismertesse. A szakosztály közel 100 tagot számláló mesterei kivétel nélkül megjelentek s nagy helyesléssel kísérték Kupás Mihály emelkedett felfogású előadását, melynek lényege abban állott, hogy szakiparosaink a maguk érdekeit mélyen sértő kormányhatósági rendeletet fogadják illő tisztelettel, annak kereteibe igyekezzenek elhelyezkedni s addig is, nn'g oda fönt Budapesten rövidesen belátják, hogy a rendelet végrehajtása elháríthatatlan akadályokba ütközik, törődjenek bele mostoha sorsukba s igyekezzenek a közönség szükségleteit becsületes munkával kielégíteni. Ennek nagy akadálya az, hogy a lehetetlen csekély mértekben beküldött anyag oly silány, hogy a mesterek a készítendő árúkéit semmiféle vonatkozásban felelősséget nem vállalhatnak, a rendelet végrehajtása pedig csakis akkor volna biztosítható, ha iparosaink oly mennyiségben tudnának anyaghoz jutni, hogy folytonosan foglalatoskodhassanak, mert ellenkező esetben megélhetésüket a maximált árakkal biztosítani képtelennek. Oda kell tehát hatni, hogy ha a minimális az a munkabér, melyhez a rendelet mellett az iparosok jutnak — ezen munkabér folyton ossága, állandó megléte eléressék, amire alig van kilátás s igy a rendelet végrehajthatatlanságát a minister rövidesen belátni kénytelen lesz, ha csak e nagy számú iparososztályt a tönk szélére nem szándékszik juttatni. Dr. Nagy Gábor főjegyző közölte az üléssel, hogy az anyag ily értelmű biztosítása érdekében a városi tanács már a lépéseket megtette, felemlítvén folyamodásában mindazon súlyos következményeket, melyek a mai anyagnyujtási rendszer mellett az érdekelt iparososztály jogos érdekein is túl, a város ellátatlan közönségét érni fogják. Ezután ismertette a rendelet intézkedéseit és befejezésül rámutatott arra, hogy a minister a maga megbízottja utjain a rendelet intézkedései alól kivételeket lehet; ilyen kivételeket kadt ki Fonseca gróf szenvedélyesen. — Eresszen az írtamra: vagy megfogom bánni, hogy bízva diszkréciójában, beavattam önt boldogságom titkába 1.., A dráma végét kitalálhatjátok, — folytatta Bustamante — Fonseca grófot, aki egyébként kitűnő úszó volt, elhagyta ereje és Clarita hiába várta őt barátnőivel a sziklás parton ... És amikor másnap megtalálták aj parti sziklák közt a szerencsétlen Fonseca gróf hulláját, az egész fürdő közönsége felháborodva tüntetett a szívtelen Clarita ellen, akit ekkor neveztek el „Gyilkos kacérnak“ Két napig ideggörcsökben feküdt s másnap el kellett utazni, mert a fürdő közönsége bojkottálta !. .. A zenekarban felharsant Verdi édes-zenéje s a színpadon Maria Guerrero édes hangjában lágyan enyelget a szerelem ; amint Sandoval ismét visszaült helyére, fázóan rázkódott össze, s nem mert többé Clarita ragyogó szemeibe nézni, amelyekt szúrtak, mint az éles tőr s a hegyüket ott érezte sajgó'szivének mélyében.. . <4 ® > azonban csakis altkor kell a városunk közönségének jogos érdekében tennie, ha nem tudna anyagot oly mennyiségben biztosítani, a mely az iparosok folytonos foglalkoztatásával annak megélhetését lehetővé teszi; a közönség és iparosság érdeke tehát ugyanazonos; ha t. i. lesz kellő mennyiségű és minőségű anyag, lesz olcsó és jó cipő, ha nem lesz, lesz kevés és rossz cipő és közben a munka nélkül veszteglő kis iparos osztály tönkre megy ; a városnak ez se érdeke ! Sólyom Ferenc ipartestületi jegyző indítványára elhatározta ezért az ülés, hogy egy szükebbkörü bizottság utján memorandummal fordul a minister megbízottjához és a röviden leírt érvek feltárásával megfelelő sürgős intézkedés megtételét kéri, mely célból Budapestre l ü cöltsfgel meneszt — A kórhá2parsr,csr.okok három havi szabadságot adhatnak. Szurmay Sándor báró honvédelmi miniszter 25.388—5. 1918. számú rendeletével felhatalmazta a honvéd egézségügyi intéze- zetek parancsnokait, hogy egészségügyi okból három hónapig terjedő szabadságot saját hatáskörükben engedélyezhetnek. A szabadság azonban csak akkor engedélyezendő, ha hivatalosan bizonyítva van, hogy a szabadságolt megélhetése otthon biztosítva van. A szabadság ieteltével az illetők az illetékes pöttesthez kötelesek bevonulni. A cipőrendelet kiegészítéseként a hivatalos lap 119 számában jelent meg a 2133/918 számú kormány rendelet, melyszerint azok a cipészek vagy cipőkereskedők, akik a közönséget kiszolgálni vonakodnak, a közönség részéie cipőt készíteni vagy ezt javítani nem hajlandók, vagy az ilyen munkálatot szándékosan halogatják, teljes személyzetükkel, vagy csak ezek egyrészével, továbbá műhely felszereléseikkel, vagy csak egyes részeivel hadimunkára hívhatók be, sőt indokolt esetben iparengedélyük a háború befejezéséig fel is függeszthető. Az uj termés átvételére szervezendő bizottságokra vonatkozó rendelet 2201/918 szám alatt szintén megjelent, de helyszűke miatt ezzel csak a jövő számunkban foglalkozhatunk. A Kaszinó közgyűlése. A Kaszinó Egyesület szombaton d u. 5 órakor saját helyiségében S t o 1 1 Béla elnöklete alatt látogatott közgyűlést tartott és a nemrégiben lezajtott közgyűlés határozata szerint előkészített tagsági dijak kérdésében véglegesen döntött. Az évi tagság diját 36 koronában állapította meg s minthogy sokan voltak olyanok, kik magasabb tagdijat önként ajánlottak fel, kimondotta a közgyűlés, hogy az ily önkéntes a- jánlásokat szívesen elfogadja. Kimondotta továbbá, hogy az alapszabályok módosításával alapitó tagságot létesít; e tagság dija egyszersmindenkorra 1000 korona; alapitó tagok jógi személyek is lehetnek. Létesít továbbá pártoló tagságot is, s ennek diját dr. Barna Samu tag indítványára egy- szersmindenkorra fizetendő 600 koronában és a mindenkor évi tagdíj felében állapította meg, — e- zen féltagdij évenként fizetendő. Egyébb belső ü- gyek elintézése után a tisztujitást ejtette meg. Ennek előkészületei során S t o 11 Béla elnököt, ki az elnöki tisztséget tovább viselni vonakodott, meleg óváczióban részesítette, minek folytán Stoll Béla,' minthogy az elrendelt szavazás eredményéként elnökké egyhangúlag ismét megválasztatolt, a nála megjelent küldöttségnek az elnökség továbbvitelét készséggel megígérte. Igazgató dr. H e p p e s Béla, pénztárnok L i p t a y Sándor, ellenőr H a r á- csek Vilmos, titkár Németh Béla, ügyész dr. Weisz Ignácz lelt. A választmány rendes tagjaiul Bay Lajos, Berks Leu, Rencz Jáno=, Szenf- miklósy József, Szőke Béla, Kádár Antal, Makray Mihály, Csüdör Lajos, Stella Sándor, Molcsány Gábor, Kováts Géza, Szabó Adolf, Dergáts Sán- dar, Weress József, Ajtai Nagy Gábor, Brebán Sándor és^Morágyi István, — póttagjaink Moldo- ván László, Stoll László, Bertalan Miklós, Hoffman Ár pád,^ Stoll Tibor és Vass Gyula dr. választottak meg. Kereskedőink tömörülése. Az országos Magyar Kereskedelmi Egyesület nagy arányú aktiót indított a törvényhozás elintézése alatt álló adójavaslatoknak azon részei ellen, melyek a kereskedők anyagi boldogulását létalapjaiban ^támadják meg s egyben azon jogos igények országos demonstrációja érdekében, mely igények kereskedőinket az országos közélelmezés közvetítésében a központokkal szemben méltán megilletik. A szervezkedés kapcsán az Omke szatmári fiókja városunkban kirendeltséget létesített, 'melynek; elnökei? H a r á c s e k Vilmos és G 1 a v i t z k y Károly, titkára Mo 1 ná r Antal lett. A kirendeltség megszervezése végett május 20-án Rooz Gyula a szatmári fiók elnöke és dr. Fischer József, annak titkár ügyésze városunkban jártak és a helybeli Kereskedők és Kereskedő Ifjak Körének bevonásával népes gyűlést tartottak, melyen a helybeli Ipartestületet Kupás Mihály elnök, a város tanácsát dr. Nagy Gábor főjegyző képviselte. Az ülésből kifolyólag a kereskedelemügyi ministert és S á n d o r Pál orsz. képviselőt, az Omke elnökét táviratilag üdvözölték. ■■■■■ Hölgyek! ■■■■■ S Nem kell púder és festék, itt van a ^ 1 „DIDO“ ■ H színes púder krém ! Kapható rózsa és fehér | H színben. ÁRA: 3 korona. gg | Estélyi krém, Í5X. ■ gj| Kérje minden gyógyszertárban és drogériában. gH Szétküldi: „DID0“ kozmetikai vállalat, PH Budapest, VII., Almásy-tér 15. szám. HHIII A kolozsvári művészek junius 8 ki nagy hangversenyének előkészületein a Zsidó Leányegylet tagjai nagyban fáradoznak. Jegyeket még Widder Péter gyógyszertárában lehet előjegyezni. Siessünk a helyeket biztosítani, meri az első három sor jegye már elfogyott. Mely vármegyékbe és mit nem szabad postán szállítani ? Azok a vármegyék, amelyekbe élelmiszert, vagy közszükségleti cikket nem szabad postacsomagokban küldeni a következők: Árva, Liptó/ Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Háromszék,? Máramaros, Beszterce-Naszod, Csik, Brassó, Fogaras, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, Ternes, Torontál,. Szerém, Pozsega, Zágráb, Mod- rus-fiume, Lika-Krbava, Varasd, Zala, Vas, Sopron, Moson, Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegye, valamint Fiume városa. Azok az. árucikkek, amelyekre nézve a postai szállítási tilalom vonatkozik, ezek : árpa, búza, rozs, zab, kukorica őrleményei, aszalt szilva, bab, borsó, tojás, burgonya, cukor, cukorka, dara, dió, olaj, főzelék, zöldség, hagyma hajdina, kávé, keményítő, kétszeresköles és termékei, lencse, liszt, lóheremag, makaróni, maláta, méz, paprika, rizs, sajt, túró, sertéshús, szalámi, szilvaiz, tarhonya, keksz, tésztafélék, tea, zsiradékok, gummiáruk, mosószappan, szappanpor, ruhaneműéit, cérna cipő, és .bőráruk. Két korona, meg a dugó vissza. Nem nálunk, hanem a szomszédban történt, de igaz és jellemző. Egy üveg tejet adott el a néni, persze jó áron. A vevő átvette az üveget, hogy kitöltse a tejet; amint kidugaszolta az üveget az eladó, a néni a dugó után nyúlt s ekkor veszi észre a vevő, hogy a vékonyka dugó egy koronás bankókkal van kellő nagyságra hizlalva. — A vevő csodálkozva kérdi, hogy miért folyamodott ehez a drága dugóhoz, a néni mentegetőzve mondta el, hogy az egész ház-
